Szőnyi Erzsébet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szőnyi Erzsébet
A Magyar Örökség-díj átadásakor (2004)
A Magyar Örökség-díj átadásakor (2004)
Született1924. április 25.
Budapest
Elhunyt2019. december 28. (95 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar[2]
HázastársaGémes Lajos (h. 1948)
Gyermekeikét gyermek
SzüleiSzőnyi Jenő
Piszanoff (Pisanov) Alice[3]
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Szőnyi Erzsébet témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szőnyi Erzsébet, Steidl (Budapest, 1924. április 25. – Budapest, 2019. december 28.)[4] a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, karvezető, zenepedagógus, kiváló művész.

Életútja[szerkesztés]

Édesapja művészetkedvelő banktisztviselő volt: főként festett, rajzolt, de énekelt is, amihez a kíséretet édesanyja adta. A család egyetlen gyermeke, Szőnyi Erzsébet Benczúr Aglájánál (Benczúr Gyula unokahúgánál[5]) kezdte zongoratanulmányait.

1934 és 1942 között a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban végezte el a középiskolát, ahol Sztojanovits Adrienne tanítványa volt. Az intézmény neves kórusát zongorán kísérte. Magánúton összhangzattant tanult Laurisin Miklósnál. Első szerzeményei is a gimnáziumi évek alatt keletkeztek.

1942 és 1945 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Bárdos Lajos és Vásárhelyi Zoltán irányításával elvégezte a középiskolai énektanárképző és karvezető szakot. 1943-tól 1947-ig Kodály Zoltántól etnomuzikológiát tanult, mellette 1944–46-ban zongora szakot is végzett Szegedi Ernőnél, kamarazene-tanára Weiner Leó volt. Ferencsik Jánostól a vezénylés alapjait sajátította el. 1945-től 1947-ig Bárdos javaslatára Viski János zeneszerzés-növendéke volt, az egyetlen lány a szakon.

Első szerzői sikerét a Munkás Dalosszövetség 1947-es jeligés pályázatának megnyerésével aratta, amivel Kodály mellett felesége, Sándor Emma érdeklődését is felkeltette. Az 1947–48-as tanévben francia állami ösztöndíjjal a párizsi Conservatoire-on Tony Aubin osztályában tanult, Nadia Boulanger, illetve Olivier Messiaen műveivel ismerkedett. Itteni tanulmányait I. divertimentója, saját maga által vezényelt bemutatójával zárta, amire megkapta a Prix de Composition-t.

Akadémiai tanulmányai mellett 1945-től a Szilágyi Erzsébet Gimnázium ének-zene tanára volt, alkalmanként Kodályt helyettesítette a főiskolai népzene órákon. 1948 és 1981 között a Zeneakadémián tanított, ahol 1960-tól tanszékvezető egyetemi tanárként dolgozott. Első pedagógiai munkáját 1954-ben írta. Éveken át vezette a Szilágyi Erzsébet Gimnázium leánykórusát.

1961-től állt kapcsolatban a Zenei Nevelés Nemzetközi Társaságával (ISME), a szervezet 1964-es budapesti konferenciáján elnökségi tagjává választották. Negyven éven át szervezője volt az először 1967-ben megrendezett esztergomi Dunakanyar Művészeti Nyári Egyetemnek. 1978 és 2003 között a Magyar Kodály Társaság társelnöke és a Bárdos Lajos Társaság társelnöke volt. 1992–96-ig a Magyar Zenei Kamara alelnöke, 1996-tól a Magyar Muzsikus Fórum társelnöke. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt. 1993–94-ben a Magyar Rádió felügyelőbizottságának elnöke. A hartfordi (USA) Kodály Musical Training Institute tagja, a francia Kodály Társaság tiszteletbeli elnöke és a Kóta tiszteletbeli elnöke, a Nemzetközi Kodály Társaság (IKS) és a varsói Chopin Társaság tiszteletbeli tagja volt.

Kodály Zoltán zenepedagógiai módszerének világszerte ismert folytatója és népszerűsítője volt.

1994 óta a törökbálinti zeneiskola viseli a nevét. Nagy odaadással és figyelemmel kísérte a zeneiskolában folyó nevelő-oktató munkát. 2003-tól vezetésével rendezték meg a Szőnyi Erzsébet Regionális Szolfézsversenyt, amelyen a térség zeneiskoláinak szolfézstanulói vesznek részt. 2005-ben létrehozta a Zenélő Gyermekekért Alapítványt. 2006-ban Törökbálint képviselő-testületétől Volf György-díjat kapott, 2009-ben a város díszpolgára lett.

