Tröszt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A tröszt eredetileg az Amerikai Egyesült Államokban - a monopóliumellenes jogi szabályozás megkerülésére - kialakított vállalati formát jelentett. Lényege az, hogy a részt vevő vállalatok létrehoznak egy közös irányító központot, amely önálló jogi személy. A tröszt egyik formája a vagyonkezeléssel megbízott holding.

A trösztöket a volt szocialista országokban állami akarattal ("felülről") hozták létre, általában a hasonló tevékenységű vállalatok működésének koordinálására. A direkt utasításos gazdaságirányítás rendszerében lényegileg középirányító szervként viselkedtek az ágazati minisztérium vagy más főhatóság illetve az egyes vállalatok között. A rendszerváltás óta ez a vállalati forma eltűnt.


Az USA jogában[szerkesztés]

A szó az angol trust szóból származik és arra utal, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a monopóliumellenes törvények, a kartelltilalom kijátszására a 19. század végén - a 20. század elején közös irányító központokat hoztak létre, amelyek hatásköre kiterjedt a termelés és a forgalmazás különböző kérdéseire. Miután a korábbi kartellek egyre inkább ezt a vállalati formát választották, a monopóliumellenes törvényhozás is egyre inkább trösztellenes (angol szóval antitrust) jellegű lett és végül az elnevezése is trösztellenesre válatozott.

A magyar jogban[szerkesztés]

A tröszt a magyar jog szerint az állami vállalatok sajátos fajtája, a tagvállalatokból és a trösztközpontból álló, vállalatszerűen működő gazdálkodó szervezet. Az alapító szerv a felügyelete alá tartozó több vállalat gazdaságos működésének és fejlesztésének előmozdítására és e vállalatok irányítására trösztöt hozhat létre. A tröszt és az irányítása alatt működő tröszti vállalatok jogi személyek. A tröszt irányítja a benne foglalt egyes vállalatokat, így azok tartozásaiért kezességgel felel.

Az 1959. évi IV. törvényben[szerkesztés]

A trösztről a törvény 34. § -a szólt, amelynek rendelkezése szerint a trösztre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény (1977. évi VI. törvény) állapította meg.[1][2]

Az alapító szerv a felügyelete alá tartozó több vállalat gazdaságos működésének és fejlesztésének előmozdítására és e vállalatok irányítására trösztöt hozhat létre. A tröszt és a keretében működő vállalatok jogi személyek.[3]

A tröszt alapító határozatában fel kellett sorolni a tröszt keretében működő vállalatokat. [4]

Alapítása[szerkesztés]

Egyfajta vállalatcsoportosulás, amely a kormány jóváhagyásával jön létre. Csak az állami vállalati szektorban működhet. A tröszt alapító határozatában fel kell sorolni a tröszt keretében működő vállalatokat. A kormány hozza létre és szünteti meg.

Vezetése[szerkesztés]

A vállalati törvény kezdettől fogva kötelezővé tette, hogy a trösztöt vezérigazgató, illetve igazgatótanács vezesse. Az igazgatótanács a tröszti vállalatok vezetőiből áll. A létesítő határozat úgy rendelkezhet, hogy az állami költségvetéssel szembeni kötelezettségek teljesítése szempontjából egy gazdasági egységnek minősülő tröszti vállalatokat érintő ügyekben az igazgatótanács kizárólag a vezérigazgató és e vállalatok igazgatóinak részvételével is hozhat döntést. A tröszt vezérigazgatójának és igazgatótanácsának jogkörét a létesítő határozatban kell megállapítani. A tröszt vezérigazgatóját - a tröszti igazgatótanács véleményét figyelembe véve - az alapító szerv nevezi ki és menti fel, ezzel szemben az egyes tröszti vállalatok igazgatóit a tröszt vezérigazgatója nevezi ki és menti fel, velük kapcsolatban a munkáltatói jogokat ő gyakorolja.

A trösztök története Magyarországon[szerkesztés]

A trösztök száma Magyarországon az 1980-as években fokozatosan csökkent, 1991-re pedig általánossá vált az átalakításuk gazdasági társasággá – részvénytársasággá (villamosenergia-ipar, kőolajipar, alumíniumipar). Jelenleg tröszt Magyarországon már nem működik. A hatályos Ptk. (2013. évi V. törvény) hatálybalépésekor (2013. március 15-én) működő, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben nevesített állami vállalat, tröszt, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, valamint a leányvállalat a 2014. március 14-én hatályos, rá vonatkozó jogszabályok szerint működhet tovább, azonban ilyen típusú jogi személyek nem alapíthatóak a továbbiakban.[5]

Források[szerkesztés]

  • Magyar nagylexikon 17. kötet 757. old.
  • 1977. évi VI. törvény az állami vállalatokról, VIII. fejezet
  • A gazdaság jogi alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest, 1985. I. kötet 259 - 263. old.
  • 2013. évi CLXXVII. törvény
  1. 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 34.§ (3) bek.
  2. lásd még a törvény végrehajtási rendeletét (33/1984. (X.31.) MT rendelet).
  3. 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 34.§ (1) bek.
  4. 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 34.§ (2) bek.
  5. 2013. évi CLXXVII. törvény

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]