Konformitás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szociálpszichológiában a konformitás annak a mértéke, hogy a csoport tagjai mennyire hajlandóak megváltoztatni viselkedésüket, nézeteiket és attitűdjüket, hogy azok jobban illeszkedjenek a csoportnormához. A csoport tudatalatti folyamatok és explicit csoportnyomás révén tudja befolyásolni saját tagjait.

Konformitást vizsgáló híres kísérletek[szerkesztés]

Személyes konformitás[szerkesztés]

A leggyakrabban azért hajlunk rá, hogy reakcióinkat és válaszainkat másokéhoz igazítsuk, mert magunk is elfogadjuk a csoport nézeteit. Mindezt abban bízva tesszük, hogy azok helyes és megfelelő modellt nyújtanak számunkra. Ebben az esetben, amikor valóban meg vagyunk győződve arról, hogy a csoportnak igaza van, beszélünk személyes konformitásról. A konformitás ezen formájára nyújtanak példát Sherif kísérleti személyei.

Nyilvános konformitás[szerkesztés]

Időnként azonban csak azért viselkedünk konform módon, mert úgy érezzük, nincs más választásunk, mint a csoportnormák szerint cselekedni. Ebben az esetben, mikor az emberek valós vagy képzelt nyomásnak engedelmeskedve olyan csoportnormák szerint viselkednek, melyeket személy szerint nem helyeselnek, beszélünk nyilvános konformitásról/behódolásról. A nyilvános konformitás csupán felszíni változást idéz elő, hiszen valójában nem gondolják úgy, hogy a csoportnak igaza van. Azért viselkednek konform módon, mert félnek a nevetségessé válástól, a visszautasítástól, a kirekesztéstől vagy a még súlyosabb következményektől. A konformitás ezen formája jellemezte az Asch-kísérlet résztvevőit.

Konformitás és kultúra[szerkesztés]

A kollektivista és az individualista kultúrák merőben más képet mutatnak a konformitással kapcsolatban. A kölcsönös függőségen alapuló társadalmakban (pl. India, Japán) az egyes ember saját magára mint a csoport integráns részére tekint, és a konformitást társadalmi kötőanyagként értelmezik. Így ezekben a kultúrákban a konformitás általában magasabb, mint az individualista kultúrákban (pl. USA), ahol nagy értéket tulajdonítanak a személyes szabadságnak (ezért a konformitás sokszor negatív felhangot kap).

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]