„ Szőnyi Erzsébet egyike a legigényesebb és legszellemesebb magyar zeneszerzőknek. Nem hódol be semmiféle divatnak, de nem is zárkózik el attól, amit inspirativnak vél. ”
– Csehy Zoltán, 2015

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Főbb művei[szerkesztés]

Színpadi művek[szerkesztés]

  • Pantomim (balett, 1949)
  • Kerti mese (mesebalett, 1949)
  • A tücsök és a hangya (mesebalett, 1953)
  • Dalma (opera, Jókai Mór nyomán Kováts Edit, 1953)
  • A makrancos királylány (gyermekopera, Kováts Edit, 1955, ősbemutató: Magyar Rádió, 1961. február 27.)
  • Firenzei tragédia (opera, Oscar Wilde drámája Kosztolányi Dezső fordításában, 1957, ősbemutató: Koppenhága, 1960 [koncertszerűen, németül, ford. Max Maierfeld], színpadi bemutató: Meiningen, 1960. február 25. [németül], magyarországi bemutató: Pécsi Nemzeti Színház, 1970. június 12.)
  • A képzelt beteg (musical, Molière nyomán Illyés Gyula, 1961)
  • Kis rongyos (zenés játék gyermekeknek, Fáy Hildegard szövege, 1962)
  • Száz cifra ködmön (zenés játék, Mikszáth Kálmán nyomán Benedek András, 1965)
  • Az aranyszárnyú méhecske (gyermekopera, Orbán Éva szövege, 1974)
  • Vidám sirató egy bolyongó porszemért (zenés játék, Sütő András–Weöres Sándor, 1979)
  • Az igazmondó juhász (meseopera, Donászy Magda, 1979)
  • Adáshiba (opera, Szakonyi Károly, 1980, ősbemutató: Szegedi Nemzeti Színház, 1982. május 7.)
  • Elfrida (madrigálopera, Arany László, 1984, ősbemutató: Magyar Rádió, 1987. augusztus 24.)

Oratórikus művek[szerkesztés]

  • A didergő király (gyermekoratórium, Móra Ferenc–Orbán Éva, 1959)
  • A hazug katona (oratórium, Török Sándor, 1960)
  • Tinódi egri summája (ifjúsági oratórium, Tinódi Lantos Sebestyén szövegeire, 1964)
  • József Attila kantáta (1968)
  • Népdalkantáta (Lukin László, 1971)
  • Radnóti kantáta (1974)
  • Gyulai névtelen éneke (oratórium, ismeretlen szerző szövege, 1983)
  • Béla király a Bükkben (oratórium, Hárs Ernő, 1986)

Zenekari művek[szerkesztés]

  • Parlando és giusto (1947)
  • I. divertimento (1948)
  • II. divertimento (1951)
  • Intermezzo (fúvószenekarra, 1954)
  • Reggel a hegyekben (fúvószenekarra, 1956)
  • Orgonaverseny (1957–58, ősbemutató a prágai nemzetközi orgonaversenyen, 1958)
  • Trio concertino (ifjúsági zenekarra, 1958)
  • Overtura piccola (ifjúsági zenekarra, 1962)
  • Toborzó (fúvószenekarra, 1963)
  • Piccola instructione (ifjúsági zenekarra, 1964)
  • Musica festiva (szvit, 1965)
  • Prelűd és fúga (1969)
  • Lento és allegro (ifjúsági zenekarra, 1969)
  • Három ötlet négy tételben (zongorára és zenekarra, 1980)
  • Zenetörténeti séta kilenc tételben (ifjúsági zenekarra, 1986)

Egyházi zene[szerkesztés]

  • Missa misericordiae – az Irgalom miséje (latin mise nőikarra, zenekarra, orgonára) Készült: a Kodály Nőikari Találkozó alkalmából 1966-ban.
  • Missa misericordiæ. Requiem férjem és fiaim emlékére (vegyeskarra és orgonára, latin és magyar szövegre, 2011)
  • Szent Erzsébet-mise (egyszólamú, magyar nyelvű)
  • motetták: A Lélekhez, Stabat Mater (Babits Mihály fordítására)

és más egyházi ihletésű művek.

