Bartha Dénes (zenetörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a zenetörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Bartha Dénes (egyértelműsítő lap).
Bartha Dénes
Emléktáblája, Dinyés László alkotása; Budapest, I. kerület Attila út 87.
Emléktáblája, Dinyés László alkotása; Budapest, I. kerület Attila út 87.
Született1908. október 2.[1][2][3]
Budapest[4]
Elhunyt1993. szeptember 7. (84 évesen)[1][2][3]
Budapest[5]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • zenetudós
  • egyetemi oktató
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagyőri[6] Bartha Dénes (Budapest, 1908. október 2. – Budapest, 1993. szeptember 7.) magyar zenetörténész, a Zenei lexikon[7] második kiadásának főszerkesztője.

Életpályája[szerkesztés]

Édesapja Bartha Richárd kabinetiroda-főnök, édesanyja Imling Paula, Imling Konrád igazságügyi államtitkár leánya volt. 1930-ban a berlini tudományegyetemen – a Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként – zenetudományból bölcsészdoktori oklevelet,[8] majd 1935-ben zenetörténet tárgykörből magántanári képesítést szerzett.

A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárában[9] könyvtáros segédtiszt, majd a Történeti Tár Zenei Gyűjteményének őre volt 1930 és 1942 között. 1935 és 1941 között a Zeneművészeti Főiskola óraadó tanára volt. A Magyar Zenei Szemle szerkesztője (1941–1944). A Pázmány Péter Tudományegyetem, illetve az ELTE magántanára (1935–1951).

A második világháború után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán az egyetemes zenetörténet (1945–1952), az esztétika rendes tanára (1945–1952), egyetemi tanára (1952–1979), 1952-től a Zenetudományi Tanszak vezetője volt. A Székesfővárosi Zenekar művészeti igazgatója (1947–1949). 1959-től a Haydn-összkiadás bizottsági tagja volt; ennek kertében közzétette Haydn La Canterina című operájának kritikai kiadását 1959-ben.[10] Az USA-ban a Smith College (1964), a Harvard Egyetem (1964–1965), a Pittsburgh-i Egyetem (1966–1967 és 1969–1979), a seattle-i Washington Egyetem vendégprofesszora (1980–1981). 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.

1956 október-novemberében a Zeneművészeti Főiskola forradalmi bizottságának elnöke volt.[11]

Kutatási területe[szerkesztés]

Középkori és újkori magyar és egyetemes zenetörténettel, valamint Joseph Haydn művészetével foglalkozott

Társadalmi szerepvállalása[szerkesztés]

Az MTA Zenetudományi Bizottság tagja (1949-től). A Liszt Ferenc Társaság választmányi tagja; a Nemzetközi Zenetudományi Társaság elnökségi tagja (1961-1977).

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Akadémiai Jutalom (1961)
  • Dent-érem (Nemzetközi Zenetudományi Társaság, 1963)
  • Erkel Ferenc-díj (1969)
  • Állami Díj (1988)

Szerkesztői tevékenysége[szerkesztés]

A Musicologica Hungarica című sorozat szerkesztője volt Isoz Kálmánnal 1934 és 1941 között. A Pester Lloyd zenei rovatvezetőjeként és kritikusaként dolgozott 1939 és 1944 között. A Magyar Zenei Szemle (1941-1944), illetve a Zenei Szemle szerkesztője (Szabolcsi Bencével, 1947–1948), főszerkesztője (1953–1962). A zenetörténet kézikönyvei szerkesztője (1947–1948). A Zenei lexikon főszerkesztője (I–III. Bp., 1965).

Főbb művei[szerkesztés]

