Magyarországi Eszperantó Szövetség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarországi Eszperantó Szövetség
Magyar Országos Eszperantó Egylet - 1902-től, majd Magyar Eszperantó Szövetség - 1960-tól és Magyarországi Eszperantó Szövetség - 1991-től.
Magyar Országos Eszperantó Egylet - 1902-től, majd Magyar Eszperantó Szövetség - 1960-tól és Magyarországi Eszperantó Szövetség - 1991-től.

Mottó Az eszperantó a barátság nyelve. - La Esperanto estas la lingvo de amikeco.
Alapítva 1902
Típus Civil szervezet
Székhely magyarMagyarország, Budapest, Thököly út 60.
Tagság Egyetemes Eszperantó Szövetség - Eszperantó Világszövetség eszperantó
Nyelvek Magyar magyar Eszperantó eszperantó
Elnök Eszes Mária Erzsébet
Kulcsemberek Lindwurm Edit általános alelnök, Nagy János gazdasági alelnök, operatív vezető; Sereghyné Zengő Enikő és Eszényi József elnökségi tagok.

Elhelyezkedése
Magyarországi Eszperantó Szövetség (Budapest)
Magyarországi Eszperantó Szövetség
Magyarországi Eszperantó Szövetség
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 22″, k. h. 19° 05′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 22″, k. h. 19° 05′ 29″
A Magyarországi Eszperantó Szövetség weboldala
Az első magyar eszperantista
Fájl:Lengyel Pál (nyomdász) (1868-1932).jpg
Az első magyar eszperantista nyomdász
Az első magyar nyelvű eszperantó nyelvkönyv szerzője
Az első magyar nyelvű eszperantó nyelvkönyv
Az első magyar nyelvű eszperantó nyelvkönyv előszava
Bálint Gábor emlékhelye szülőfalujában, Szentkatolnán - 2009[1]
Eszperantó Park - Miskolctapolca.
Lengyel Pál (nyomdász) nyomdájának szedőregálja a Dombóvári Helytörténeti Múzeum Pátria Nyomda termében.

A Magyarországi Eszperantó Szövetség - MESZ[2]: Magyar Eszperantisták Egylete - 1902-től, majd Magyar Eszperantista Egyesület - 1906-tól, Magyar Országos Eszperantó Egyesület - 1911-től, Országos Eszperantó Tanács 1950-1955 között, Magyar Eszperantó Szövetség - 1960-1991, és 1991-től Magyarországi Eszperantó Szövetség olyan kulturális szervezet, amely támogatja és elősegíti az eszperantó nyelv oktatását, és ennek érdekében maga is szervez tanfolyamokat, képzéseket, programokat illetve nemzetközi együttműködés keretében is segíti a nyelvoktatást.

Vezetőség[szerkesztés]

2016 óta[szerkesztés]

2016. november 06-án a MESZ Közgyűlése új vezetőséget és elnököt választott Eszes Mária Erzsébet személyében. A jelenlegi vezetőség: Lindwurm Edit általános alelnök, Nagy János gazdasági alelnök, operatív vezető; Sereghyné Zengő Enikő és Eszényi József elnökségi tagok.

Korábbi elnökök[szerkesztés]

  1. 1902-1906 Miletz József (1865-1915) posta-takarékpénztári tisztviselő
  2. 1906-1909 Marich Ágoston (1883-1955) postahivatalnok
  3. 1909-1911 Szentmáriai Dezső (?-1917 körül) kúriai bíró
  4. 1911-1923 Giesswein Sándor[3] (1856-1923) pápai prelátus, akadémikus, ogy. képviselő
  5. 1924-1925 Nemes Antal (1855-1941) római katolikus püspök
  6. 1925-1928 Pázmány Zoltán (1869-1948) jogász, egyetemi tanár
  7. 1931-1932 Mihalik József (1883-1959) tanítóképző intézeti tanár
  8. 1932-1938 Karinthy Frigyes (1887-1938) író
  9. 1938-1941 Kalocsay Kálmán (1891-1976) orvos, c. egy. tanár, költő, műfordító
  10. 1941-1947 Kökény Lajos (1897-1985) gyorsíró-iskolai igazgató, parlamenti gyorsíró
  11. 1947-1949 Vasady-Kovács Ferenc (1904-1977) államtitkár, pénzügyminiszter-helyettes
  12. 1949-1950 Palkó Sándor (1911-2001) a Pénzjegynyomda vezérigazgatója
  13. 1955-1965 Baghy Gyula (1891-1967r) költő, író, az Eszperantó Akadémia alelnöke
  14. 1965-1967 Szerémi Borbála (1896-1984) a Munkásmozgalmi Intézet ny. munkatársa
  15. 1969-1977 Mátéffy József (1901-1986) a Legfelső Bíróság ny. tanácselnöke
  16. 1977-1986 Nezvál Ferenc (1909-1987) ny. miniszter, országgyűlési képviselő
  17. 1986-1990 Sághy Vilmos (1922-1999) közgazdász, ny. miniszter, c. egyetemi docens
  18. 1990-1992 Benczik Vilmos (1945-) tanár, tanárképző főiskolai oktató
  19. 1992-1994 Rátkai Árpád (1939-) tanár, tanárképző főiskolai oktató
  20. 1994-1998 Gether István (1948-) közgazdász
  21. 1998-2006 Nanovfszky György (1942-) államfő, közgazdász, politológus, címzetes főiskolai és egyetemi tanár
  22. 2006-2008 Baksa József (1958-) mérnök
  23. 2008-2016 Szabó Imre (1952-) mérnök-tanár
  24. 2016-tól Eszes Mária Erzsébet (1951-) nyugdíjas

Tiszteletbeli örökös elnökök[szerkesztés]

Tiszteletbeli örökös tagok[szerkesztés]

A MESZ tiszteletbeli tagjai, megválasztásuk időpontja:

  1. Barcsay Zsuzsa - 1992-05-09
  2. Bácskai István - 1985-03-23
  3. Bálint Szilárd - 1986-04-19
  4. Batta Józsefné - 1985-03-23
  5. Bénik Gyula - 1985-03-23
  6. Cseszkó Jenő - 1985-03-23
  7. Csiszár Ada - 1993-
  8. Domokos Lajos - 1988-03-26
  9. Fajszi Károly - 1986-04-19
  10. Farkas Józsefné, Tatár Éva - 1993
  11. Ferenczy Imre - 1994
  12. Füzesi István - 1986-04-19
  13. G. Nagy Róbert[4] - 2012-05-20
  14. Gergely Mihály - 1985-03-23
  15. Gimes Endre - 1986-04-19
  16. Gömbös Ervin - 1985-03-23
  17. Hegedüs Béláné - 1988-03-26
  18. Jáki Ferenc - 1993-
  19. Kapitány Lajos - 1986-04-19
  20. Kevevári Béla - 1985-03-23
  21. Khek Vilmosné - 1985-03-23
  22. Korsós Lajos - 1986-04-19
  23. Mátyás József - 1986-04-19
  24. Molnár Jenő - 1986-04-19
  25. Nagy István - 1985-03-23
  26. Pechan Alfonz - 1985-03-23
  27. Ponori Thewrewk Aurél - 1986-04-19
  28. Prassing Irén - 1985-03-23
  29. Ságh Vilmos - 1991-
  30. Schimmer Attila - 2009-11-20
  31. Szegedi Mihály - 1993-
  32. Székely János dr. - 1988-03-26
  33. Szenes Imre - 1988-03-26
  34. Vári Márta - 1986-04-19

Az egyesület kitüntetettjei[szerkesztés]

Pro Esperanto elismerésben részesültek[szerkesztés]

Jubileumi kitüntetettek[szerkesztés]

Tagszervezetei[szerkesztés]

  1. Barátság Eszperantó Egyesület, Szolnok[5]
  2. Budapesti Orvos-Egészségügyi Eszperantó Szakcsoport, Budapest[6]
  3. Dunakanyar Eszperantó Csoport, Vác[7]
  4. DURA Eszperantó Barátok - Dombóvár[8]
  5. Entomologia Rondo Esperanto, Budapest[6]
  6. Eszperantista Pedagógusok Magyarországi Egyesülete[6]
  7. Hajdú-Bihar megyei Eszperantó Bizottság, Debrecen[6]
  8. Magyar Vasutas Eszperantó Egyesület[6]
  9. Magyarországi Yumeiho Egyesület, Hódmezővásárhely[6]
  10. MESZ Verda Stelo Eszperantó Csoportja, Eger[9]
  11. MESZ Zamenhof Csoportja, Tatabánya[6]
  12. Nyíregyházi "Verda Stelo" Eszperantó Társaság, Nyíregyháza[6]
  13. Szolnoki Eszperantó Kulturális Egyesület, Szolnok[6]
  14. Tata és Környéke Eszperantó Egyesület, Tata[6]

Fő céljai[szerkesztés]

  • Az eszperantó nemzetközi nyelv elsajátításának és alkalmazásának elősegítése, valamint az eszperantó nyelv és kultúra ápolása, gazdagítása és ennek érdekében szervezi nyilvántartott tagsága tevékenységét.
  • A Szövetség céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel – országhatároktól függetlenül -, amelyek segítik a Szövetség eredményes működését és céljainak megvalósítását.[10]

Tevékenysége[szerkesztés]

  • A Szövetség kulturális szervezet, amely támogatja és elősegíti az eszperantó nyelv oktatását, és ennek érdekében maga is szervez tanfolyamokat, képzéseket, és nemzetközi együttműködés keretében is segíti a nyelvoktatást. Tagjait rendszeres önművelésre ösztönzi, tevékenységével előmozdítja az eszperantó nyelv megismerését, megismertetését és alkalmazását. Bátorítja tagjait, hogy az eszperantó nyelv képességfejlesztő tulajdonságára építve sajátítsanak el idegen nyelveket.
  • A Szövetség erősíti tagjaiban a humanista szemléletet: a békére, az emberiség közös értékeinek megismerésére, megbecsülésére irányuló törekvést, és a kölcsönös egymásra utaltság, valamint az egész emberiségért és annak környezetéért való felelősség tudatát.
  • A Szövetség az eszperantó világmozgalom részeként tevékenykedik. Részt vesz a nemzetközi eszperantó szervezetek munkájában. A nemzetközi nyelv alkalmazásával és terjesztésével erősíti tagjaiban a különböző nemzetek és kultúrák iránti megértést, toleranciát, a különböző kultúrák és más nemzetek értékeinek megismerését és megismertetését. Ennek érdekében képviseli a magyarországi eszperantistákat, azok szervezeteit a nemzetközi eszperantó életben és külföldi rendezvényeken, valamint kölcsönös együttműködés keretében kapcsolatot tart fenn más országok eszperantista szervezeteivel.
  • A Szövetség a különböző anyanyelvű egyének és csoportok közötti kommunikáció megkönnyítésével ösztönzi a közvetlen, személyes kapcsolatok létesítését. Ily módon járul hozzá nemzetközi, kulturális kapcsolatok létrejöttéhez, fejlesztéséhez.
  • A Szövetség a demokrácia szellemisége és elvei alapján határozza meg szervezetét és működését. Ennek megfelelően nemzeti, faji, nemi, vallási, politikai, nyelvi, társadalmi különbségekre és állampolgárságra való tekintet nélkül tömöríti az eszperantóért tevékenykedőket.
  • A Szövetség tevékenységének alapvető működési elve az emberi jogok, különösen az egyén nyelvi identitásának megőrzéséhez való jog, annak tiszteletben tartása, valamint e jogok érvényesítése. Ennek értelmében a Szövetség a nyelvi diszkrimináció megszüntetésének elve alapján állást foglalhat különösen a céljait és működését érintő nyelvalkalmazási, nyelvoktatási és egyéb, a nyelvvel kapcsolatos, belföldön vagy a nemzetközi kapcsolatokban felmerülő kérdésekben.
  • A Szövetség tevékenységének alapvető működési elve az emberi jogok, különösen az egyén nyelvi identitásának megőrzéséhez való jog, annak tiszteletben tartása, valamint e jogok érvényesítése. Ennek értelmében a Szövetség a nyelvi diszkrimináció megszüntetésének elve alapján állást foglalhat különösen a céljait és működését érintő nyelvalkalmazási, nyelvoktatási és egyéb, a nyelvvel kapcsolatos, belföldön vagy a nemzetközi kapcsolatokban felmerülő kérdésekben.
  • A Szövetség politikai kérdésekben semleges. A Szövetségnek politikai alapon szerveződő egységei vagy tagegyesületei nem lehetnek. A nyelvpolitikai kérdéseken túlmenően politikai ügyekben a Szövetség egyetlen szerve, tagegyesülete, tisztségviselője egyéni tagja ebben a minőségükben nem foglalhatnak állást. A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.[10]

Nyelvoktatás[szerkesztés]

Folyamatos eszperantó alap-,közép- és felsőfokú tanfolyamok a Magyarországi Eszperantó Szövetség oktatói kollégiumának szakmai felügyelete mellett, az alap-, közép- és felsőfokú nyelvvizsga követelményeinek megfelelően.