Kórusművek[szerkesztés]

  • Új várak épültek (Ady Endre, 1947)
  • Három leánykar (Kriza János, 1947)
  • Balatoni képek (Sárhelyi Jenő, 1953)
  • Katonadal (férfikarra, Balassi Bálint, 1956)
  • Due sonetti di Petrarca (vegyeskarra, hárfára és klarinétra, 1960)
  • Anekreoni dalok (vegyeskarra, 1962)
  • Sirató. Elégia Kodály Zoltánért (női karra, fuvolára, brácsára és cimbalomra, népi szövegekre, 1967)
  • Vakáció előtt (gyermekkarra, Szabó Lőrinc, 1969)
  • A tintásüveg (gyermekkarra, Petőfi Sándor, 1970)
  • Öt japán dal (gyermekkarra, Kosztolányi Dezső, 1971)
  • Óda a jelenhez (vegyeskarra, Pablo Neruda, 1979)
  • Tájkép három változatban (vegyeskarra, Juhász Gyula, 1983)
  • Mint forró csontok a máglyán (vegyeskarra, Babits Mihály, 1983)
  • Motetta a lélekről (vegyeskarra és orgonára, újszövetségi szövegekre, 1983)
  • Dániel éneke
  • Frühzeitiger Frühling
  • Három változat
  • Jelek
  • Korai tavasz
  • Réten szaladoztunk
  • Valami hívot az éj közepén
  • Veni Creator Spiritus

Egyéb zeneművek[szerkesztés]

  • Kórusok John Gracen Brown verseire
  • Három gyermekkar Hárs Ernő verseire
  • Húsz magyar népdal (két fuvolára és gitárra) 1978
  • Szonáta (nagybőgőre és zongorára) 1982
  • Francia szvit (mélyhegedű-zongora)
  • Evokáció (zongorára és orgonára) 1985
  • Fantázia (hárfa)
  • további kórusok és kamaraművek.

Könyvek[szerkesztés]

  • A zenei írás-olvasás módszertana I-IV., 1954, gyakorló füzetekkel (megjelent magyar, angol, japán, olasz, portugál nyelven)
  • Kodály's Principles in Practice, 1973 (megjelent angol, francia, német, spanyol, portugál, olasz és thai nyelven)
  • Öt kontinensen a zene szolgálatában; Gondolat, Bp., 1979
  • Kodály Zoltán zenepedagógiai elvei és munkássága; TIT, Bp., 1982
  • Kodály Zoltán nevelési eszméi, 1987
  • Zenei nevelési irányzatok a XX. században, 1989
  • Kodály Zoltán nevelési eszméi a harmadik évezred küszöbén. A Nemzetközi Kodály Konferencia (1997. IX. 22-24.) Zenepedagógiai Szekciójának anyaga; szerk. Szőnyi Erzsébet; Kodály Intézet, Kecskemét, 1999
  • Hiszek a zene erejében... Szőnyi Erzsébet zeneszerzővel beszélget Mezei Károly; Kairosz, Bp., 2010 (Magyarnak lenni)

Diszkográfia[szerkesztés]

  • 1984-ben szerzői lemeze (LP) jelent meg: 5 Preludes; Trio Sonata; 3 ideas in 4 Movements; Radnóti Cantata (Hungaroton, SLPX 12623)
  • 2004-ben szerzői CD-je jelent meg: Concerto per organo e orchestra; Hungaroton, Bp., 2004
    • Műsora, Hungaroton HCD 32246:

Orgonaverseny (Concerto per organo e orchestra); Hat középkori himnusz Sík Sándor fordításában (Six medieval hymns on translations by Sándor Syk); Hárfás kvintett (Quintet for Harp and String Quartet); Dalok Lanza del Vasto verseire (Songs on poems by Lanza del Vasto); Jeruzsálemi képek – szvit két zongorára (Pictures of Jerusalem – suite for 2 pianos)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c d e f g h Szőnyi Erzsébet – Nemzet Művésze. (Hozzáférés: 2019. december 28.)
  2. ↑ The International Who's Who of Women 2006
  3. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári házassági akv. 344/1913. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2012. július 12.)
  4. ↑ Szőnyi Erzsébet – Nemzet Művésze. (Hozzáférés: 2019. december 28.)
  5. ↑ Szőnyi Erzsébet zeneszerző, karnagy, zenepedagógus. Mmakademia.hu

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Pintér Csilla Mária: Szőnyi Erzsébet; 2. bőv. kiad.; BMC, Bp., 2014 (Magyar zeneszerzők)
  • Jerry L. Jaccard: Dallamok és disszonanciák. A zene nagykövete: Szőnyi Erzsébet; ford. Terts István; Nap, Bp., 2016 (Álarcok)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szőnyi_Erzsébet&oldid=27072446”