Ugrás a tartalomhoz

Giesswein Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Giesswein Sándor

Született1856. február 4.
Tata
Elhunyt1923. november 15. (67 évesen)
Budapest
PártKatolikus Néppárt
(1905-1910)
Országos Keresztényszocialista Párt
(1907-1918)
Keresztényszociális Néppárt
(1918-1919)
Keresztényszociális Gazdasági Párt
(1920-1921)
VálasztókerületMagyaróvár

Foglalkozáskatolikus pap, teológus, politikus
Vallásrómai katolikus egyház
A Wikimédia Commons tartalmaz Giesswein Sándor témájú médiaállományokat.

Giesswein Sándor (Tata, Komárom vm., 1856. február 4.Budapest, 1923. november 15.) eszperantista, pápai prelátus, politikus, író, társadalomtudós, az MTA levelező tagja, keresztényszocialista politikus, országgyűlési képviselő, 1916-tól 1921-ig a Szent István Akadémia elnöke, a Magyar Országos Eszperantó Egyesület elnöke.

Életpályája

[szerkesztés]

A gimnázium első négy osztályát szülővárosában, a tatai piaristáknál végezte 1865 és 1869 között, a felsőbb osztályokat pedig Győrött, a bencés gimnáziumban, kispapként fejezte be. A teológiát Bécsben és Budapesten végezte, 1878-ban szentelték pappá, 1897-ben kanonok, 1902-ben apát, 1909-ben pápai prelátus lett. 1904-től a Keresztényszociális Egyesületek Szövetségének elnöke. A magyaróvári kerület néppárti jelöltjeként 1905-ben kapott mandátumot, és közel húsz éven át képviselte választóit a magyar parlamentben. Megtanulta, és aktív támogatója volt a volapük, majd az eszperantó nyelvnek.

Giesswein az első világháború évei alatt egyre következetesebben békepárti lett, s a keresztény humanizmus szellemében támadta a terrort, a faji megkülönböztetést és a társadalmi igazságtalanságokat, 1910-ben a Magyar Békeegyesület elnöke lett. Támogatta a feministákat, majd a háború alatt az antimilitarista mozgalmakat.

1911-ben a Magyar Országos Eszperantó Egyesület elnökévé választotta, ezt a tisztségét haláláig töltötte be. Nemzetközi Katolikus Eszperantista Szövetség vezetőségi tagja volt. Több eszperantó nyelvű prédikációt és szentmisét tartott, annak ellenére, hogy az eszperantó csak a második vatikáni zsinat után lett elfogadott liturgikus nyelv. Ilyen misékre és prédikációkra nemzetközi találkozók alkalmával került sor. 1923-ban megalapította az Eszperantisták Nemzetközi Békeligáját, itt haláláig elnökölt.

Eredetileg Budapesten, a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra, de 1958-ban földi maradványait exhumálták és a Győri bazilika altemplomában temették újra, ma is ott nyugszik.

Munkássága

[szerkesztés]

Szerkesztette az Auróra című kereszténydemokrata irányvonalú politikai hetilapot 1919 decemberétől 1923-ig. Több könyve jelent meg nyelvészeti, filozófiai, politikai és társadalmi (szociológiai) témákról. Barankovics István 1947 augusztusában a Demokrata Néppárt zászlóbontásakor ezt mondta róla: „A mi nagy előfutárunk Giesswein, a modern szociális és demokratikus kereszténypolitika tiszta forrása.” Emlékére a magyaróvári templom kertjében felállították mellszobrát, amelynek felirata: „Giesswein Sándor a szeretet és béke apostola.”