Legkevesebb öt-nyolc fős csoportok esetén indulnak tanfolyamok, igény esetén bármikor, a MESZ irodájában: Magyar Iparszövetség - OKISZ székház 1146 Budapest, Thököly út 58-60.

Rendezvényei[szerkesztés]

Alkalmi rendezvények[szerkesztés]

A MESZ alkalmi rendezvényeit, igazítva a tárgyév aktualitásaihoz, feltünteti honlapján. [1]

Állandó rendezvények[szerkesztés]

  • Évente 2-3 alkalommal közgyűléseket hív össze
  • Zamenhof-nap szervezése minden év december 15-e körül
Országos találkozók - kongresszusok listája[szerkesztés]
  1. 1912. augusztus 21-23. Budapest
  2. 1913. augusztus 19-20. Arad
  3. 1914. május 30-június 1. Szeged
  4. 1922. augusztus 26-27. Miskolc
  5. 1923. május 19-21. Pécs
  6. 1924. június 8-9. Szombathely
  7. 1925. május 30-június 1. Budapest
  8. 1926. május 22-24. Gyöngyös
  9. 1934. június 2-3. Debrecen
  10. 1936. augusztus 15. Budapest[11]
  11. 1937. augusztus 21-22. Újpest
  12. 1938. június 4-6. Pécs
  13. 1939. augusztus 15. Budapest
  14. 1940. május 11-13. Kalocsa
  15. 1941. május 31- június 2. Szentes
  16. 1946. augusztus 18-20. Orosháza
  17. 1947. május 25-26. Pécs
  18. 1948. május 15-17. Győr
  19. 1949. június 4-6. Gyula
  20. 1955. augusztus 19-20. Budapest[11]
  21. 1956. augusztus 19-20. Budapest[11]
  22. 1957. június 29-30. Szeged[12]
  23. 1958. július 5-6. Orosháza[12]
  24. 1962. július 27-28. Budapest
  25. 1974. június 21-23. Szolnok[13]
  26. 1976. június 25-27. Komló
  27. 1978. július 14-16. Budapest
  28. 1987. március 20-22. Budapest
  29. 1990. ............? Budapest
  30. 1994. / 1995 ..........? Budapest
  31. 1998. augusztus 18-21. Miskolc[14]
  32. 2002. március 2. Budapest
  33. 2003. május 17-18. Tata
  34. 2007. július 26-28. Zalaegerszeg[15]
  35. 2011. november 3-6. Szolnok

Elmaradt kongresszusok:

  1. 1942. augusztus 15-16. Budapest - készültek rá, de nem került megrendezésre!
  2. 2004. május 21-23. Sárospatak - nem került megrendezésre Princz Oszkár halála miatt!

Kiadványok időrendben - válogatás[szerkesztés]

  • Magyar Országos Eszperantó-Egyesület, F. Boda István, Mesterséges Világnyelv - eszperantó, eszperantó-tanítás; Budapest - 1925
  • Magyar Országos Eszperantó-Egyesület, Baghy Gyula, Önoktató eszperantó nyelvmester, Budapest - 1928
  • Magyar Eszperantó Szövetség, Szerdahelyi István Dr., Eszperantó - tanfolyamok számára - Az első negyedév tananyaga, Budapest - 1962
  • Hungara Esperanto-Asocio; Kökény, Ludoviko: Ora Duopo, Budapest - 1966
  • Hungara Esperanto-Asocio, Gvidlibro por supera ekzameno - historio, literaturo; Budapest - 1966
  • Hungara Esperanto-Asocio, Gvidlibro por supera ekzameno II.; Budapest - 1966
  • Hungara Esperanto-Asocio, Ora Duopo - Jubilea Libro pri Julio Baghy kaj Kolomano Kalocsay, Budapest - 1966
  • Magyar Eszperantó Szövetség, Eszperantó Iskolai Kifejezések Gyűjteménye, Budapest - 1966

Története[16][szerkesztés]

A kezdet[szerkesztés]

Évszázadok óta sokakat foglalkoztatott egy új nyelv megalkotásának gondolata, ezért többen tervezgettek is ilyet.[17] Ki hinné, hogy közel 900 különféle nemzetközi nyelvtervezet létezik. Ezek szerzői különböző korok nagy gondolkodói voltak, köztük olyan kiemelkedő tudósok, mint az angol Roger Bacon, a francia René Descartes, a cseh Comenius, a német Gottfried Wilhelm Leibniz vagy a magyar Bolyai János /1802-1860/. Mint a bábeli legenda, ez is kifejezője az emberiség ama ősi vágyának és reményének, hogy anyanyelveink mellett legyen egy minden néppel közös nyelvünk is, vagyis egy egyszerű ideális kommunikációs eszközünk. Az 1879-ben megjelent volapük nevű nyelvtervezet alkalmazására nemzetközi mozgalom is szerveződött. Ebben kezdettől fogva részt vettek magyarok is. Ez a nyelvtervezet azonban nem bizonyult megfelelőnek, ezért a volapük mozgalom néhány év elteltével hanyatlásnak indult és szétesett. A sok tervezett nyelv elképzelés közül, a lengyel szemészorvos Lazar Markovics Zamenhof (az eszperantó világban Lazaro Ludoviko Zamenhof néven ismert) tervezett nyelve, az eszperantó nyelv, bizonyult a legéletképesebbnek, mert tanult az előzőek számos hibájából: az eszperantót nem kitalált szavakra, elvont jelekre alapozta, hanem az élőnyelvekre; szókészlete elsősorban azonos vagy hasonló alakú szavakból tevődik össze; magába foglalja a közismert nemzetközi szavakat; logikus felépítésű; a legegyszerűbb nyelvtannal rendelkezik; Zamenhof a nyelvtani szabályokból, kiküszöbölte a természetes nyelvek elsajátítását megnehezítő kivételeket; a nyelv főleg a neolatin és germán nyelvekből áll össze, de más, így szláv nyelvi elemeket is használ; pótolja a klasszikus nyelveket az általános műveltség megszerzésében. Ő kezdeményezte a nemzetközi nyelvet, amelynek tervezetét 1887-ben tette közzé (az első eszperantó nyelvkönyv orosz nyelven jelent meg 1887. július 26-án). Ez minden szempontból megfelelőnek bizonyult arra, hogy alkalmazói, használói élő nyelvvé tegyék. Kezdeményezése nyomán jött létre a nemzetközi nyelvet használók közössége, amely eszperantó mozgalom néven vált ismertté.
1897-től kezdve Magyarországon is voltak eszperantisták.[18] Ekkoriban a magyar nyelv közismert szava volt már a volapük, de meglehetősen ismeretlen volt az eszperantó. A napi sajtó az új hírek kapcsán igyekezett tisztázni a szó jelentését. A jól-rosszul sikerült magyarázatok közül ha nem is igazán helytálló, de a lényeget mégis tükröző, tömör definíciót a Pesti Napló és a Magyar Állam közölte: „az eszperantó a volapük törvényes utóda”.[19]
A századforduló környékén sorra alakultak országos eszperantó egyesületek, először Franciaországban 1898-ban, majd 1902-ben Svájcban, Olaszországban és Magyarországon. A magyarországi mozgalom sajátossága az volt, hogy bár Budapest ekkor már Európa egyik legnagyobb fővárosa volt, az eszperantó mozgalom még sem itt, hanem vidéken bontakozott ki. Az első magyarországi eszperantó nyelvű folyóirat sem a fővárosban, hanem Tolna vármegye székhelyén, Szegzárdon jelent meg.[20] 1900-tól ebben a városban, Lengyel Pál (nyomdász) nyomdájában készült a Svédországban megjelenő Lingvo Internacia című, havonta megjelenő, eszperantó nyelvű folyóirat. Lengyel Pál (nyomdász) 1901-ben már nem csak nyomdásza, hanem kiadója is lett ennek a nemzetközi folyóiratnak.[21][22]
1901-ben csak egyetlen előfizetője volt itt a lapnak az akkortájt egésszé formálódó budapesti agglomerációban, Miletz József (1865-1915) posta-takarékpénztári tisztviselő, aki Kispesten, a Dandár utcában lakott. Ebben az évben Miletz két alkalommal ellátogatott Szegzárdra, a Lingvo Internacia kiadójához, majd 1901. szeptemberében elhatározta, hogy megalakítja a Magyar Eszperantisták Társaságát. A Lingvo Internaciaban kérte ehhez a magyar olvasók támogatását.[23]

