Hensch Árpád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hensch Árpád
Született 1847. október 26.
Késmárk
Elhunyt 1913. július 17. (65 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása pedagógus,
igazgató

Hensch Árpád (Késmárk, 1847. október 26.Budapest, 1913. július 17.) gazdasági akadémiai tanár, igazgató.

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Késmárkon végezte a gimnáziumot, majd a pesti egyetemen joghallgató lett, de csakhamar belátta, hogy a gazdasági pálya iránt több hajlammal bír, s átiratkozott a Magyaróvári Császári és Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézetbe, ahol 1869-ben kitűnő eredménnyel végzett. Innét a gyakorlatba ment és két évet a vasvári főbérnökségnél, egy évet a derekegyházi s királydaróci uradalmakban töltött. Elméleti ismereteinek kibővítése céljából az 1872. és 1873. évet állami ösztöndíjjal külföldön töltötte. Ezen idő alatt beutazta Belgiumot, Franciaországot és Angliát, Baden-Württemberget, az utóbbi évben pedig a hallei egyetemen tanult, honnét a szomszédos mezőgazdasági telepeket is bejárta. Visszatérve, három évig intéző volt a korbestfelsőtopai uradalomban, ahol a teljesen elhanyagolt és felettébb kedvezőtlen viszonyok közt létező gazdaság rendezése és kezelése képezte feladatát. 1877-ben a Kassai Gazdasági Tanintézet tanára lett, s ezzel régi vágya, a tanpályára lépés, beteljesedett. 1880-tól 1890-ig a keszthelyi gazdasági tanintézeten a növénytani s növénytermelési szakoknak volt rendes tanára, majd 1890-től az időközben - az országban elsőként - akadémiai rangra emelt Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémiára került, ahol üzemtant, statisztikát és erdészettant tanított. Tisztségei közül fölemlítendő, hogy a keszthelyvidéki gazdakörnek titkára ezen kör Értesítőjének 1885-től 1890-ig szerkesztője volt.

Igazi szakterülete a mezőgazdasági üzemtan maradt, hírnevét az agrárüzemtan kiművelésével alapozta meg. Szakírói munkássága során közel 200 tanulmánya és több könyve jelent meg sokoldalú tudományos tevékenysége eredményeként. Elsősorban a növénytermelés és a mezőgazdasági üzemszervezés és jövedelmezőség érdekelte, óvári korszakának tanulmányai azonban jórészt az üzemtan problémáit elemezték. 1906-1907-ben az akadémia igazgatói tisztét is betöltő Hensch 1909-ben nyugalomba vonult és Budapestre költözött. Itt érte a halál 1913. július 17-én. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az okszerű talajmívelés elmélete és gyakorlata. A kir. m. természettudományi társulat megbízásából, 117 rajzzal. Bpest, 1885.
  • A szántás-vetésről. Kolozsvár, 1889. (2. kiadás. Kolozsvár. 1893. Erdélyi gazdasági egylet könyvkiadó vállalata II. 3.)
  • Hensch Árpád ... Jelentése 1892-ben Magyarországon tett gazdasági tanulmányútjáról. Magyar-Óvár, 1894. (Különnyomat a m. kereskedelmi miniszternek 1892. évi működéséről a törvényhozás elé terjesztett jelentéséből.)
  • Jószágberendezés- és kezeléstan. Útmutató gazdaságok okszerű berendezésére, jövedelmező kezelésére, birtokok szerzésére s bérletek kötésére. Magyar-Óvár, 1895.

Közreműködött a Balás Árpád, Általános és különleges mezőgazdasági növénytermelés c. munka 2. kiadásának átdolgozásánál és a A Pallas nagy lexikona gazdasági cikkeinek egyik írója.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]