Szőnyi Erzsébet

Szőnyi Erzsébet
Életrajzi adatok
Született	1924. április 25. (94 éves) Budapest
Iskolái	Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Párizsi Konzervatórium
Pályafutás
Műfajok	opera
Díjak	Kossuth-díj (2003) Liszt Ferenc-díj (1947)
Tevékenység	zeneszerző, karvezető, zenepedagógus
A Wikimédia Commons tartalmaz Szőnyi Erzsébet témájú médiaállományokat.

Szőnyi Erzsébet (Budapest, 1924. április 25. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-, Liszt Ferenc- és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, karvezető, zenepedagógus, kiváló művész.

Életútja

A budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban érettségizett, ahol Sztojanovits Adrienne tanítványa volt. 1942–47 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult zeneszerzést és karvezetést. Olyan legendás hírű tanárok óráit látogatta, mint Viski János, Szegedi Ernő, Bárdos Lajos, Vásárhelyi Zoltán, Kodály Zoltán, Szabolcsi Bence, Weiner Leó és Ferencsik János. 1947–48-ban a párizsi Conservatoire növendékeként Tony Aubinnál, Nadia Boulanger-nál, illetve Olivier Messiaennál tanult. 1948 és 1981 között a Zeneakadémián tanított, ahol 1960-tól tanszékvezető egyetemi tanárként dolgozott. Éveken át vezette a Szilágyi Erzsébet Gimnázium leánykórusát.

1964-ben a Zenei Nevelés Nemzetközi Társasága (ISME) elnökségi tagjává választották. 1978 és 2003 között a Magyar Kodály Társaság társelnöke és a Bárdos Lajos Társaság társelnöke. 1992–96-ig a Magyar Zenei Kamara alelnöke, 1996-tól a Magyar Muzsikus Fórum társelnöke. 1992 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 1993–94-ben a Magyar Rádió felügyelőbizottságának elnöke. A hartfordi (USA) Kodály Musical Training Institute tagja, a francia Kodály Társaság tiszteletbeli elnöke és a Kóta tiszteletbeli elnöke, a Nemzetközi Kodály Társaság (IKS) és a varsói Chopin Társaság tiszteletbeli tagja.

Keresztúry Dezsőné, Szőnyi Erzsébet, Szokolay Sándor és Kerekes Károly a Magyar Örökség-díj átadásakor, 2004.

Kodály Zoltán zenepedagógiai módszerének világszerte ismert folytatója és népszerűsítője. 1994 óta a törökbálinti zeneiskola viseli a nevét. Nagy odaadásal és figyelemmel kíséri a zeneiskolában folyó nevelő-oktató munkát. Vezetésével immár 13. éve rendezik meg a „Regionális Szolfézsverseny” elnevezésű eseményt amelyen a régió zeneiskolák szolfézs tanulói vesznek részt. 2005-ben létrehozta a „Zenélő gyermekekért” alapítványt. 2006-ban Törökbálint Képviselő Testülete a „Volf György” díjat adományozta Szőnyi Erzsébet Kossuth-díjas zeneszerzőnek.2009-ben megkapta "Törökbálint Város Díszpolgára" címet

Díjai, elismerései

• 1947 Munkás-Dalosszövetség pályázat I. díj
• 1947 Liszt Ferenc-díj
• 1948 Rózsavölgyi-díj
• 1948 Prix de Composition du Conservatoire, Paris
• 1954 Vercelli, Viotti verseny
• 1959 Erkel Ferenc-díj
• 1964 Miskolc Város Művészeti Díja
• 1966 Szigetvárért Emlékplakett (Zrínyi)
• 1969 Veszprém Város Díja
• 1976 Arezzo verseny
• 1977 Budapest Főváros Művészeti Díja
• 1993 A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
• 1994 Apáczai Csere János-díj
• 1995, 2004 Bartók–Pásztory-díj
• 2000 Kiváló Művész
• 2001 Pro Renovanda Cultura Hungariae Kodály-díj
• 2004 Magyar Örökség díj
• 2006 Kossuth-díj
• 2006 Volf György-díj, Törökbálint
• 2006 díszdoktori cím Pittsburgh Dusquesne Egyetemén
• 2008 Hegyvidék díszpolgára
• 2009 Törökbálint díszpolgára
• 2011 Prima díj
• 2014 A Nemzet Művésze

Főbb művei

Zeneművek

• Dalma – háromfelvonásos opera (a szöveget Jókai Mór drámája nyomán Kováts Edit írta) 1953
• musical comedy (Molière A képzelt beteg című színműve nyomán) 1961
• A makrancos királylány – gyermekopera (Children's opera)
• Az aranyszárnyú méhecske – gyermekopera (Children's opera) (szövegét Orbán Éva írta)
• Sirató (altszóló, fuvola, mélyhegedű, cimbalom, nőikar)
• Kórusok John Gracen Brown verseire
• Három gyermekkar Hárs Ernő verseire
• Húsz magyar népdal (két fuvolára és gitárra) 1978
• Szonáta (nagybőgőre és zongorára) 1982
• Francia szvit (mélyhegedű-zongora)
• Evokáció (zongorára és orgonára) 1985
• Fantázia (hárfa)
• további operák, oratóriumok, kórusok, ifjúsági művek, zenekari és kamaraművek.

Egyházi zene:

• Missa misericordiae – az Irgalom miséje (latin mise nőikarra, zenekarra, orgonára) Készült: a Kodály Nőikari Találkozó alkalmából 1966-ban.
• Szent Erzsébet-mise (egyszólamú, magyar nyelvű)
• motetták: A Lélekhez, Stabat Mater (Babits Mihály fordítására)

és más egyházi ihletésű művek.

Kórusművek

• Anekreoni dalok
• Dániel éneke
• Frühzeitiger Frühling
• Három változat
• Jelek
• Korai tavasz
• Mint forró csontok
• Réten szaladoztunk
• Sirató
• Valami hívot az éj közepén
• Veni Creator Spiritus

Könyvek

• A zenei írás-olvasás módszertana I-IV. 1954 (megjelent magyar, angol, japán, olasz, portugál nyelven)
• Kodály's Principles in Practice 1973 (megjelent angol, francia, német, spanyol, portugál, olasz és thai nyelven)
• Öt kontinensen a zene szolgálatában 1979
• Zenei nevelési irányzatok a XX. században 1989
• Kodály Zoltán nevelési eszméi 1987

Diszkográfia

• 1984-ben szerzői lemeze jelent meg.
• 2004-ben szerzői CD-je jelent meg. Műsora:

Orgonaverseny (Concerto per organo e orchestra) Hat középkori himnusz Sík Sándor fordításában (Six medieval hymns on translations by Sándor Syk) Hárfás kvintett (Quintet for Harp and String Quartet) Dalok Lanza del Vasto verseire (Songs on poems by Lanza del Vasto) Jeruzsálemi képek – szvit két zongorára (Pictures of Jerusalem – suite for 2 pianos) Hungaroton HCD 32246

• Hangfelvételek a Magyar Rádió archívumában.

Források

• Ki kicsoda a magyar zeneéletben? (szerk. Székely András) – Zeneműkiadó, Budapest, 1988.
• A Magyar Művészeti Akadémia tagja
• MR Kincsestár
• Hungaroton
• Interjú: Új Ember 2000.
• Köszöntő 2004.
• Interjú: Nagy Moszkitó 2006.
• Születésnap a Zeneakadémián
• Oldala a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem honlapján.