Mezey Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mezey Gyula
Született 1861. március 11.
Balassagyarmat
Elhunyt 1922. június 26. (61 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása gazdasági akadémiai tanár

Mezey Gyula (Balassagyarmat, 1861. március 11.Budapest, 1922. június 26.) növénykórtani szakember (fitopatológus), szakíró, gazdasági akadémiai tanár.

Életpályája[szerkesztés]

Középiskoláit Esztergomban, Körmöcbányán és Budán végezte. A József-műegyetemnek lett mint tanárjelölt rendes hallgatója, egyúttal mint rendkívüli hallgató a budapesti egyetemet is látogatta. Itt szerzett 1883-ben középiskolai tanári oklevelet. 1884. május 1-től a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia természetrajzi tanszékére került tanársegéd, s munkája mellett elvégezte az akadémiát is. 1886-tól mint docens is működött a gazdasági akadémián, ahol 1893-ban rendkívüli, 1896. október 24-én rendes tanár. Gazdasági állattant, éghajlattant, kertészetet és szőlészetet, méhészetet és baromfitenyésztést tanított. Németországban, Svájcban és Ausztriában nagyobb tanulmányutat tett, kiváltképp a gazdasági oktatásügyet és a megvizsgáló állomásokat tanulmányozva, továbbá 1893-ban huzamosabb időre volt Dél-Franciaországban a szőlőművelés ügyében. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület megbízta a burgonyabetegségeket tárgyaló munka megírásával. Linhart nyugdíjazása után vette át a növénykórtan oktatását. 1895-ben jelent Linharttal közös munkájuk Szőlőbetegségek címmel. Mezey Gyula széles látókörű, nyelveket ismerő, korának – Linhart mellett – kiemelkedő növénykórtani szakembere volt. 1886-ban Magyarországon elsőként ismertette a gyökérfonálférget (Heterodera Schachtii). 1892 és 1907 között a Köztelek gazdasági növénytani rovatának vezetője volt. 1907-ben a kassai Gazdasági Akadémiára távozott, 1921-től a keszthelyi gazdasági akadémián kapott katedrát. Budapesten halt meg 1922. június 26-án.

Munkái[szerkesztés]

  • Vetőmag-csávázási kisérletek Magyar-Óvár, 1889. (Kőnyomat.)
  • Jelentése a mult év őszén tett külföldi tanulmányútjáról. Kiadja a m. kir. földmívelésügyi miniszterium. Bpest, 1890.
  • A dohány mozaikbetegsége. Magyar-Óvár, 1890. (Kőnyomat).
  • A white-rot, vagy a szőlő fakórothadása. Budapest, 1891.
  • A Jensen-féle porüszög elleni védekezés. Magyar-Óvár, 1891. (Kőnyomat).
  • A szőlő black-rot betegsége. Budapest, 1892. (Különnyomat a Természettudom. Közlönyből).
  • A szőlő peronospora betegsége. Magyar-Óvár, 1895.
  • Szőlőbetegségek. U. ott, 1895. Nyolcz szines táblával és 85 szövegrajzzal.
  • Védekezés a fontosabb szőlőbetegségek ellen. Bpest, 1896. (Előadás).

Források[szerkesztés]