Hóman Ottó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hóman Ottó
Hóman Ottó VU.jpg
Született 1843. szeptember 30.
Magyaróvár
Elhunyt 1903. április 15. (59 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa pusztaszentgyörgyi és tetétleni Darányi Borbála[1][2]
Gyermekei Hóman Bálint, Hóman Borbála, Hóman Irén
Foglalkozása
  • szerkesztő
  • egyetemi oktató
A Wikimédia Commons tartalmaz Hóman Ottó témájú médiaállományokat.

Hóman Ottó (Magyaróvár, 1843. szeptember 30.Budapest, 1903. április 15.) magyar klasszika-filológus, egyetemi tanár, lapszerkesztő, Hóman Bálint édesapja.

Élete[szerkesztés]

Középiskoláit Magyaróváron és Budán végezte, majd a pesti egyetemen filológiát hallgatott. A középiskolai tanári oklevél elnyerése után 1866-tól három évig működött mint gimnáziumi tanár Szabadkán. 1869-70-ben külföldi egyetemeket látogatott és hosszabb ideig tartózkodott Göttingenben, ahol bölcseleti doktorrá avatták. 1871-72-ben a pesti egyetem magántanáraként működött, 1872-ben évben az akkor megnyílt Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetemre nevezték ki a klasszika-filológia rendes tanárának, 1885-ben a budapestvidéki tankerület főigazgatójává nevezték ki. 1890-től kezdve a tanárvizsgáló bizottság alelnöke és a közoktatási tanács tagja volt. 1897 és 1902 között a Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott, középfokú oktatással foglalkozott, 1898-ban a gimnáziumi tantervet is megreformálta.

1877-ben egy ismerősével, Bartal Antallal közösen indította meg az Egyetemes Philologiai Közlöny című lapot, amelyet két éven át szerkesztett is.[3]

1890. szeptember 21-én Ferenc József magyar király adományozott neki királyi tanácsosi címet.[4]

Művei[szerkesztés]

  • A saturnusi vers elmélete és története (Pest, 1871);
  • Pindar versezetei (Lipcse, 1876);
  • A comicumról Plautus Pseudolusában (Kolozsvár, 1879);
  • A középiskolai tanárok képzéséről (Bp., 1895).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Darányi Borbála. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. július 1.)
  2. Magyar Polgár, 1872. október 12. Hírharang. Online hozzáférés
  3. Egyetemes Philológiai Közlöny 1877-1948
  4. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 69. kötet - 270. oldal

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.