Szabolcsi Bence

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szabolcsi Bence
Életrajzi adatok
Született 1899. augusztus 2.
Budapest
Elhunyt 1973. január 21. (73 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Szülei Szabolcsi Miksa
Pályafutás
Díjak Kossuth-díj
Tevékenység zenetörténész, zenekritikus, művészettörténész
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabolcsi Bence témájú médiaállományokat.
Emléktáblák Budapest XIII. kerületében Szabolcsi Bence emléktáblája egykori lakhelyén, a Pozsonyi út 40. szám alatt

Szabolcsi Bence (Budapest, 1899. augusztus 2.Budapest, 1973. január 21.) zenetörténész, művészettörténész, Baumgarten-díjas (1933, 1947); Kossuth-díjas (1951, 1965). Herder-díjas (1971), az MTA tagja (levelező 1948, rendes tag 1955).

Szabolcsi Miksa újságíró fia.

Életpályája[szerkesztés]

Budapesten tanult jogot, irodalomtörténetet és filozófiát (1917-20) és Lipcsében zenetudományt, művészettörténetet és történelmet (1921-23).

Társszerkesztője volt a "Zenei Szemlének" (1926–29), Tóth Aladárral a Zenei lexikonnak (1930–31). Tagjává választotta őt 1936-ban a londoni Royal Asiatic Society, 1938-ban a Nemzetközi Zenetudományi Társaság, 1940-ben a Nemzetközi Népzenei Tanács, 1960-ban a finn Kalevala Társaság, továbbá a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaság.[1]

1945-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenetörténet-tanára. 1951-ben megalapította és haláláig irányította a zenetörténész-képzés legelső magyarországi műhelyét, a zenetudományi tanszakot. 1950–1956 között az "Új Zenei Szemle", 1960-tól 1973-ig a "Magyar Zene", haláláig a "Studia musicologica" c. folyóiratok szerkesztő bizottságának tagja volt. Ez utóbbinak (Kodály Zoltán 1967-ben bekövetkezett halála után szerkesztője lett. 1951–1956, valamint 1959–1961 között elnöke volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének. Bartha Dénessel együtt szerkesztették a "Zenetudományi tanulmányok" tízkötetes könyvsorozatát (1953–62).

1961-ben megalapította és 1973-ig igazgatóként irányította az MTA Bartók Archívumát, amely 1969 (más forrás szerint 1974) óta az MTA Zenetudományi Intézeteként működik. A budapesti Zenemûvészeti Főiskolán ő alapította meg a Zenetudományi Tanszéket.

Az 1920-as, 30-as években bejárta a Duna menti országokat, hogy összegyűjtse, majd közzétegye a régi magyar zene történeti emlékeit. Útjainak eredményeképpen 1928–1954 között tíz alapvető tanulmányt írt a magyar zene történetéről, a középkortól kezdve a 19. századig. E tanulmányok "A magyar zene évszázadai" c. gyűjteményes kötetekben jelentek meg 1959 és 1961 között. Ugyanennek az anyagnak más elvű, antológia-szerű összefoglalása "A magyar zenetörténet kézikönyve" (1947).

Az 1930-as évek közepétől terjesztette ki kutatásait az egyetemes zenetörténet jelenségeinek és összefüggéseinek vizsgálatára. Ekkor megjelent művei: "Bevezetés a zenetörténetbe" (Budapest, 1936); "A zene története" (Budapest, 1940); "Beethoven" (Budapest, 1947); "Európai virradat. A klasszikus zene kialakulása Vivalditól Mozartig" (Budapest, 1948).

Kétirányú – „keleti” és „nyugati” – kutatásainak eredményeit monumentális szintézisbe foglalta fő művében: "A melódia történeté"-ben (Budapest, 1950). Szabolcsi írta az első, tudományos hitelű magyar Bartók-életrajzot (1955).

Új kutatási területet nyitott meg a Liszt kései alkotói korszakát vizsgáló tanulmánya is: "Liszt Ferenc estéje" (Budapest, 1956). Élete utolsó hónapjaiban adta közre válogatott Kodály-tanulmányait: "Úton Kodályhoz", (Budapest, 1972).

Kutatásainak két fő területét egy-egy hanglemez-antológia formájában is közreadta: "Musica Hungarica" (Budapest, 1965); "Musica mundana" (Budapest, 1975), "Zsidó kultúra és zenetörténet" (szerkesztette Komoróczy Géza, Tankönyvkiadó, 1999).

A Szabolcsi-életmű kiadása Bónis Ferenc szerkesztésében 1977-ben indult meg, de az 5. kötet után (1987) megszakadt. Herder-díjjal (1971) tüntették ki.