Magyar Eszperantisták Egylete 1902-1906 között[24][szerkesztés]

Elnök[szerkesztés]

  1. 1902-1906 Miletz József (1865-1915) postatakarék-pénztári tisztviselő

Fontosabb történések:

A megalakulásról szóló híradás szerint 1902. márciusban került sor erre az egylet megalakítására. A hírt közlő Lingvo Internacia Szekzárdon jelent meg minden hónap 15-én. Az eseményre tehát a hónap első felében került sor, feltehetően az első vagy második hétvégén. A valószínű dátumok tehát március 1-je, 2-a, 8-a és 9-e. Emellett figyelembe kell vennünk, hogy a későbbi híradások csaknem mindig a szombatot jelölték meg az egyesületi összejövetelek napjaként, és egy szombati napon került sor az első tisztújításra is, 1903. szeptember 26-án.[25] A megalakulás napja tehát nagy valószínűséggel szombat, azaz 1902. március 1-je, vagy a következő szombat volt. A szervezet azonban a tervezettől eltérően, Magyar Eszperantisták Egylete néven alakult meg. Nem jegyeztették be a Belügyminisztériumban, de ténylegesen működő egyesület jött létre. Az egylet megalakulásakor két célt tűzött maga elé: az eszperantó propagálását és terjesztését, valamint az átutazó külföldi eszperantisták segítését. Három tisztségviselőt választottak: a 37 éves Miletz József lett az elnök; a 20 éves heves-vezekényi Makay Lajos joghallgató az alelnök és a 22 éves Seper Kajetán (1880-195?) lakatossegéd (utóbb betűszedő) a titkár.[26]

A megalakulás helyszíne a Dob utca 100. sz. épületben levő Elefanty vendéglő különterme volt. Ezt a helyszínt csak tíz hónappal később nevezte meg először a Neues Pester Journal, mint az egyesület gyűléseinek színhelyét. A megalakulás helyét és időpontját később tévesen vagy pontatlanul azonosították. Ezeket az egyéb időpontokat, helyszíneket és neveket a fellelhető, többnyire ellentmondásos források összevetésével kizárhatjuk, illetve az azokban említett időpontok, helyszínek és személyek többnyire valamely más eseményhez, összejövetelhez, tanfolyamhoz kapcsolódnak. A saroktelek utáni épület illetve telek ez, és nem érintették a Dob utcát keresztező Izabella utca átszámozásai. Annak sincs jelentősége, hogy megjelentek olyan térképek is, amelyeken a Dob utcának ezt a szakaszát Külső Dob utcának nevezték.[27] A különböző téves adatok egyik forrása az Enciklopedio de Esperanto.[28] Tudjuk, hogy egy Dob u. 100. szám alatti vendéglőben az 1902 márciusi megalakulást megelőzően, esetleg már 1901 utolsó hónapjaiban is összejöttek néhányan. Helyi csoport alakításáról azonban nincs adat, arról viszont van, Miletzék ekkor már tervezték az egyesület megalakítását. Semmi nem támasztja alá az Enciklopedio de Esperantonak azt az állításait, melyek szerint Miletz József 1901-ben alakította meg az első eszperantó csoportot a Dob utca 100. szám alatt, a Kecskeméti Borházban, majd 1903-ban alakult meg a Magyar Eszperantisták Egylete.[29] Lehetséges, hogy az Elefanty vendéglőt nevezték Kecskeméti Borháznak. Csakhogy 1903-ban nem az egyesület alakult meg, hanem korabeli forrás szerint egy másik esemény, az egyesület első eszperantó tanfolyama kezdődött, és az EdE ezt tévesen az egyesület megalakításával azonosította. Valójában 1903 áprilisában kezdődött ez a tanfolyam Miletz József vezetésével és húsz hallgatóval, akik között öt nő is volt.[30]

Az alakulás után egy évvel a Lingvo Internacia híradása szerint "egy szálló különszobája" volt a tagok szombati összejöveteleinek színhelye,[31] és tévesen ezt tekintették a megalakulás színhelyének is. A megalakulás helyszínéül jelöltek meg néha két másik címet is, mindkettőt a IX. kerületben. Ezek azonban valószínűleg az egyesület postacímei voltak: a Szvetenay u. 13. és Viola u. 7., valójában Miletz Józsefnek, és az egyesület egy másik tagjának, Schwörer Józsefnek a lakcímei.[32]

