Magyaróvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyaróvár vára napjainkban. Ebben az épületben működött a Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia.

Magyaróvár (németül: Ungarisch-Altenburg) Mosonmagyaróvár északi városrésze, a mai várost alkotó egykori települések egyike.

Fekvése[szerkesztés]

Magyaróvár egykori település volt Magyarország nyugati határvidékén, ahol a Lajta a Mosoni-Dunába ömlik. Fekvéséből adódóan síkvidéken feküdt és fekszik ma is.

Története[szerkesztés]

A település a római korban Ad Flexum néven katonai erőd volt. Bélyeges téglák tanúsága szerint, illetve a várkapufolyosóba másodlagosan befalazott antik feliratos kövek szerint a XIV. római légió állomásozott itt.

Először magyarul egy 1263-as Ouwar, míg németül egy 1271-es írásos emlék Altenburh néven említi.

Magyaróvár a trianoni békeszerződés előtt Moson vármegye törvényhatóságának, a Magyaróvári járás szolgabírói hivatalának és járásbíróságának, telekkönyvi hivatalnak, királyi közjegyzőségnek, államépítészeti hivatalnak, adófelügyelőségnek és királyi tanfelügyelőségnek volt a székhelye. Magyaróvár régi várában működött a Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia. 1888-tól ezen az akadémián tanult Székács Elemér növénynemesítő is. Az oktatást segítette a település főgimnáziuma is. Működött kórház is (Karolina-kórház), takarékpénztár, óvoda, sőt, az Osztrák-Magyar Bank is fenntartott egy fiókot itt.

A királyság korában Frigyes főherceg birtoka volt.

Magyaróvár volt Magyarország egyetlen megyeszékhelye, amelyben nem épült vasútállomás.[forrás?] A legközelebbi állomás a szomszédos megyeszékhely-előd, Moson szélén található.

Ipara is jelentékeny volt. Volt itt sörgyár, tehenészet, sajtgyár, gőzfűrész, gőzmalom, tölténygyár, sőt téglagyár is. Az első világháború alatt épített lőpor- és ekrazitgyárnak, amely 10 000 munkást tudott volna foglalkoztatni, még a háború után is legalább a fele üresen állt. Később új iparágak bevezetésével próbálták meg fokozatosan kihasználni a már felépült gyárat.

Magyaróvár mezőváros volt, a 19. század végétől nagyközség, majd 1921-től rendezett tanácsú város, illetve 1929-től – az előbbi jogállás átnevezésével – megyei város. 1905-ben hozzá csatolták Lúcsonyt, majd 1939-ben Mosonnal egyesítették Mosonmagyaróvár néven (történetét lásd részletesebben a Mosonmagyaróvár cikknél).

Lakosságszáma[szerkesztés]

Az akkor még csak falu lakosságát először a hozzácsatolt Lúcsony község emelte meg, de Magyaróvár lakossága az XX. század elején egyébként is emelkedni látszott:

Év Lakosság (fő)
1910 5 273
1920 7 098
1930 8 584

Híres emberek Magyaróváron[szerkesztés]

Itt született[szerkesztés]

Itt élt[szerkesztés]

Itt halt meg[szerkesztés]