Friedrich Haberlandt
| Friedrich Haberlandt | |
| Született | 1826. február 21.[1] Pozsony[2] |
| Elhunyt | 1878. május 1. (52 évesen)[1] Bécs[3] |
| Állampolgársága |
|
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich Haberlandt témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Friedrich Haberlandt (magyarosan: Haberlandt Frigyes) (Pozsony, 1826. február 21. – Bécs, 1878. május 1.) osztrák agrártudós, tanár. Fiai Gottlieb Haberlandt botanikus és Michael Haberlandt etnológus.
Életpályája[szerkesztés]
Pozsonyban tanult 1845-től 1846-ig a jogakadémián, majd 1847-tól 1849-ig a Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézet hallgatója volt, majd 1851. október 1-től tanított ugyanezen intézetnél. Egészen 1869-ig, a magyaróvári intézetnek az alkotmányos magyar minisztérium alá jutásáig oktatott ott geometriát, matematikát, botanikát és növényélettant, majd az akkori tanárok legnagyobb részének példáját követve Ausztriába helyeztette át magát.
A szóját Európában elsőként honosította meg. Görzben az ő javaslatára 1869-ben alapított császári és királyi selyemhernyó-tenyésztési kísérleti állomás vezetője lett, majd a bécsi császári és királyi gazdasági főiskola (Hochschule für Bodenkultur) rendes tanára, majd rektora lett. Tagja lett a bécsi császári és királyi Állattani és Botanikai Társulatnak. Német nyelven megjelent művei Haberlandtot a gazdasági tanügy, növénytermelés és állattenyésztés fáradhatatlan, neves tudósának mutatják. Meghalt 1878. május 1-jén egy súlyos operáció következtében Bécsben.
Cikkei a Verhandlungen des Vereins für Naturkunde zu Pressburg c. (III. 1858. Die Wanderheuschrecken im Hanság), a Kerti Gazdaságban (1863. A selymérek foltbetegsége), a Gazdasági Lapokban (1865. A gubacslégy), az Oesterr. Botan. Zeitschriftben (XI. Von Keszthely nach Tihany) sat.
Munkái[szerkesztés]
- Compendium für den arithmetischen Unterricht. Mit besonderer Anwendung auf die Verhältnisse der Land- und Forstwirthschaft. Zum Gebrauche für Lehranstalten und zum Selbstunterrichte. Wien, 1858
- Die wichtigsten Kulturpflanzen u. Unkräuter nach ihren Standorten zusammengestellt; mit einem Anhange, der die gemeinsten Hain-, Sumpf, Schutt- und Wegpflanzen enthält, mit vorzüglicher Berücksichtigung der Ung. Altenburger Phanerogamenflora und der Pflanzen des botan. Gartens der Anstalt Ung. Altenburg, nach den Standorten geordnet. Ung.-Altenburg, 1860 (névtelenül)
- Beiträge zur Frage über die Acclimalisation der Pflanzen und den Samenwechsel. Wien, 1864
- Die seuchenartige Krankheit der Seidenraupen. Eine Studie, gestützt auf mikroskopische Untersuchungen der gesunden and kranken Insecten...Wien, 1866
- Neue Beiträge zur Frage über die seuchenartige Krankheit der Seidenraupen, abgeleitet aus den Ergebnissen der vergleich. Seidenraupen-Zuchten an der k. k. höheren landwirthschaftlichen Lehranstalt Ungarisch-Altenburg im 1867. Wien, 1869
Még több munkája van, melyeket azonban már külföldön írt és ott is jelentek meg.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Bokor József (szerk.). Haberlandt, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