Az első budapesti tanfolyamot illetően téves Marich Ágoston (1883-1955) posta- majd rendőrtisztviselő visszaemlékezése is. Szerinte az 1903-ban Budapestre érkezett Johannes Joseph Süssmuth (1883-?) honosította volna meg az eszperantó tanfolyamokat.[33] A Svédországban élő, szudétanémet származású Süssmuthról azonban tudjuk, hogy nem vett részt az egyesület megalakításában. Fel sem merülhetett a neve 1902 márciusában, hiszen ő csak 1902 nyarán érkezett Budapestre, majd ezt követően találkozott az egyesület vezetőivel. 1903 januárjában Lengyel Pál (nyomdász)lal együtt meg is jelent az egyesület társalgási gyakorlatán, eszperantó tanfolyamot azonban csak Miletz tanfolyamát követően, 1903 őszén vezetett.[34] Jobban emlékezett a történtekre Csáholyi Nyulászy Géza (+1926) postafőtanácsos. Bár az egyesület megalakításnak évét ő is tévesen 1901-re tette, ezt ő csak hallhatta, hiszen nem volt résztvevője az egyesület megalakításának. Később azonban ellátogatott a Dob utcába és az ott tapasztaltakat le is írta. Visszaemlékezése szerint 1903-ban az összejövetelek "a sötét Dob utca egyik rossz vendéglőjének kis szobájában voltak, s egy piszkos abrosszal borított, gyalulatlan asztal mellett" ültek a tanulók, de volt már tábla és kréta is, és az osztrák Johannes Joseph Süssmuth vezette a tanfolyamot.[35] A postafőtanácsos előkelő úriember volt és feltételezhetően idegenül érezte magát ebben a Keleti pályaudvaron túli proli-negyedben. Ő mégis eszperantista lett és 1910-ben már maga is eszperantó tanfolyamot vezetett Zuglóban.[36] Később ő írta az első eszperantó nyelvű Budapest útikönyvet.[37] Téves az Enciklopedio de Esperantonak az az állítása is, mely szerint Marich 1901-ben lett eszperantista.[38] Elképzelhető, hogy ennek az információnak a forrása Marich saját emlékezete, de erre nincs utalás. A visszaemlékezők közül senki nem említette Marich nevét sem 1901-ből, sem 1902-ből, és a korabeli magyar, német és eszperantó nyelvű sajtóban sem bukkant fel a neve, még levelezési apróhirdetésben sem. Tanfolyam sem volt még Budapesten 1901-1902-ben.

Tanfolyamot ugyan akár könyv nélkül is szervezhettek, mégis megemlítendő, hogy Budapesten az első eszperantó nyelvtan 1903 áprilisában jelent meg,[39] Marich neve pedig az 1903. szeptember 26-i tisztújításkor bukkant fel először. Tudomásunk szerint a megalakulás óta ez volt az első tisztújítás és ekkor a következőket választották be a vezetőségbe: Miletz József elnök, Johannes Joseph Süssmuth könyvtáros, Marich Ágoston titkár, Nyulászy Géza pénztáros és Kun F. ellenőr. Marich személye körül kezdettől fogva bonyodalmak voltak, amit az is mutat, hogy e szerint titkár lett, de egy másik forrás szerint csak jegyzőnek választották meg, míg a titkár személye függőben maradt.[40]

Az egyesület működésére utaló hír volt az, hogy a svéd Axel~~ és Valdemar Langlet (1872-1960) testvérpár voltak az első, Magyarországot is útba ejtő, utazó eszperantisták 1902 nyarán. Budapesten találkoztak a magyar eszperantistákkal, majd kilenc napot töltöttek a Hortobágyon, Seper Kajetán kíséretében.[41] Ez volt az első alkalom, hogy a tavasszal megalakult egyesületnek alkalma volt gyakorolni a céljául megjelölt egyik tevékenységet, az átutazó külföldi eszperantisták segítését, s egyáltalán nem meglepő az, hogy az egyesület titkára kísérte el őket. Langleték több mint egy hétig tartó hortobágyi látogatása Valdemárnak a lovaglás iránti szenvedélyének tulajdonítható.

Furcsa módon Valdemar Langletnek ezt a magyarországi útját nem említi sem Bernard Golden kitűnő, Langlet eszperantista tevékenységét nyomon követő írása,[42] sem pedig özvegyének, Ninának a házaspár 1944-es budapesti mentőakcióját leíró és életrajzát is tartalmazó könyve.[43] Pedig Langlet ekkor másodszor járt Budapesten. Még furcsább persze az az igyekezet, ahogy az 1932 és 1945 között Budapesten élő Langlet 1944-es embermentő tevékenységét részben elhallgatva, részben lekicsinyítve, részben Wallenbergnek tulajdonítva igyekeznek feledtetni szervezett csoportok. 1904-ben még Marich volt az egyesület titkára,[44] de ő 1905-ben már új szervezkedésbe kezdett.

1905-ben Süssmuth kivándorolt, Lengyel Pál (nyomdász) pedig nyomdájával és az akkor már betűszedő Seper Kajetánnal Párizsba települt. Az egyesület első éveiben valamilyen szerepet játszó személyek helyett mások kerültek előtérbe. A Magyar Eszperantisták Egylete tevékenysége nyomán az 1902 és 1904 között az addig "vidéki" eszperantó mozgalom mintegy kiegészült a némi késéssel létrejövő budapestivel, és így vált valóban országos mozgalommá. Maga az egyesület azonban ekkor még csak budapestiekből állott, és ebből adódott az a feladat, hogy az egyesület is valóban országossá váljon. Az immár Párizsban megjelenő Lingvo Internacia magyarországi előfizetői korábban jobbára vidékiek, de 1905-ben már csaknem mind budapestiek voltak.[45] Az eszperantisták területi eloszlása gyorsan változott és kialakult a főváros túlsúlya. Mindemellett 1905 mérföldkő volt a nemzetközi eszperantó mozgalom történetében is, és ez felgyorsította a magyarországi változásokat. A szervezet története tehát 1902 március elején kezdődött a Dob utca 100. számú épületben. Az első nemzetközi eszperantó kongresszus hatására történetének új szakasza 1906-ban az egyesület átszervezésével, átnevezésével, kiterjesztésével vette kezdetét.

Magyar Eszperantista Egyesület 1906-tól 1911-ig[szerkesztés]

Elnökök[szerkesztés]

  1. 1906-1909 Marich Ágoston (1883-1955) postahivatalnok
  2. 1909-1911 Szentirmai Dezső (?-1917 körül) kúriai bíró

Fontosabb történések:

Magyar Országos Eszperantó Egyesület 1911-1950 között[szerkesztés]

Elnökök[szerkesztés]

  1. 1911-1923 Giesswein Sándor[46] (1856-1923) pápai prelátus, akadémikus, ogy. képviselő
  2. 1924-1925 Nemes Antal (1855-1941) római katolikus püspök
  3. 1925-1928 Pázmány Zoltán (1869-1948) jogász, egyetemi tanár
  4. 1931-1932 Mihalik József (1883-1959) tanítóképző intézeti tanár
  5. 1932-1938 Karinthy Frigyes (1887-1938) író
  6. 1938-1941 Kalocsay Kálmán (1891-1976) orvos, c. egy. tanár, költő, műfordító
  7. 1941-1947 Kökény Lajos (1897-1985) gyorsíró-iskolai igazgató, parlamenti gyorsíró
  8. 1947-1949 Vasady-Kovács Ferenc (1904-1977) államtitkár, pénzügyminiszter helyettes
  9. 1949-1950 Palkó Sándor (1911-2001) a Pénzjegynyomda vezérigazgatója

Fontosabb történések (országos és nemzetközi):

Organizo)[6]

  •  ???? - Danuba Voĉo – a Magyar Rádió adásaiban[6]
  • 1946. augusztus 18-20. – Országos Eszperantó Találkozó1 - Orosháza[6]
  • 1947 – A kereskedelmi középiskolákban az eszperantó választható nyelvvé válik[6]
  • 1947 – Megindulnak az eszperantó nyelvű rádióadások[6]
  • 1948 – Engedélyezik Magyarországon az eszperantó oktatását az általános iskolák felső tagozatában (5-9 osztályok)[6]
  • 1950.04.06. – A Magyar Országos Eszperantó Egyesület (MOEE) feloszlatja magát[6]

Országos Eszperantó Tanács - 1950-1955[47][szerkesztés]

Elnökök[szerkesztés]

  1. 1955-1965 Baghy Gyula (1891-1967r) költő, író, az Eszperantó Akadémia alelnöke

Fontosabb történések:

Magyar Eszperantó Szövetség - 1960-1991[szerkesztés]

Elnökök[szerkesztés]

  1. 1965-1967 Szerémi Borbála (1896-1984) a Munkásmozgalmi Intézet ny. munkatársa
  2. 1969-1977 Mátéffy József (1901-1986) a Legfelső Bíróság ny. tanácselnöke
  3. 1977-1986 Nezvál Ferenc (1909-1987) ny. miniszter, országgyűlési képviselő
  4. 1986-1990 Sághy Vilmos (1922-1999) közgazdász, ny. miniszter, c. egyetemi docens
  5. 1990-1991 Benczik Vilmos (1945-) tanár, tanárképző főiskolai oktató

Fontosabb történések:

épületbe

Magyarországi Eszperantó Szövetség - 1991-től[szerkesztés]

Elnökök[szerkesztés]

  1. 1991-1992 Benczik Vilmos (1945-) tanár, tanárképző főiskolai oktató
  2. 1992-1994 Rátkai Árpád (1939-) tanár, tanárképző főiskolai oktató
  3. 1994-1998 Gether István (1948-) közgazdász
  4. 1998-2006 Nanovfszky György (1942-) diplomata
  5. 2006-2008 Baksa József (1958-) mérnök
  6. 2008-2016 Szabó Imre (1952-) mérnök-tanár
  7. 2016 óta Eszes Mária Erzsébet (xxxx?) foglalkozása?

Fontosabb történések:

Magyar eszperantisták betűrendben - válogatás[szerkesztés]

Tragikus hirtelenséggel elhunyt eszperantisták[szerkesztés]

  • Farkas László[48] (1957-2009) 52 évesen
  • Kirsch János (1961 -2012) 51 évesen
  • Mikola Klára[49] (1963-2010) 47 évesen

Az elődök[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A szentkatolnai emlékhely leírása: Szülőházának helyén ma egy lakóház áll, melynek falán emléktábla hirdeti, hogy e helyen állt a szülőház, a képen (fotómontázs) balról látható e tábla, középen Bálint Gábor portrészobra helyezkedik el a róla elnevezett szentkatolnai általános iskola udvarán, alatta a dombóvári eszperantisták (Dél-Dunántúli Regionális Eszperantó Alapítvány - DURA) és a Magyarországi Eszperantó Szövetség háromnyelvű (román, magyar és eszperantó) emléktáblája, mely a pécsi Eszperantó Parkban elhelyezett négynyelvű tábla (magyar, eszperantó, német, angol) testvére, a kép jobb felső sarkában, az épület mellett (fotómontázs) Bálint Gábor kézdivásárhelyi síremléke. A képen (fotómontázs) éppen lelkes magyar eszperantisták (Brassóból, Dombóvárról, Szegedről és Zalaegerszegről) az emlékhely látogatói, 2009 augusztusában.
  2. Az adatok nagy részben a Magyarországi Eszperantó Szövetség archívumából származnak.
  3. A szociális problémákra különösen érzékeny ember. A kétkezi munkások, a szegények, az egyszerű emberek felemelkedésén, jólétén és öntudatra ébredésén fáradozó pap a népnevelés és az agrárkutatások terén tett le az asztalra jelentős életművet. A magyar egyiptológiai kutatások előfutára, a honi eszperantó-mozgalom atyja volt. Emlékére 2012-ben gránit emléktáblát avattak Dombóváron
  4. PRO ESPERANTO elismerés - 2011
  5. Cím: 5000 Szolnok, Hild Viktor u. 5. Tevékenysége:Az Egyesület céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesületi cél elérése érdekében gazdálkodást, vállalkozást, és egyéb befektetési tevékenységet is végezhet. A célnak megfelelően, a tagoknak különböző támogatásokat és anyagi jellegű szolgáltatásokat nyújt. Az Egyesület független nonprofit, nem politikai szervezet. Pártoktól támogatást nem fogad el, országgyűlési képviselőjelöltet nem állít és nem támogat. Az alábbi feladatokat látja el: - kulturális programokat szervez tagjainak, - támogat minden olyan törekvést, amely lehetővé teszi az emberi értékek fejlesztését, az eszperantó nyelv népszerűsítését, és használatát, - szorgalmazza az olyan eszperantista rendezvényeket, amelyek elősegítik a megye és Szolnok megismerését, országosan és nemzetközi vonatkozásban is, - tagjainak eszperantó nyelvtanfolyamokat tart díjtalanul, és előkészíti őket állami nyelvvizsga letételére, - szorgalmazza egy állandó eszperantista kulturális otthon létrehozását, - meghív neves eszperantistákat előadások megtartására, - az Egyesület tagjai kapcsolatokat építenek ki a város, a megye és az ország, valamint más országok eszperantistáival.
  6. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x ...
  7. A Dunakanyar Eszperantó Csoport az 1930-as évek közepén kezdett működni a Magyarországi Munkás Eszperantista Társaság tagjaként. A régiek elmondása és korabeli fényképek szerint nagy létszámú csoport volt, és élénk társadalmi életet éltek. A csoport kiemelkedő tagja volt Bénik Gyula, aki nyomdászként fordított a váci nyomdában. Szoros kapcsolatban volt a korabeli eszperantó kultúra nagyságaival, dr. Kalocsay Kálmánnal, Baghy Gyulával és másokkal. Ezek az egész világon megismert, kedvelt könyvei, valamint az akkori legkiemelkedőbb irodalmi folyóirat, a Literatura Mondo (Irodalmi Világ), az Eszperantó Antológia az ő gondozásában készültek. A háború, majd 1956 után Vácott ő szervezte ujjá a diktatúrák által szétvert eszperantó mozgalmat, szervezte azt, és tanította a nyelvet. Csoport akkor kezdett működni a művelődési központban, és annak támogatásával, mint annak szakköre. Viszonylag sok tagja volt, diákoktól kezdve a nyugdíjasokig. A 70-es évek közepén egy Kismaros melletti hegyen ideiglenes kilátót épített a csoport. Pesti eszperantisták segítségével a hegy hivatalosan az Eszperantó-hegy, a kilátó a Zamenhof kilátó nevet kapta. Itt éveken keresztül többnapos nemzetközi béke- és kulturális találkozó történt. Tagjaik évente részt vett budapesti és külföldi rendezvényeken, baráti kapcsolatokat létesített magyar és külföldi eszperantistákkal.
  8. Az eszperantó mozgalom 2013-ban 90 éves Dombóváron.
  9. Az egri klub honlapja.
  10. ^ a b esperantohea.hu – MESZ Alapszabály
  11. ^ a b c csak országos találkozó lett!
  12. ^ a b csak Dél-magyarországi találkozó lett!
  13. A 25. Magyarországi Eszperantó Kongresszuson [MESZ], amelyet Szolnokon rendeztek, Könczöl Ernő és dr. Szénási Sándor vett részt a Heves-megyeiek képviseletében. A Verda Stelo Eszperantó Klub - Eger archívumából.
  14. A 75. évnek legnagyobb eseménye az 1988. augusztus 18-21. között megrendezett Országos Eszperantó Találkozó volt. A találkozó első napján: Dr. Győry Nagy Lajos és Király Lajos sírjának megkoszorúzása volt a program. Utána látogatás a diósgyőri várban, majd ismerkedési est következett. A második napon volt a kiállítás megtekintése az elmúlt 75 év eseményeiből, művészeti est, majd Békemeneten vettünk részt, melyet a miskolci mazsorettek felvonulása tett színessé. A harmadik napon történelmi várséta történt Zemplén megyében /Boldogkőváralja – Regéc – Vizsoly - Gönc - Fűzér-Sárospatak/. A negyedik napon pedig két alternatív program zajlott, vagy a Miskolc-tapolcai Termál és Barlang fürdőben fürdés és Tapolca nevezetességeinek megtekintése, vagy kirándulás Abaújszántóra. Lukács Gusztáv, Fázold Miklós, Szombathy Józsefné nevéhez eszperantó-rendezvény önálló megszervezése, eszperantó nyelvtanfolyam vezetése vagy irodalmi tevékenység nem fűződik. De Lukács Gusztávot mindenki az elnök Batta Barnabás jobb kezének ismerte el mindenki. Bármilyen feladatról volt szó, tevékenyen segítette Batta Barnabás elnököt. Lukács Gusztáv felesége Éva is eszperantista. Az 1988. évi Országos Eszperantó Találkozó megszervezését Batta Barnabás elnökkel vállvetve végezték. Lukács Gusztávné a miskolci kilátó emblémájával ellátott emlék-pólókat készítettek és árusították, az Eszperantó Találkozó eseményeit gazdagítva - dr. Rátkai Árpád jegyzete.
  15. az IRIS keretén belül került megrendezésre
  16. "Nagy részben Dr Rátkai Árpád arhivum"
  17. Sokáig a latin nyelv töltötte be a "közös" nyelv szerepét, de annak hanyatlása után jöttek a nyelvtervezetek. Az eszperantó nyelvet egyébként "a modern nyelvek latinjának is hívják"!
