Komoróczy Géza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Komoróczy Géza
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Életrajzi adatok
Született 1937. augusztus 11. (80 éves)
Budapest
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Károly Egyetem
Pályafutása
Szakterület történettudomány
Kutatási terület ókor története
Munkahelyek
Jelentős munkái Gilgames. Ékírásos akkád eposzok
A zsidók története Magyarországon
Szakmai kitüntetések
Scheiber Sándor-díj (1996)
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1997)
Széchenyi-díj (2007)
Prima díj (2008)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Komoróczy Géza témájú médiaállományokat.

Komoróczy Géza (Budapest, 1937. augusztus 11. – ) magyar hebraista, assziriológus, író, történész.

Életpályája[szerkesztés]

Édesapja, a református felekezetű dr. Komoróczy György (19091981),[1] levéltáros, a Debreceni Állami levéltár vezetője, édesanyja, a római katolikus Bisitzky Mária (19091988), gimnáziumi gyakorló- vezető tanár volt.[2][3]

Komoróczy Géza, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1961-ben, a prágai Károly Egyetemen 1963-ban végzett. 1961–1962-ben a Magyar Helikon Könyvkiadó szerkesztője volt. 1962 óta az ELTE BTK-n tanít. 1985-ben létrehozta és hosszú időn át vezette az ELTE Asszirológiai és Hebraisztikai Tanszékét. 1981-ben, 1983–1984-ben és 1987-ben Portlandben, 1991-ben és 1993-ban a Brown Egyetemen volt vendégprofesszor. 1989-ben a berlini Wissenschaftskolleg, 1994-ben pedig a bécsi Embertudományi Intézet tagja volt. 1989-től a Zsidó Tudományok Nemzetközi Uniójának vezetőségi tagja. 1990–1991-ben a Társadalomtudományi Társaság elnöke, 1991 és 1994 között a budapesti magisztrátus tagja volt. 1993–1994-ben a Demokratikus Charta szóvivőjeként tevékenykedett. 1992-től 1998-ig a Magyar Helsinki Bizottság elnöke, 1999 óta tiszteletbeli elnöke.

1976-ban elnyerte a nyelvtudományok kandidátusa tudományos fokozatot.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Gilgames. Ékírásos akkád eposzok, vál., jegyz., utószó Rákos Sándorral (1960)
  • Hat héber kézirat a holt-tengeri tekercsek közül (1961)
  • Bábel tornya. Az ókori Közel-Kelet mítoszai és mondái: Héber mítoszok és mondák (1964) (lengyelül, litvánul is)
  • Az ókori Mezopotámia történetének sumer és akkád nyelvű forrásai (1965)
  • Gilgames – Agyagtáblák üzenete. Ékírásos akkád versek Rákos Sándorral (1966)
  • Mezopotámia története az őskortól a perzsa hódításig, egy. jegyzet (1967)
  • „Fénylő ölednek édes örömében…”. A sumer irodalom kistükre, ant., összeáll., ford., bev., jegyz. (1970)
  • Sumer és magyar?, tan. (1976)
  • A sumer irodalmi hagyomány, tan. (1980)
  • Az ókori Mezopotámia vallásai (1988)
  • Bezárkózás a nemzeti hagyományba. Az értelmiség felelőssége az ókori Keleten, tan. (1992) [2. jav. kiad., 1995]
  • A zsidó Budapest. Emlékek, szertartások, történelem, 1-2.; szerk. Komoróczy Géza; Városháza–MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Bp., 1995 (Hungaria Judaica) (angolul is)
  • Mitológia és humanitás. Tanulmányok Kerényi Károly 100. születésnapjára; szerk. Szilágyi János György, Komoróczy Géza, ford. Bencze Ágnes, Karsay Orsolya, Sajó Tamás; Osiris, Bp., 1999 (Osiris könyvtár. Történelem)
  • Héber mítoszok és mondák. A Bibliából; feldolg., tan., jegyz. Komoróczy Géza; jav., átd. kiad.; Móra, Bp., 2000
  • Holocaust. A pernye beleég a bőrünkbe; Osiris, Bp., 2000 (Osiris zsebkönyvtár)
  • Shlomo J. Spitzer–Komoróczy Géza: Héber kútforrások Magyarország és a magyarországi zsidóság történetéhez a kezdetektől 1686-ig; MTA Judaisztikai Kutatócsoport–Osiris, Bp., 2003 (Hungaria Judaica)
  • A zsidók története Magyarországon, 1-2.; Kalligram, Pozsony, 2012

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]