Sporzon Pál (tanár, 1831–1917)

Sporzon Pál
Született	1831. január 12. Galgóc
Elhunyt	1917. március 27. (86 évesen) Magyaróvár
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Gyermekei	Sporzon Pál
Foglalkozása	gazdasági akadémiai tanár
Iskolái	Magyaróvári Császári és Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet (1854–1856)
Sírhelye	Óvári temető
Az Országos Gazdászati és Erdészeti Tanintézet, majd 1869-től a jogutód Országos Gazdasági Felsőbb Tanintézet igazgatója
Hivatali idő 1867 – 1874
Előd	Péterffy József
Utód	Balás Árpád
Sablon • Wikidata • Segítség

Sporzon Pál (Galgóc, 1831. január 12. – Magyaróvár, 1917. március 27.) gazdasági akadémiai tanár. ifj. Sporzon Pál apja.

Élete

A Nyitra vármegyei Galgócon született 1831. január 12-én, apja uradalmi központi számvevő volt. Nagyszombatban befejezett gymnasiumi tanulmányai után a Pozsonyi Jogakadémia hallgatója volt, majd a bécsi egyetemen hallgatott jogot és bölcsészetet. Gyengélkedő egészsége miatt azonban a jogi pályát a mezőgazdaságival cserélte fel, 1854 és 1856 között elvégezte a Magyaróvári Császári és Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézetet. Ezután Pálffy grófnál Pozsony vármegyében, majd Biedermann Baranya vármegyei birtokán vállalt gazdatiszti állást. Ez időben a budai József-ipartanodából alakított polytechnikumon gazdasági és erdészeti tanszék állíttatván, erre 1858-ban Sporzon nevezték ki. Ez időtől fogva serény irodalmi tevékenységet fejtett ki, így kegtevékenyebb gazdasági szakíróink közé tartozik. 1866-67-ben szerkesztette az Erdészeti és Gazdasági Lapok Közlönyét. Az alkotmányos kormány a hazai gazdasági szakoktatás vezetését átvevén, őt 1867-ben a keszthelyi gazdasági tanintézet igazgatójává nevezte ki. Keszthelyről 1874-ben az akadémiai rangra emelt magyaróvári intézethez helyezték át a mezőgazdasági üzemtan és erdészettan tanszékre. 1881-ben jelent meg Magyaróváron Mezőgazdasági üzlettan tudományos és gyakorlati alapon című munkája. Utolsó nagy műve 1885-ben a tankönyvül elfogadott Gazdasági becsléstan volt. Sporzon Pál 1890. évi nyugdíjazásáig töltötte be állását. 1917. március 27-én hunyt el Magyaróváron, az óvári temetőben síremléke ma is áll.

Munkái

• Az okszerű juhtenyésztés elvei. Mentzl W. után. Buda, 1864.
• Gazdasági talajisme, vagyis a termőföld eredete, minősége, ereje, nemei s osztályai, bevezetéssel a növényélettanba. Uo. 1865.
• Jelentés a gazdasági szakképzés állásáról 1867-ben. Pest, 1868. (Kodolányi Antallal együtt).
• A hazai gazdasági tanintézetek szervezetének kérdéséhez. Uo. 1869.
• Az okszerű talajmívelés elvei és szabályai tanulók és gyakorló gazdák számára. Uo. 1871.
• Emlékirat a hazai gazdasági tanügy tárgyában. Keszthely, 1874.
• A keszthelyi gazdasági felsőbb tanintézet jövője. Uo. 1874.
• Mit tegyen a magyar gazda a szárazság ellen? Nézetek és tanácsok a csatornázás, faültetés s egyéb az aszály enyhítésére szolgáló eszközlések tárgyában. M.-Óvár, 1875.
• Gazdasági olvasmányok minden rendű gyakorló és tanuló gazdák számára. Bpest, 1877. (Ébner Sándorral együtt. 2. olcsó kiadás. Uo. 1880.).
• A gazda, kertész és erdész leghasznosabb barátai az állatok között. Uo. 1878. (Ebner Sándorral együtt. Falusi Könyvtár 25.).
• Mezőgazdasági üzemtan tudományos és gyakorlati alapon. M.-Óvár, 1881. (2. jav. k. Pozsony, 3. k. Bpest, 1890.).
• Gazdasági Káté. A növénytermelés és állattenyésztés legfontosabb szabályai a kérdések és feleletekben. Ed. Teisserenc de Bort «petit questionnaire agricole» cz. művének 4. kiadása nyomán. M.-Óvár, 1882. (Ebner Sándorral együtt, 2. bőv. és jav. kiadás. Uo. 1884. és 1890.).
• Egyszerű és kettős gazdasági számviteltan alapvonalai. Pozsony, 1883. (2. jav. kiadás. Uo. 1889. és 1890.).
• Gazdasági becsléstan. Vezérfonal szántóföldek, rétek, szőlők sat. értékbecslésénél. M.-Óvár, 1885. és 1891.

Szerkesztette az Erdészeti és Gazdasági Lapokat 1866-67-ben Pesten; az általa Keszthelyen 1872-ben alapított és 1874-ben Magyaróvárra vitt Gyakorlati Mezőgazda c. szaklapnak 16 évig szerkesztő-kiadója volt és szerkesztette a Falusi Gazda Naptárának XV-XXII. évf. 1876-1883.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XII. (Saád–Steinensis). Budapest: Hornyánszky. 1908.  

További információk

• Agrártörténeti életrajzok. Szerk. Für Lajos, Pintér János. Bp., Magyar Mezőgazdasági Múzeum, 1985.
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994.
• Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005.
• Sírja