Ugrás a tartalomhoz

Legány Dezső

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legány Dezső
Született1916. január 19.[1][2]
Szombathely[3]
Elhunyt2006. május 28. (90 évesen)
Budapest[4]
Állampolgárságamagyar
HázastársaHegyi Erzsébet
Foglalkozása
  • zeneszerző
  • zongorista
  • zenetörténész
  • egyetemi oktató
Iskolái
KitüntetéseiErkel Ferenc-díj (1988)
SablonWikidataSegítség

Legány Dezső (Szombathely, 1916. január 19. – Budapest, 2006. május 28.) zenetörténész, a zenetudományok kandidátusa (1973), doktora (1981).

Élete

[szerkesztés]

1933-tól 1937-ig a Pécsi Tudományegyetemen jogot hallgatott. Ezután Budapestre ment, ahol 1941 és 1947 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzést tanult Viski Jánostól. 1951-től a Zeneakadémián volt docens 1958-ig, majd ezt követően 1973-ig a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában tanított. Ekkor a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének lett a tudományos főmunkatársa, később pedig osztályvezetője 1983-ig. Elnökségi tagja volt a Liszt Ferenc Társaságnak, tiszteletbeli tagja az Amerikai Liszt Társaság és a Stockholmi Nemzetközi Liszt Központ.

Felesége Hegyi Erzsébet (1927–2017) zenepedagógus volt. Fia Legány Dénes (1965–2000) zeneszerző, zenepedagógus volt, aki autóbaleset következtében hunyt el.

Díjak, elismerések

[szerkesztés]
  • A Művészeti Alap Nagydíjasa (1982)
  • Az Amerikai Liszt Ferenc Társaság és a Cziffra Alapítvány díjazottja (1984, 1986)
  • Erkel-díjas (1988)

Művei

[szerkesztés]
  • I. Martinov: Smetana; ford. Legányi Dezső; Művelt Nép, Bp., 1952 (A kultúra mesterei)
  • Henry Purcell; Gondolat, Bp., 1959 (Kis zenei könyvtár, 11.)
  • G. G. Neuhaus: A zongorajáték művészete. Egy pedagógus feljegyzései; ford. Legány Dezső; Zeneműkiadó, Bp., 1961
  • A magyar zene krónikája. Zenei művelődésünk ezer éve dokumentumokban; Zeneműkiadó, Bp., 1962 (Magyar zenetudomány, 4.)
  • Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov: Muzsikus életem krónikája; ford. Legány Dezső Zeneműkiadó, Bp., 1974
  • Erkel Ferenc művei és korabeli történetük; Zeneműkiadó, Bp., 1975
  • Liszt Ferenc Magyarországon. 1869-1873; Zeneműkiadó, Bp., 1976 (angolul is)
  • Purcell; 2. jav., bőv. kiad.; Gondolat, Bp., 1981 (Zenei kiskönyvtár)
  • Kodály Zoltán levelei; szerk. Legány Dezső, Zeneműkiadó, Bp. 1982
  • Franz Liszt. Unbekannte Presse und Briefe aus Wien, 1822-1886; németre ford., előszó Harmath Anikó; Corvina, Bp., 1984
  • Liszt Ferenc Magyarországon. 1874-1886; Zeneműkiadó, Bp., 1986 (angolul is)
  • Zoltán Kodály: Letters in English, French, German, Italian, Latin; szerk. Legány Dezső és Legány Dénes; Argumentum–Kodály Archívum, Bp., 2002 (A Kodály Archívum kiadványai)

Ezen kívül idegen nyelvű könyvek és körülbelül 200 tanulmány és cikk.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 5.)
  2. BnF források (francia nyelven)
  3. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 19.)
  4. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 1.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985
  • Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerk. Székely András. Bp., Zeneműkiadó, 1979, 1988
  • Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-
  • Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
  • Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerk. dr. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. Bp., Zeneműkiadó Vállalat, 1965
  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap