Ugrás a tartalomhoz

Hárs Ernő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hárs Ernő
Született1920. szeptember 26.
Magyaróvár
Elhunyt2014. június 4.[1] (93 évesen)
Állampolgárságamagyar[2]
Nemzetiségemagyar
HázastársaSándor Judit (1923–2008)
Foglalkozásaköltő, műfordító, politikus
IskoláiBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
KitüntetéseiJózsef Attila-díj (1993)
Forintos-díj (1996)
Déry Tibor-díj (2003)
Hieronymus-díj (2010)
Stephanus-díj (2011)
SablonWikidataSegítség

Hárs Ernő (Magyaróvár, 1920. szeptember 26.Budapest, 2014. június 4.) József Attila- és Déry Tibor-díjas magyar költő, műfordító.

Életpályája

[szerkesztés]

1938-1943 között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Karán tanult. 1943-tól katona volt. 1945–1946 között a Földművelésügyi Minisztérium segédelőadója volt. 1946-tól 30 évig a Külügyminisztérium gazdaságpolitikusa, majd a nemzetközi szervek főosztályának munkatársa volt, 1976-tól szabadfoglalkozású író. Halk szavú, a mindennapok világára figyelő lírikus, akit az emberi lét végső kérdései foglalkoztattak. Tisztítótűz című verseskötete és a Hullámgyűrűk című prózai emlékezései jelentősek. Húsz saját kötete (versek, tanulmányok és egy szakkönyv a diplomácia világáról) mellett gazdag műfordítói életművet hozott létre, főként német, olasz és portugál nyelvű alkotások magyarra átültetésével. Ezek sorából kiemelkedik két eposz: Torquato Tasso tollából A megszabadított Jeruzsálem, illetve Luís de Camões műve, A lusiadák, amelynek magyarra fordításáért a portugál államtól megkapta a Tengerész Henrik Érdemrend lovagkeresztjét, valamint Francesco Petrarca Diadalmenetek című, korábban magyarul kiadatlan művének tolmácsolása. Ő ültette magyarra Michael Ende A Végtelen Történet című világsikerű regényét. Több kötettel gazdagította a magyar gyermekvers-irodalmat is. 1993-ban József Attila-díjjal tüntették ki, 1996-ban elnyerte a győri költészeti biennále fődíját és Radnóti-díjat vehetett át, 2003-ban Déry Tibor-díjjal jutalmazták, 2010-ben Hieronymus-díjat kapott műfordítói munkásságának elismeréseként. Hárs Ernő alkotói pályáját 2011-ben Stephanus-díjjal is jutalmazták, 2009-ben pedig a Magyar Írószövetség örökös tagja lett. 2014. június 4-én este hunyt el.[3]

Művei

[szerkesztés]
  • Az Európai Gazdasági Bizottság 20 éve (tanulmány, 1968)
  • Lépcsőfokok (versek, 1972)
  • Toronyzene (versek, 1978)
  • A nemzetközi szervezetek világa (tanulmány, 1982)
  • Tisztítótűz (versek, 1984)
  • Mit kell tudni a nemzetközi szervezetekről (Hajnal Sándorral, Ravasz Károllyal, ismeretterjesztő, 1987)
  • Hétalvó napsugárka (Dékány Péterrel, gyermekversek, 1990)
  • Hullámgyűrűk (prózai emlékezések, 1990)
  • Éjféli tárlat (versek, 1991)
  • Szeptember tenyerén (versek, 1992)
  • Emlékezzünk régiekről (történelmi tárgyú költői munkák, 1993)
  • Aranyhíd (versek, 1997)
  • A dal szüli énekesét (tanulmányok, prózai írások, 1999)
  • Túl az Óperencián (összegyűjtött gyermekversek, 2000)
  • A mindenség rácsai közt (válogatott és új versek, 2001)
  • Palacküzenet (versek, 2004)
  • Kereszt és koszorú. Búcsú a XX. századtól (2006)
  • Tarlóvirágok (válogatott kiadatlan versek, 2007)
  • Áldozati füst (versek és műfordítások, 2008)
  • Életed nélkül (válogatott versek, 1942-2009, 2010)
  • Odüsszeusz visszanéz. Válogatott versek és műfordítások; utószó Zsille Gábor; Szt. István Társulat, Bp., 2011

Műfordításai

[szerkesztés]
  • Mozaik (versek, műfordítások, 1944)
  • Csillagóra (versek és műfordítások, 1964)
  • Albert Steffen: Pestalozzi (verses dráma, magánkiadás, 1968)
  • Árnyak a barlang falán I–II. (válogatott műfordítások, 1983–2003)
  • Luís de Camões: A lusiadák (eposz, 1984)
  • Michael Ende: A Végtelen Történet (fantasztikus regény, 1985)
  • Fekete lángok. Fekete-Afrika írásos költészete (Keszthelyi Tiborral, I. kötet: 1986; II. kötet: 1989)
  • Charles Baudelaire: A mesterséges mennyországok (esszé, 1990)
  • Luís de Camões: Mit vársz, remény? (szonettek, 1992)
  • A. Haushofer: Moabita szonettek (szonettek, 1992)
  • Torquato Tasso: A megszabadított Jeruzsálem (eposz, 1996)
  • Michael Ende: A varázslóiskola (kisprózák, verses mesék, 1996)
  • Lucifero: Petőfi Sándor Szibériában (1999)
  • A hűség énekei (Meyer és Goethe, 2001)
  • Kaleidoszkóp (zenei műfordítás, 2002)
  • Csengj halkan, dalom (Liszt-dalszövegek, 2006)
  • Francesco Petrarca: Diadalmenetek (2007)
  • Tavaszi vágyakozás – dalciklusszövegek I. (11 zeneszerző 25 műve, kétnyelvű, 2010)
  • A tizenöt éves Liszt Ferenc naplója; franciából ford. Hárs Ernő, utószó Klukon Edit; Borda Antikvárium, Zebegény, 2011
  • Nyári éjszakák. Dalciklusszövegek II.; ford. Hárs Ernő; Eötvös, Bp., 2013 (Eötvös klasszikusok); 23 zeneszerző 54 műve, kétnyelvű, 2013
  • Dante Alighieri: A virág (szonettek, 2015)

Díjai

[szerkesztés]
  • Szocialista Munkáért Érdemérem (1960)
  • Portugál Műfordítói Díj (1987)
  • az Év Könyve-jutalom (1996)
  • a győri költészeti biennálé fődíja (1996)
  • Radnóti-díj (1996)
  • Stephanus-díj (2011)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Elhunyt Hárs Ernő, 2014. június 5.
  2. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  3. Prae.hu Archiválva 2014. június 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2014. június 5.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]