Szankció
A szankció törvényszabta, illetve társadalmi következmény.
Jogi szankció
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A szankció a jogszabály három fő szerkezeti elemének egyike, a tényállás megvalósításának jogkövetkezménye. Két fő fajtája a pozitív és a negatív szankció. A negatív szankció a jogsértő számára hátrányt helyez kilátásba, míg a pozitív szankció jutalmat ígér a jogszerű magatartás tanúsításáért. Negatív szankció lehet például a büntetés, míg pozitív lehet a kitüntetés.
A mai jogrendszerekben a jogszabályok túlnyomó többsége szankcióval van ellátva, a szankció a jog érvényesülésének legáltalánosabb látható tényezője. Előfordul azonban, hogy a jogszabály három hagyományos szerkezeti eleméből csak az első kettőt, a hipotézist és a diszpozíciót tartalmaz egy adott jogtétel, míg a szankció más jogszabályban, vagy akár másik jogágban található meg.
A jogtudományban ismeretes a jogszabályok szankciók szerinti csoportosítása is, a büntetőjogi és a polgári jogi érvénytelenségi szankciók alkalmazása alapján. A szankciók súlyossága szerint az alábbi csoportok állíthatók fel:
- lex plus quam perfecta – olyan jogszabály, amellyel ellentétes magatartás nemcsak érvénytelen, de büntetendő is
- lex perfecta – az a jogszabály, mely megsértésének jogkövetkezménye csak polgári jogi érvénytelenség
- lex minus quam perfecta – a jogszabállyal ellentétes magatartás polgári jogilag érvényes, de büntetendő
- lex imperfecta – az olyan jogszabály, amelyhez sem polgári jogi, sem büntetőjogi szankció nem fűződik.
Hogy a hatékony szankció jogintézménye szervezett jogérvényesítés legyen, minden jogalanyra kölcsönösen kiterjedjen és méltányos jogot képviseljen, mindezek helyesjogi követelmények.[1]
Szociális szankció
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A büntetéssel és a jutalommal szembeállíthatók a jogérvényesülésnek olyan biztosítékai, amelyek nem a jog rendelkezései alapján állanak fenn, hanem attól függetlenül; ilyenek elsősorban a különböző etikai és szociológiai tényezők: történeti tradíciók, társadalmi tekintély, társadalmi vagy jogi állásból fakadó kényszerhelyzet, vallási meggyőződés stb., melyeknek kényszerére főleg a magasabb rendű jogszabályok érvényesülése támaszkodik. [1]
A szankció a társadalom reakciója az egyén fontos helyzetekben tanúsított magatartására. Célja a társadalmi konformitás biztosítása. A szankció szavakban, gesztusokban, ritkábban fizikai kényszerben megnyilvánuló ráhatás. Hatóereje az egyén félelmében van, hogy a közösségi kapcsolatokból kirekesztődik. A paraszttársadalomban a morális szankciók által érvényesített magatartás gyakran különbözik a törvényes karhatalommal szentesített magatartási szabályoktól. Ellentétben a köznyelvi használattal, a szankció nemcsak negatív, de pozitív is lehet, a csoport részéről a tagok viselkedésére válaszul érkező pozitív reakció. A szankció a társadalmi ellenőrzés fontos eszköze. Megnyilvánulási formái: csúfolás, kiközösítés, kinézés, közvéleménybüntetés, megszólás. [2]
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Válogatott tanulmányok (magyar nyelven) (MEK-02043 ed.). Budapest: Magvető. 1986–1990. ISBN 963-14-1754-9.
{{cite book}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó)CS1 karbantartás: dátumformátum (link) - ↑
Magyar néprajzi lexikon (magyar nyelven) (MEK-02115 ed.). Budapest: Akadémiai K. 1977–1982. ISBN 963-05-1285-8.
{{cite book}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó)CS1 karbantartás: dátumformátum (link)
Idézi:
International Dictionary of Regional European Ethnology and Folklore (angol nyelven). Copenhagen: Hultkrantz, Åke. 1960.{{cite book}}: Cite has empty unknown parameter:|coauthors=(súgó) ,
A szociológia alapjai (magyar nyelven). Budapest. 1968.{{cite book}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó)CS1 karbantartás: hely kiadó nélkül (link)
 |
Ez a jogtudománnyal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |