Sára Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sára Sándor
Sándor Sára in the Bálna.jpg
Született 1933. november 28. (83 éves)[1]
Tura
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Moór Marianna
Gyermekei Sára Júlia
Foglalkozása operatőr, filmrendező
Iskolái Színház- és Filmművészeti Egyetem
Kitüntetései

Sára Sándor (Tura, 1933. november 28. – ) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr, filmrendező. Sára Balázs operatőr édesapja, Bálványosiné Sára Magda testvére.

Dokumentumfilmekkel kezdte pályáját, majd a hatvanas és a hetvenes években egyéni látásmódjával hozzájárult a magyar filmművészet nemzetközi elismertetéséhez. Leggyakrabban Kósa Ferenccel és Szabó Istvánnal dolgozott együtt. Képein az emberi arc és a magyar táj árulkodó módon vall arról, hogy mi történik az emberben és az emberrel a történelmi kataklizmák során.

Életpályája[szerkesztés]

Iskolaévek[szerkesztés]

Apai nagyapja vasutas volt, kalauz, nagyanyja summás lányként dolgozott a Hatvany-birtokon. Anyai nagyapja szintén vasutas volt Jászberényben, de ő az állomásfőnökségig vitte, nagyanyja vármegyei hivatalnok családból származott. Apja aljegyző volt Turán, majd jegyző lett a közeli Ikladon, ahova 1941-ben az egész család követte. Testvére Sára Magda. Másodikos elemista korától Aszódra járt iskolába, de a gimnáziumot már a jászberényi nagyszülőknél lakva fejezte be, mert apját pozíciója miatt internálták a második világháború végén. Csak három év múlva került vissza Aszódra, majd Berettyóújfaluban tanult, végül Budapesten érettségizett 1952-ben.

A budapesti Vörösmarty Gimnáziumban osztálytársával, Bácskai Lauró Istvánnal határozták el, hogy míg Bácskai rendező, addig Sára operatőr lesz. Könyveken keresztül ismerkedett a szakmával és fényképezni kezdett, valamint egyszer három napra csatlakozott Turán Szőts Istvánhoz, aki különböző szokásokat örökített meg a turai néphagyományból.

A Filmművészeti Főiskola évei alatt rengeteg fényképet készített az elesett, utcán tengődő emberekről. 1956-ban a főiskolán tagja lett a forradalmi bizottságnak és így a felkelés leverése után pályakezdőként azonnal a pálya szélére került. (Apját ekkor internálták harmadszor.)[2] Diplomamunkája a Gaál István által rendezett Pályamunkások című etűd volt.[3]

Pályája[szerkesztés]

Mikor a hatvanas években enyhülni kezdett a belpolitikai helyzet, Huszárik Zoltánnal csatlakoztak a Balázs Béla Stúdió fiatal alkotókból verbuválódott csapatához. Operatőrként dokumentalista jellegű rövidfilmeket kezdett forgatni. Majd első meghatározó rendezése is elkészült, a 17 perces Cigányok 1962-ben. Filmjeiben korának érzékeny pontjaival foglalkozott: például a tanyasi életről szóló Vízkereszt, majd az ingázókkal kapcsolatos Oda-vissza. A sok kényes téma miatt általában egy-két évvel később jelenthettek meg filmjei, de rövidfilmjeinek nemzetközi sikere felhívta rá a figyelmet Magyarországon is.[2]

Legtöbbször Kósa Ferenc (Tízezer nap, Ítélet, Nincs idő, Hószakadás) és Szabó István (Apa, Tűzoltó u. 25., Budapesti mesék) mellett dolgozott, de részt vett többek között Gaál István, Huszárik Zoltán, Kardos Ferenc, Ranódy László és Rózsa János jelentősebb rendezéseiben is. Első nagyjátékfilmjét 1968-ban rendezte meg Feldobott kő címmel. A Csoóri Sándorral közösen írt – önéletrajzi motívumokban is bővelkedő – film főhőse egy fiatalember, akinek eszmélődése a magyarországi sztálinizmus legkomorabb időszakára esik. A játékfilmes bemutatkozást később olyan munkák követik, mint a Holnap lesz fácán, a Nyolcvan huszár, a Tüske a köröm alatt, a Könyörtelen idők, a Vigyázók, legutóbb pedig A vád.

A rendszerváltás közeledtével visszatért a dokumentumfilmhez. A televízió megbízásából elkészíti a 2. magyar hadsereg tragédiáját felidéző 25 részes Krónika című dokumentumfilmet, illetve ennek moziverzióját, mely Pergőtűz néven jelent meg. A sorozatot csak a szovjet csapatok kivonulása után hagyják levetíteni.[4] 1984–1985 között Bábolna múltjáról és jelenéről forgat nagyívű szociográfiát, amiért a XVIII. Magyar Játékfilmszemlén elnyeri a Társadalmi zsűri fődíját. Majd figyelme azokra a kollektív történelmi fájdalmakra irányul, amelyekről évtizedeken keresztül tilos volt nyilvánosan beszélni. A bukovinai székelyek közelmúltbeli hányattatásait tárja fel a Sír az út előttem című többrészes filmeposz, míg a Csonka Bereg, a Te még élsz?, a Lefegyverzett ellenséges erők és a Magyar nők a Gulágon című dokumentumfilmjei a háború következtében idegen fogságba került, elhurcolt és meggyötört emberek sorsával figyelmeztetnek múltunk keserves üzenetére.[3]

1993 tavaszán Csoóri Sándor felkérte az akkor induló Duna Televízió vezetésére. Végül Lugossy Lászlóval és Hanák Gáborral hármasban alakítgatták az új intézmény szervezetét, műsorszerkezetét. Hét éven át volt a televízió elnöke.[2]

Filmjeit több mint félszáz országban vetítették, s számos hazai és nemzetközi fesztiválon tüntették ki díjakkal.