Emlékezete

[szerkesztés]

Első Giesswein Emlékbizottság

[szerkesztés]

Az első emlékbizottság halála után alakult meg. 1925-ben Vikár Béla és Miklóssy Ferdinánd Leó vezetésével megemlékezést tartottak sírjánál a Kerepesi temetőben.[1]

Giesswein-emlékbizottság

[szerkesztés]

A magyaróvári Szent Gotthard egyházközség hozta létre 2006-ban a szociális felelősségvállalás – az örök emberi értékeken alapuló politizálás elismerésére. Giesswein-emlékéremmel tüntetik ki a Giesswein emléknapon a társadalmi környezet iránt nem közönyös egyéneket.[2]

Giesswein-emlékérmet kaptak:

Emléktáblája a pécsi Eszperantó Parkban (2010)
Eszperantisták látogatása Dombóváron – 2016
Emléktábla a dombóvári (Rákóczi utcai) katolikus temető ravatalozójának K-i homlokzatán[8]
  • Budapest VIII. Kerepesi temető, 53-1-82. Felszámolt sírhely.
  • Dombóvár, katolikus temető ravatalozójának falán gránit emléktábla.[9]
  • Győr, Káptalandomb 7., Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Szeminárium fő lépcsőházában van felújítva, egy gipsz mellszobor.[10]
  • Győr, Püspöki Székesegyház altemploma. Kriptafülke, vörös gránittábla.
  • Mosonmagyaróvár, Szt. Gotthárd plébániatemplom, Magyar utca felőli templomkert, mellszobor.
  • Pécs, Papnövelde u. Eszperantó Park. Gránit emléktábla.
  • Tata, plébánia épületének homlokzatán emléktábla (Kossuth tér 15.).
  • Taksony, Szent Anna templom tetején: Szobor a Giesswein síremlékéről.

Művei, publikációi (válogatás)

[szerkesztés]
  • Causae et evolutio schismatis Graecorum. Dissertatio inauguralis; Recihard-Litfass, Sopron, 1880
  • Mizraim és Assur tanúsága. Az ó szövetségi szt iratok hitelessége és isteni sugalmaztatása az aegyptológia világításában. 1-2. köt. Győr, 1887-88 (http://lexikon.katolikus.hu/G/Giesswein.html)
  • Buddhizmus és kereszténység. Vallástudományi tanulmány; Buzárovits Ny., Esztergom, 1889
  • Az összehasonlító nyelvészet fő problémái (Győr, 1890)
  • Az ó-egiptomi Halottak Könyve; Pallas Ny., Budapest, 1890
  • A vallás alapja és eredete, különös tekintettel a modern vallásbölcseleti elméletekre; Athenaeum Ny., Budapest, 1895
  • A katholikus egyház társadalmi missiója (Győr, 1896)
  • Munkásvédelem (1901)
  • Történelembölcselet és szociológia; Stephaneum Ny., Budapest, 1904 (A Szent-István-Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből)
  • Társadalmi problémák és keresztény világnézet (Budapest, 1907)
  • Egyiptom és a Biblia (Budapest, 1909)
  • Világegyetem és a lélek világa (Budapest, 1913)
  • Keresztény szociális törekvések a társadalmi és gazdasági életben (Budapest, 1913)
  • A szociális kérdés és a keresztény szociálizmus. Népiratkák 294. Szent István Társulat Budapest (1914)
  • A háború és a társadalomtudomány (Budapest, 1915)
  • Egyén és társadalom (Budapest, 1915)
  • Új idők küszöbén (Budapest, 1918)
  • Háború és béke között; Stephaneum Ny., Budapest, 1921 (Auróra könyvtár)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Giesswein Sándor emlékezete. Budapesti Hírlap, 1925. október 31. (45. évfolyam, 246. szám), 7.
  2. http://www.magyarkurir.hu/hirek/szocialis-felelossegvallalas-elismerese-giesswein-emleknapon
  3. http://www.devaigyerekek.hu/news/news_2928.html[halott link]
  4. Archivált másolat. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 28.)
  5. Archivált másolat. [2016. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 28.)
  6. http://kdnp.hu/ezaz/szocialis-akademiat-terveznek-tatan?theme=clean-accessible?theme=clean-accessible
  7. Rátkai Árpád: Eszperantó emlékhelyek Magyarországon és néhány határon túli településen
  8. G. Nagy Róbert munkája.
  9. Az emléktáblát a Dél-Dunántúli Regionális Eszperantó Alapítvány (DURA) készítette 2011. április 14-én.
  10. Horváth József győri eszperantista információja alapján - 2013

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]