Böszörményi Géza
| Böszörményi Géza | |
| Született |
1924. június 2.[1] Debrecen |
| Elhunyt |
2004. augusztus 21. (80 évesen) Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Gyarmathy Lívia ( – 2004. augusztus 21.) |
| Gyermekei | Böszörményi Zsuzsa |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1968) |
| Kitüntetései |
Kossuth-díj (2000) (megosztva) Magyar Mozgókép Mestere (2004) |
Böszörményi Géza (Debrecen, 1924. június 2. – Budapest, 2004. augusztus 21.) Kossuth-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes művész. Felesége Gyarmathy Lívia Kossuth-díjas filmrendező volt.
Életpályája[szerkesztés]
Apja, dr. Böszörményi-Nagy Géza (1892–1953), egyetemi tanár, a kaposvári kórház főorvosa, anyja, Rimanóczy Róza gyermekeként született.[3] Anyai nagyszülei rimanóczi Rimanóczy Kálmán, és Janky Auguszta (1876–1925) voltak.[4]
Vegyészmérnökként végzett, 1956–1964 között vegyészmérnökként dolgozott. A Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán szerzett diplomát 1968-ban, ahol Herskó János tanítványa volt. 1968-tól a Mafilm rendezője volt. Játékfilmjei mellett dokumentumfilmjeiről ismert.
Felesége Gyarmathy Lívia, aki dokumentumfilmjei készítésében is részt vett. Erdey Sándor A recski tábor rabjai című, több kiadást megért dokumentum kötete végén található névsor szerint Böszörményi Nagy Géza is a recski internálótábor foglya volt.[5]
Filmjei[szerkesztés]
Forgatókönyvíróként[szerkesztés]
- Ismeri a szandi mandit? (1969) (színész is)
- Madárkák (1971) (filmrendező is)
- Álljon meg a menet! (1973)
- Autó (1975)
- Az utolsó tánctanár (1975) (filmrendező is)
- Szívzűr (1981) (filmrendező is)
- Együttélés (1983)
- Egy kicsit én, egy kicsit te (1984)
- Laura (1986) (filmrendező is)
- A csalás gyönyöre (1989)
- Vörös Colibri (1995)
- Szökés (1996)
- Mélyen őrzött titkok (2004)
Filmrendezőként[szerkesztés]
- Illetlen fotók (1970)
- Autók és emberek (1973)
- Hungarian Dracula (1983)
- Faludy György, költő (1988)
- Recsk 1950-1953, egy titkos kényszermunkatábor története (1989)
- 'Hol zsarnokság van' (Egy bíró visszaemlékezései) (1989)
Színészként[szerkesztés]
- Apa (1966)
- Szevasz, Vera! (1967)
- Reggeltől estig (1967)
- Szemüvegesek (1969)
- Érik a fény (1970)
- A legszebb férfikor (1972)
Könyvek[szerkesztés]
- Böszörményi Géza: Recsk, 1950-1953; bev. M. Kiss Sándor; Interart–Csapó és Tsai Kft., Bp.–Szeged, 1990
- Böszörményi Géza: Recsk, 1950-1953. Egy titkos kényszermunkatábor története; szerk. Kiczenko Judit; 2. bőv. kiad.; Széphalom Könyvműhely, Bp., 2006 (Rejtett kulturális forrásaink)
- Böszörményi Géza: Recsk, 1950-1953. Egy titkos kényszermunkatábor története; szerk. Kiczenko Judit; 3. bőv. kiad.; Széphalom Könyvműhely, Bp., 2006 (Rejtett kulturális forrásaink)
Díjai[szerkesztés]
- A filmkritikusok díja (1972, 1983)
- SZOT-díj (1974)
- A filmszemle díja (1982, 1997)
- Balázs Béla-díj (1986)
- Alföld-díj (1988)
- A filmszemle fődíja (1989)
- Európa-díj (1989)
- Nagy Imre-díj (1990)
- Érdemes művész (1990)
- Magyar Művészetért-díj (1991)
- A filmszemle életműdíja (1999)
- Kossuth-díj (2000) (megosztva)
- Magyar Örökség díj (2001)
- Magyar Mozgókép Mestere (2004)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 196, https://port.hu/jump/person-196, 2020. július 7.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 7.)
- ↑ Széchenyi Nemzeti Könyvtár - gyászjelentések - böszörményi Nagy Gézáné Rimanóczy Rozália
- ↑ Széchenyi Nemzeti Könyvtár - gyászjelentések - Rimanóczy Kálmánné Janky Auguszta
- ↑ Erdey Sándor: A recski tábor rabjai, Püski, Budapest (2002)
Források[szerkesztés]
- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
- Index.hu
További információk[szerkesztés]
|
- Magyar filmrendezők
- Magyar forgatókönyvírók
- Kossuth-díjasok
- Balázs Béla-díjasok
- Debreceniek
- 1924-ben született személyek
- 2004-ben elhunyt személyek
- Alföld-díjasok
- SZOT-díjasok
- A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok
- Magyar Örökség díjasok
- A recski kényszermunkatábor foglyai
- Magyar Mozgókép Mestere cím tulajdonosai