Moór Mariannával kötött házasságából született Balázs nevű fia követte őt a pályán. Második feleségét a Szindbád forgatásán ismerte meg, Szegedi Erikával közös gyermekük Sára Júlia.[5]

Filmjei[szerkesztés]

Játékfilmek[szerkesztés]

Operatőrként[szerkesztés]

Rendezőként[szerkesztés]

  • Feldobott kő (1968)
  • Holnap lesz fácán (1974)
  • 80 huszár (1978)
  • Tüske a köröm alatt (1987)
  • Könyörtelen idők (1991)
  • Vigyázók (1993)
  • A vád (1996)

Rövidfilmek, etűdök, dokumentumfilmek[szerkesztés]

Operatőrként[szerkesztés]

Rendezőként[szerkesztés]

  • Virágát a napnak (kísérleti film, 1960)
  • Cigányok (rövidfilm, 1962)
  • Egyedül (dokumentumfilm, 1963)
  • Vízkereszt (dokumentumfilm, 1967)
  • Pro Patria (dokumentumfilm, 1969)
  • Teszt (dokumentumfilm, 1972)
  • Égi kökényfák alatt (tévéfilm, 1980)
  • Néptanítók (dokumentumfilm, 1981)
  • Fúga (dokumentumfilm, 1982)
  • Elátkozva a hatodik napot (Zelk Zoltán portré, a Krónika befejező része, 1982)
  • Krónika (dokumentumfilm sor., 1982)
  • Pergőtűz (dokumentumfilm sor., 1983)
  • Bábolna (dokumentumfilm sor., 1984-85)
  • Dózsa (tévéfilm, 1985)
  • "Sír az út előttem..." (dokumentumfilm sor., 1987)
  • Jeles napok (dokumentumfilm sor., 1987)
  • Csonka-Bereg (dokumentumfilm sor., 1988)
  • Te még élsz? (dokumentumfilm, 1989)
  • Lefegyverzett ellenséges erők (dokumentumfilm sor., 1991)
  • Magyar nők a Gulágon (dokumentumfilm sor., 1992)
  • "Aki magyar, velünk tart" (dokumentumfilm, 1993)
  • Indiai képsorok (dokumentumfilm, 1997)
  • Bangkok, a kelet Velencéje (dokumentumfilm, 1997)
  • Tájak, borok, városok (dokumentumfilm sor., 1999)
  • Amrita Sher-Gil (dokumentumfilm sor., 2001)
  • Nehézsorsúak (dokumentumfilm, 2004)
  • Memento (dokumentumfilm, 2006)

Könyvei[szerkesztés]

  • 80 huszár. Csoóri Sándor és Sára Sándor filmje; Magvető, Bp., 1980 (Ötlettől a filmig)
  • Pergőtűz. A 2. magyar hadsereg pusztulása a Donnál; előszó Juhász Gyula; Tinódi, Szombathely, 1988
  • "Feledheted-e ezeket az arcokat?". Sára Sándor fényképei; szöveg Bethlenfalvy Géza et al.; Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét, 2003 (A magyar fotográfia történetéből)
  • Nehézsorsúak. Gulag-túlélők vallomásai. Magyarok szovjet rabszolgaságban. Sára Sándor dokumentumfilmje tanulmányokkal; szerk. Tál Gizella és Raffai István; Új Horizont, Veszprém, 2006
  • "Költő" a kamera mögött Sára Sándorral beszélget Fazekas Valéria; Kairosz, Bp., 2007 (Magyarnak lenni)

Díjai[3][szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár, 129152021, 2015. október 15.
  2. ^ a b c Sára Sándor interjú (szerző: Boros Károly) Magyar Demokrata 2008. április 21.
  3. ^ a b c Sára Sándor életrajz Napkút Kiadó
  4. Pergőtűz; Krónika - Sára Sándor film.hu
  5. 75 éves Sára Sándor. CommOnline zrt. (stop.hu), 2008. november 28. (Hozzáférés: 2015. október 2.)
  6. 'PÁRHUZAMOS KULTÚRÁÉRT' 2016 díjazottjai. MEDIAWAVE Alapítvány. (Hozzáférés: 2016. március 17.)
  7. Hrecska Renáta: Bethlen-díjak és Márton-emlékérem. Magyar Hírlap Online, 2012. november 4. (Hozzáférés: 2014. november 18.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Képek sodrásában Sára Sándorral Pintér Judit beszélget (magyarul)
  • Az összművészeti képalkotó Sára Sándor portré a Filmtetten (magyarul)
  • IX. filmszemle : Sára Sándor tiszteletére : kistérségi és kisközösségi televíziók : [Lakitelek, ... 2008. november 25-28.] / [szerk. Németh Vincéné].Megjelenés:     Lakitelek : Antológia, 2008.Terj./Fiz. jell.:     61 p. : ill. ; 30 cm5 / 10Teljes megjelenítésMARC formátumCédula formátumRekord tárolásaMC 165.001 / RaktárCím és szerzőségi közlés