  • Benedictus Ducis und Appenzeller. Ein Beitrag zur Stilgeschichte des XVI. Jahrhunderts (Egyetemi disszertáció, Wolfenbüttel, 1930)
  • Probleme der Chansongeschichte (1931)
  • A jánoshidai avarkori kettőssíp (Archaeologica Hungarica, 1934; németül is)
  • Szalkai érsek zenei jegyzetei 1490-ből (Musicologica Hungarica, 1934)
  • A népköltés kutatásának új feladatai (Bp., 1934)
  • Egyetemes zenetörténet. Stílustörténeti összefoglalás. 1-2. (Bp., 1935)
  • Az összehasonlító zenetudomány új célkitűzései (Bp., 1935)
  • Erdély zenetörténete (Történeti Erdély. Bp., 1936)
  • Franz Liszt. Sein Leben in Bildern (Leipzig, 1936)
  • Studien zum musikalischen Schrifttum des XV. Jahrhunderts (Leipzig, 1936)
  • Magyar népzene gramofonlemezeken (Magyar Szemle, 1937)
  • Beethoven (Bp., 1939)
  • A magyar zenetörténet első fejezete (Magyar művelődéstörténet. I. Bp., 1939)
  • A renaissance-kor zenéje (Magyar művelődéstörténet. II. Bp., 1940)
  • Magyar zenekultúra a török hódoltság korában (Magyar művelődéstörténet. III. Bp., 1941)
  • Untersuchungen zur ungarischen Volksmusik. 1-2. (Leipzig, 1941)
  • Die ungarische Musik. Kodály Zoltánnal (Bp.–Leipzig–Milan, 1943)
  • Pelléas és Mélisande. Tanulmány és ismertetés (Bp., 1944)
  • A zenetörténet antológiája. Régi mesterek zenéje 1750-ig (Bp., 1948; 2. jav. és bőv. kiad. 1974; 3. jav. és bőv. kiad. 1986)
  • Johann Sebastian Bach (Bp., 1956; 3. bőv. kiad. 1967)
  • Beethoven kilenc szimfóniája (Bp., 1956; 3. jav. kiad. 1975)
  • Beethoven szimfonikus művészete. Doktori értekezés (Bp., 1957)
  • A „Sieben Worte” változatainak keletkezése az Esterházy- gyűjtemény kéziratainak tükrében (Zenetudományi tanulmányok. 8. Bp., 1960)
  • Joseph Haydn élete dokumentumokban. Révész Dorrittal (Bp., 1961; 2. kiad. 1970)
  • szerk.: A XVIII. század magyar dallamai. Énekelt versek a magyar kollégiumok diák-melodiáriumából. 1770–1800 (Bp., 1935)
  • Liszt Ferenc-emlékkiállítás. Leíró lajstrom (Bp., 1936; franciául is)
  • Ötödfélszáz énekek. Pálóczi Horváth Ádám dalgyűjteménye az 1813. évből. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. Kiss Józseffel (Bp., 1953)
  • Haydn als Opernkapellmeister. Die Haydn- Dokumente der Esterházy-Opernsammlung. Somfai Lászlóval (Bp., 1960)
  • Bericht über die internationale Konferenz zum Andenken Josephs Haydns. Szabolcsi Bencével (Bp., 1961)
  • Joseph Haydn: Gesammelte Briefe und Aufzeichnungen. Szerk., a bevezető tanulmányt írta (Bp., 1965)
  • szerk. és utószó Geiringer, Karl: Joseph Haydn című írásához (Bp., 1969)
  • Joseph Haydn élete dokumentumokban; vál., szerk. Bartha Dénes, ford. Révész Dorrit; 3. bőv. kiad.; Európa, Bp., 2008 + CD
  • Zenekritikák a Pester Lloydban, 1939–1944; tan., vál., ford. Scholz Anna; MMA, Bp., 2022 (Kor – kultúra – kapcsolódás)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 5.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
  4. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 19.)
  5. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. január 1.)
  6. ↑ Nemesi előnevét említi: nevpont.hu
  7. ↑ I–III. Bp., 1965.
  8. ↑ tanárai többek között Abert, Blume, Sachs, Hornbostel és Schering voltak
  9. ↑ ma: Országos Széchényi Könyvtár
  10. ↑ Zenei lexikon 157. old.
  11. ↑ nevpont.hu

Források[szerkesztés]

  • nevpont.hu
  • Brockhaus–Riemann zenei lexikon. Zeneműkiadó, Budapest, Első kötet, 128–129. old.
  • Zenei lexikon 1. kötet, 157. old.

További információk[szerkesztés]

  • Somfai László: Bartha Dénes 70 éves (Magyar Zene, 1978)
  • Gách Marianne: Egy évtized története. Bartha Dénes amerikai munkájáról (Muzsika, 1978)
  • Berlász Melinda: Bartha Dénes, a folyóirat-szerkesztő (Magyar Zene, 1984)
  • Újfalussy József: Bartha Dénes, a magyar zenetörténet kutatója (Magyar Zene, 1984)
  • Bartha Dénes 75. születésnapjára; tan. Berlász Melinda et al.; Lapkiaó Vállalat, Bp., 1984
  • Berlász Melinda: Bartha Dénes, a Székesfővárosi Zenekar művészeti igazgatója. 1947–1949 (Magyar Zene, 1988)
  • Breuer János: Bartha Dénes, az intézményes zenetudományi kutatásokért (Magyar Zene, 1988)
  • Újfalussy József: Bartha Dénes (Magyar Tudomány, 1993)
  • Legány Dezső: Bartha Dénes (Zeneszó, 1993)
  • Dénes Bartha (Hungarian Music Quaterly, 1995)
  • Bartha Dénes emlékkönyv; szerk. Gádor Ágnes, Szirányi Gábor; Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Bp., 2008 (Acta Academiae Artis Musicae de Francisco Liszt Nominatae)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bartha_Dénes_(zenetörténész)&oldid=26908744”