Szabolcsi Miksa
| Szabolcsi Miksa | |
 | |
| Született | Weinstein Miksa 1857. augusztus 27. Nyírtura |
| Elhunyt | 1915. június 17. (57 évesen) Balatonfüred |
| Állampolgársága | osztrák–magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | |
| Szülei | Weinstein Lipót Hartmann Éva |
| Foglalkozása | újságíró, lapszerkesztő |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (5B-11-20) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szabolcsi Miksa, születési nevén Weinstein Miksa (Nyírtura, 1857. augusztus 27. – Balatonfüred, 1915. június 17.[1]) újságíró, lapszerkesztő, a magyar zsidó újságírás egyik megteremtője. Szabolcsi Bence (1899–1973) zeneesztéta és Szabolcsi Lajos (1889–1943) író apja.
Pályája[szerkesztés]
Kezdetben rabbinak készült, de inkább érzett hivatást az újságíráshoz. Tanulmányai befejeztével egy gazdag zsidó családnál volt házitanító Hajdúsámsonban. Itt több dolgozatot írt egy héber folyóiratnak és héber szövegeket fordított magyarra. A tiszaeszlári per kezdetén a Debreceni Ellenőrben megjelent cikkei felhívták rá több fővárosi lap figyelmét, melyeknek aztán a per folyamán tudósításokat küldött a helyszínről. Olyan szenvedélyes cikkekben védte hittársait a vérvád ellen, hogy élete is veszélyben forgott. Az európai sajtó egy része az ő Pester Lloydba írt cikkei alapján tájékozódott a per állásáról. 1884-ben a Jüdische Pester Zeitung című héber betűs német napilapot szerkesztette, majd 1886-ban Bogdányi Mórtól megvásárolta az Egyenlőség című zsidó felekezeti és társadalmi hetilapot, melyet haláláig szerkesztett.
Lapjával azt a felfogást képviselte, hogy a zsidóságot Magyarországon nem fajnak, hanem felekezetnek kell tekinteni, ugyanakkor igyekezett a magyar szellemet terjeszteni a zsidó felekezeti életben A keresztény-zsidó házasságok törvénybe iktatásának megvalósulása, az izraeliták névmagyarosításának ügye, az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat szervezése különösen sokat köszönhetett neki. Elhunyta után fia, Szabolcsi Lajos vette át a lap szerkesztését.
Szerkesztette és részben írta A zsidók története című hatkötetes munkát (1908–1909), Heinrich Graetz híres könyvének magyar átdolgozását.
Második házastársa: Tiroler Anna (1870–1918), Tiroler Ármin és Hübsch Janka lánya.
Művei[szerkesztés]
- Magyar Szanhedrin. 1878 (Talmudfordítás)[2]
- Aradi áldás, aradi theologia. Budapest, 1895[3]
- Olasz zsidók között. 1903[2]
- Német zsidók között. 1903[2]
- Gyöngyszemek a Talmudból és a Midrasból. Budapest, 1906 (Magyar–Zsidó Könyvtár)[4]
- Zsidó témák. Két elbeszélés. Budapest, 1908.[5]
- Heinrich Graetz: A zsidók egyetemes története I–VI. Szerk. Szabolcsi Miksa. Budapest: Phönix Irodalmi Részvénytársaság. 1906–1908. (elektronikus kiadás: [4], [5], [6], [7], [8], [9])[6]
- Hitvita. Izsák ben Ábrahám Troki Chizuk emunája nyomán összeállította és bevezetéssel ellátta Szabolcsi Miksa. Budapest, 1908.[7]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Halotti bejegyzése a balatonfüredi polgári halotti akv. 34/1915. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 30.)
- ↑ a b c Magyar zsidó lexikon, i. h.
- ↑ [1]
- ↑ [2]
- ↑ https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Petrik-magyar-konyveszet-17121920-2/19011910ii-2395C/szabolcsi-miksa-zsido-temak-ket-elbeszeles-8-r-119-l-bpest-1908-szerzo-sajatja-3-27900/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0tPTllfUGV0cmlrXzIiXX0sICJxdWVyeSI6ICJzemFib2xjc2kgbWlrc2EifQ
- ↑ [3]
- ↑ https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Petrik-magyar-konyveszet-17121920-2/19011910ii-2395C/szabolcsi-miksa-hitvita-izsak-ben-abraham-troki-chizuk-emunaja-nyoman-osszeallitotta-es-bevezetessel-ellatta-8-r-96-l-bpest-1908-szerzo-saj-27901/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0tPTllfUGV0cmlrXzIiXX0sICJxdWVyeSI6ICJzemFib2xjc2kgbWlrc2EifQ
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914. [10]
- Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 7. kötet: Bevezetés / Hírlapok, folyóiratok c. alfejezet (CD-ROM: Arcanum Kiadó)
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. [11]