A Farkasréti temetőben nyugszik. Nevét viseli a kiemelkedő zenetudományi és zenei ismeretterjesztő tevékenységért évente odaítélt állami kitüntetés, a Szabolcsi Bence-díj.

Híresebb rokonai: Testvérbátyja Szabolcsi Lajos, író, költő, újságíró. Leánya, Szabolcsi Éva, műfordító, irodalomtörténész, fő szakterülete az olasz irodalom. Unokaöccse, Szabolcsi Miklós, Szabolcsi Lajos fia, irodalomtörténész.

Főbb művei magyarul[szerkesztés]

  • Mozart. Kísérlet; Dick, Bp., 1921
  • A XVII. század magyar főúri zenéje; Franklin Nyomda, Bp., 1928 (Magyar zenei dolgozatok)
  • A középkori magyar énekmondók kérdéséhez; Egyetemi Nyomda, Bp., 1928
  • Tinódi Sebestyén dallamai; Pesti Nyomda, Bp., 1929
  • Tinódi zenéje. Tinódi dallamok hasonmásával és átirataival; Tipográfiai Műintézet Nyomdája, Bp., 1929 (Magyar zenei dolgozatok)
  • A 18. század magyar kollégiumi zenéje; Bp., 1930 (Magyar zenei dolgozatok)
  • Zenei lexikon 1-2.; szerk. Szabolcsi Bence–Tóth Aladár; Győző Andor, Bp., 1930-1931
  • A XVI. század magyar históriás zenéje. A Hofgreff-énekeskönyv dallamainak kritikai kiadásával; Pallas, Bp., 1931 (Magyar zenei dolgozatok)
  • A magyar zene története rövid összefoglalásban a magyar zenetörténet irodalmának áttekintésével; Somló Béla, Bp., 1934 (Népszerű zenefüzetek)
  • Népvándorláskori elemek a magyar népzenében; Egyetemi Nyomda, Bp., 1935
  • Pótlás a zenei lexikonhoz; szerk. Szabolcsi Bence–Tóth Aladár; Győző Andor, Bp., 1935
  • Bevezetés a zenetörténetbe; Franklin, Bp., 1937 (Kultúra és tudomány)
  • Egyetemes művelődéstörténet és ötfokú hangsorok; Magyar Néprajzi Társaság, Karcag, 1937 (Az "Ethnographia" füzetei)
  • A zene története; Rózsavölgyi, Bp., 1940
  • Szabolcsi Bence–Tóth Aladár: Mozart élete és művei; Győző Andor, Bp., 1941
  • Daloskönyv az izraelita ifjúság számára. 174 magyar és héber dallam hangjegyével és szövegével; szerk. Káldi László, Szabolcsi Bence; Singer és Wolfner, Bp., 1942
  • Régi muzsika kertje. Kétezer év kínai, görög, latin, francia, angol, olasz, német, orosz, magyar irodalmából összeválogatta Szabolcsi Bence; Márk Tivadar rajzaival; Magyar Kórus, Bp., 1946
  • Beethoven. Művész és műalkotás két korszak határán. Hangjegypéldákkal; Új idők, Bp., 1947
  • A magyar zenetörténet kézikönyve; szerk. Szabolcsi Bence; Magyar Kórus, Bp., 1947 (A zenetörténet kézikönyvei)
  • A régi nagykultúrák dallamosság. Az ötfokúságtól a diatonáig; szerzői, Bp., 1947
  • Dolgozók hangversenykalauza; írta a Bartók Béla Szöv. munkás-karnagykézpő Iskolájának Munkaközössége; szerk. Szabolcsi Bence; Népszava, Bp., 1949
  • Európai virradat. A klasszikus zene kialakulása Vivalditól Mozartig; Új Idők, Bp., 1949
  • A melódia története. Vázlatok a zenei stílus múltjából; Cserépfalvi, Bp., 1950
  • A XVII. század magyar világi dallamai; Akadémiai, Bp., 1951
  • A XIX. század magyar romantikus zenéje. Hangjegyfüggelékkel; Zeneműkiadó, Bp., 1951
  • Adatok az új magyar népdalstílus történetéhez; szerzői, Bp., 1951
  • Arany János népdalgyűjteménye. Közzéteszi Kodály Zoltán, Gyulai Ágost; szerk. Szabolcsi Bence; Akadémiai, Bp., 1952
  • A művész és közönsége. Zeneszerző, társadalom és zenei köznyelv a polgári korszak küszöbén; Zeneműkiadó, Bp., 1952
  • Emlékkönyv Kodály Zoltán 70. születésnapjára; szerk. Szabolcsi Bence, Bartha Dénes; Akadémiai, Bp., 1953 (Zenetudományi tanulmányok)
