Lelkiismereti szabadság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A lelkiismereti szabadság alapvető emberi jog, magában foglalja a személyes meggyőződés, világnézet, vallás szabad megválasztásának szabadságát.

Ez tehát egy gyűjtőfogalom, mely jóval tágabb a vallásszabadságnál, így például az ateista nézetek vállalása is beletartozik, mely nyilvánvalóan nem férne össze a vallás szabad megválasztásának jogával. A lelkismereti szabadság garantálása a jogállam egyik elsődleges feladata, mivel elképzelhetetlen egy szabad társadalom ott, ahol az állam polgárai jogszabályi kötelezettségük teljesítése okán – például törvénybe iktatják, hogy mely vallásokat nem lehet gyakorolni – lelkiismereti konfliktusba kerülnek önmagukkal.

A lelkiismereti szabadság terjedelme[szerkesztés]

A lelkiismereti és vallásszabadság joga magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos szertartások végzése útján, nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy ha úgy gondolja kinyilvánítását mellőzze – tehát rejtve maradjon –, gyakorolhassa vagy taníthassa. A lelkiismereti meggyőződés terjesztése a tömegtájékoztatási eszközök útján is történhet. Nem tiltható be tehát vallási újság, vagy például ateista nézeteket valló tömegtájékoztatási eszköz. A lelkiismereti szabadságra való tekintettel lehetett a fegyveres katonai szolgálatot megtagadni Magyarországon, míg el nem törölték a kötelező katonai szolgálatot.

Garanciális szabályok[1][szerkesztés]

"Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa."

Alaptörvény VII. cikk (1) bekezdés

Magyarországon a jogrendszer legmagasabb szintjén (Alaptörvény) biztosítotott.

Vallásgyakorlás speciális esetei[szerkesztés]

  • A szülőnek, gyámnak joga van ahhoz, hogy a kiskorú gyermek erkölcsi és vallási neveléséről döntsön, és arról megfelelően gondoskodjék, így tehát a szülő joga kiterjed arra, hogy kiskorú gyermekének vallásos nevelést adjon.
  • Az egyéni és közösségi vallásgyakorlást lehetővé kell tenni a szociális, egészségügyi intézményben gondozott, a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott számára.
  • A katonai szolgálatot teljesítő a vallását szabadon gyakorolhatja.

E három garanciális szabály jelentősége azért nagy, mert a rendszerváltást megelőző szocialista diktatúra évtizedeiben éppen ezeken a vallásgyakorlás során speciális körülményű területeken nem valósult meg a lelkiismereti szabadság.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

  • Kft, Wolters Kluwer: Magyarország Alaptörvénye - 1. oldal - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (en nyelven). (Hozzáférés: 2018. május 24.)