  • Liszt Ferenc és Bartók Béla emlékére; szerk. Szabolcsi Bence, Bartha Dénes; Akadémiai, Bp., 1954 (Zenetudományi tanulmányok)
  • Népzene és történelem. Tanulmányok; Akadémiai, Bp., 1954
  • A magyar zene történetéből; szerk. Szabolcsi Bence, Bartha Dénes; Akadémiai, Bp., 1955 (Zenetudományi tanulmányok)
  • Szabolcsi Bence: Bartók Béla élete; Bónis Ferenc: Bartók élete képekben; Zeneműkiadó, Bp., 1956
  • Liszt Ferenc estéje; Zeneműkiadó, Bp., 1956
  • Régi muzsika kertje. Kétezer év irodalmából; vál. Szabolcsi Bence; 2., bőv. kiad.; Zeneműkiadó, Bp., 1957
  • W. A. Mozart emlékére; szerk. Szabolcsi Bence, Bartha Dénes; Akadémiai, Bp., 1957 (Zenetudományi tanulmányok)
  • Zenetudományi tanulmányok Kodály Zoltán 75. születésnapjára; szerk. Szabolcsi Bence, Bartha Dénes; Akadémiai, Bp., 1957 (Zenetudományi tanulmányok)
  • Szabolcsi Bence: Bartók Béla élete; Bónis Ferenc: Bartók élete képekben; 2. bőv. kiad.; Zeneműkiadó, Bp., 1958
  • Bartók Béla megjelenése az európai zeneéletben. 1914-1926. Liszt Ferenc hagyatéka; szerk. Szabolcsi Bence, Bartha Dénes; Akadémiai, Bp., 1959 (Zenetudományi tanulmányok
  • Vers és dallam. Tanulmányok a magyar irodalom köréből; Akadémiai, Bp., 1959
  • A magyar zene évszázadai 1-2.; sajtó alá rend. Bónis Ferenc; Zeneműkiadó, Bp., 1959-1961
  • Haydn emlékére; szerk. Szabolcsi Bence, Bartha Dénes; Akadémiai, Bp., 1960 (Zenetudományi tanulmányok)
  • Az opera történetéből; szerk. Szabolcsi Bence, Bartha Dénes; Akadémiai, Bp., 1961 (Zenetudományi tanulmányok)
  • Bartók Béla emlékére; szerk. Szabolcsi Bence, Bartha Dénes; Akadémiai, Bp., 1962 (Zenetudományi tanulmányok)
  • A válaszút és egyéb tanulmányok; Akadémiai, Bp., 1963
  • A művész és közönsége; 2., bőv. kiad.; Zeneműkiadó, Bp., 1964
  • Szabolcsi Bence–Tóth Aladár: Zenei Lexikon 1–3.; átd., új kiad.; Zeneműkiadó, Bp., 1965
  • A zenei köznyelv problémái. A romantika felbomlása; Akadémiai, Bp., 1968 (Korunk tudománya)
  • Beethoven. Művész és műalkotás két korszak határán; 4. átd. kiad.; Gondolat, Bp., 1970
  • Úton Kodályhoz; Zeneműkiadó, Bp., 1972
  • Vers és dallam. Tanulmányok a magyar irodalom köréből; 2. bőv. kiad.; Akadémiai, Bp., 1972
  • Bevezetés a zenetörténetbe; Zeneműkiadó, Bp. 1977 (Szabolcsi Bence művei, 1.)
  • A magyar zenetörténet kézikönyve; sajtó alá rend. Bónis Ferenc; 3. átdolg. kiad.; Zeneműkiadó, Bp., 1979 (Szabolcsi Bence művei, 2.)
  • Európai virradat. A klasszikus zene kialakulása Vivalditól Mozartig; 3. rev. kiad.; Zeneműkiadó, Bp., 1982 (Szabolcsi Bence művei)
  • A zene története. Az őskortól a XIX. század végéig; 6. rev. kiad.; Zeneműkiadó, Bp., 1984 (Szabolcsi Bence művei, 4.)
  • Kodályról és Bartókról; közread. Bónis Ferenc; Zeneműkiadó, Bp., 1987 (Szabolcsi Bence művei)
  • Zsidó kultúra és zenetörténet. Tanulmányok; sajtó alá rend. Kroó György, szerk. Komoróczy Géza, szöveggondozás és bibliográfia Wilheim András; Osiris–MTA Judaisztikai Kutcsoport, Bp., 1999 (Hungaria Judaica, 13.)
  • Szabolcsi Bence válogatott írásai; szerk. Wilheim András; Typotex, Bp., 2003
  • Arany János népdalgyűjteménye. Közzéteszi Kodály Zoltán, Gyulai Ágost; hasonmás kiad.; szerk. Szabolcsi Bence; Kodály Archívum–Argumentum, Bp., 2011

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]