  18. Barabás Ábel1898-ban, Kolozsváron Szentkatolnai Bálint Gábor segítségével megjelentette az első magyar nyelvű eszperantó nyelvkönyvet. Ez az évszám tekinthető a magyarországi eszperantó mozgalom születési évének.
  19. Pesti Napló 1900-05-01.7; Magyar Állam 1900-05-04. 2-3
  20. Ennek a városnak a neve (írásképe) 1903-ban lett Szekszárd. Ez a névváltozás azóta is sok zavart okoz a katalógusokban, bibliográfiákban, mert a különbséget néha sajtó hibának tulajdonították, néha pedig két különböző városnak vélték.
  21. Szentkatolnai Bálint Gábort - az első eszperantó nyelvtanfolyam elindítója 1897-ben, Barabás Ábelt - az első magyar nyelvű eszperantó nyelvkönyv szerzője és Lengyel Pál (nyomdász)t - az első magyar nyomdász, aki nemzetközi eszperantó lapot készített; tekintik a magyarországi úttörőknek, nagyjából egy időben kezdtek el foglalkozni a nyelvvel.
  22. Nagy részben dr. Rátkai Árpád egyetemi tanár, eszperantó történész kutatása nyomán.
  23. Lingvo Internacia 1901. 105
  24. dr. Rátkai Árpád hajdani MESZ elnök írása: "1902 Dob u. 100" alapján.
  25. Magyarország 1903-10-03. 14; Lingvo Internacia 1903. 251
  26. Lingvo Internacia 1902. 43; Esti Ujság 1903-01-08. 3
  27. Budapest fő és székváros összes területének térképe,/ az eredeti háromszögös felmérés és legújabb adatok alapján szerkesztetett a fő- és székváros mérnöki hivatalának földmérési szakosztálya által. - 1:5000. - [Bp.]: [Fő- és Szék város], 1895 (Klösz Gy. Műszaki Műintézetéből). - 1 térk. (66 szelv.); kőnyomat; 453x43 cm. - Budapest székes főváros térképe. Rajzolta: Homolka József. - Bp.: Eggenberger-féle könyvkereskedés, 1903 (Athenaeum) - 1 térkl. : színes kőnyomat 116x95 cm. – A hely pontosításáért köszönet illeti Sümeghy Zoltán, valamint Haszpra Ottót, a Magyar Eszperantó Szövetség volt alelnökét. Haszpra Ottó helyszíni bejárással is ellenőrizte az adatok helyességét és megerősítette hogy a megalakulás helyszínéül szolgáló vendéglő csak azon a telken lehetett, amelyen ma is egy Dob utca 100. számot viselő épület áll.
  28. Enciklopedio de Esperanto. Budapest: Literatura Mondo, 1933. 227.
  29. Enciklopedio de Esperanto. Budapest: Literatura Mondo, 1933. 227,371
  30. Lingvo Internacia 1903. 87,131
  31. Lingvo Internacia 1903. 64
  32. Tutmonda Jarlibro Esperantista. Paris: Hachette, 1905.. p.X.; Lengyel Pál (nyomdász), Miletz József, Schwörer József: Esperanto nyelvtan és szótár dr. Zamenhof után. Budapest, 1903. hátsó borító.
  33. Esperanto (Budapest) Jul. 1905. 19
  34. Neues Pester Journal 1903-01-14. 11; Lingvo Internacia 1903. 220
  35. A visszaemlékezésben nincs dátum, még évszám sem, csupán visszaszámítható belőle 1901, ami azonban téves már csak azért is, mert Süssmuth ekkor még nem élt Budapesten. Nyulászy valójában itt nem 1901 eseményeit, hanem 1903-as tapasztalatait összegezte: „…antaŭ naŭ jaroj... en malgranda ĉambro de gastejaĉo... en Dob-strato... Fervora junulo, svedo S-ro Jozefo Süssmuth instruis la lingvon, sed la animo de la tuta societo S-ro Miletz estis. Li estis la fondinto de tiu malgranda societo. La 10 krajceroj kotizaĵoj de ĉirkaŭ dudek mebroj...” Nyulászy Géza: Unuaj pioniroj de Esperanto. = Hungarlanda Informilo 1912-07-15. 3-4; 1912-10-01. 3
  36. Hungara Heroldo. 1928. feb. p. 27.
  37. Csáholyi Nyulászy Géza: Ilustrita gvidlibro tra Budapeŝto. Budapest, 1912.
  38. Enciklopedio de Esperanto. Budapest: Literatura Mondo, 1933. 360
  39. Lengyel Pál (nyomdász), Miletz József, Schwörer József: Esperanto nyelvtan és szótár dr. Zamenhof után. Budapest, [1903]. 80 p. - Megjelenéséről: Budapest 1903-04-10. 7; Lingvo Internacia 1903. apr.
  40. Lingvo Internacia 1903. 251; Magyarország 1903-10-03. 14
  41. Lingvo Internacia 1902. 155; Seper Kajetán: Esperanto. = Esti Ujság 1903-01-08. 3
  42. Bernard Golden: Valdemar Langlet. 1872-1960. Engaĝiĝinta idealisto. Kontakto nr. 71. 1981. nr.3. 16-18
  43. Nina Langlet: A svéd mentőakció. Budapest: Kossuth, 1988. 182p. – Waldemar Langlet budapesti tevékenysége 1944-ben lényegében ugyanaz volt, mint Wallenbergé, csak jóval kiterjedtebb és sokkal hamarabb kezdődött. Emléke azonban a politika számára nem volt kihasználható, ezért nem kap akkora publicitást és neve csaknem ismeretlen. Aktuálpolitikai okok miatt Valdemar Langletre csak egy kis utca emlékeztet a XIII. kerületben, miközben egyre több emlékmű, emléktáblák, közterületek és szervezetek őrzik a Wallenberg nevet.
  44. Tutmonda Jarlibro Esperantista. Paris: Hachette, 1905. p.X
  45. Lásd a folyóirat 1905-ös számainak borítóit.
  46. A szociális problémákra különösen érzékeny ember. A kétkezi munkások, a szegények, az egyszerű emberek felemelkedésén, jólétén és öntudatra ébredésén fáradozó pap a népnevelés és az agrárkutatások terén tett le az asztalra jelentős életművet. A magyar egyiptológiai kutatások előfutára, a honi eszperantó-mozgalom atyja volt. Emlékére 2012-ben gránit emléktáblát avattunk Dombóváron
  47. Az 1950 és 1960 közötti, kissé zavaros időszak: Kezdetben csak egy tanácskozó testület volt, amely 1957-ben már országos szervezet irányító testületeként működött. A szervezet létrejöttére és a kezdeti időszakra a spontaneitás, a pillanatnyi helyzetek gyors kihasználása volt jellemző. A kiforratlanságot tükrözte az is, hogy még a nevét sem tisztázták, kezdetben néhány vezetője önkényesen alakítgatta azt: Országos Tanácsadó Bizottság 1955 novemberéig, Országos Eszperantó Tanács 1956 júliusáig, Magyar Országos Eszperantó Tanács 1957-ig.
  48. Az Egri Verda Stelo Eszperantó Klub tagjai minden hónap utolsó szerdáján köszöntik a névnapjukat abban a hónapban ünneplőket. 2009 februárjában is összejöttek, de ez alkalommal egy szomorú eseményre: csoporttitkáruk és klubvezetőjük, Farkas László egy hónappal ezelőtti halálára emlékeztek. A váratlanul és viszonylag fiatalon - 52 évesen - elhunyt barátra emlékeztek. Barta Zoltán klubelnök röviden ismertette elvesztett társuk 30 éves eszperantista életútját. Mindenki osztotta Eszényi József MESZ elnökségi tag véleményét, hogy a jó barát idő előtti eltávozása nagy emberi és mozgalmi veszteség.
  49. Magyarországi Eszperantó Szövetség, Mikola Klára

Források[szerkesztés]

Szórólapok[szerkesztés]

Újságcikkek[szerkesztés]

Könyvek[szerkesztés]

  • Bleier Vilmos, Kökény Lajos: Eszperantó enciklopédia - eszperantóul
  • Rátkai Árpád, A nemzetközi nyelv, a nemzetközi munkáseszperantista mozgalom előzményei és alakulása - 1972
  • Rátkai Árpád, A szegedi munkáseszperantista mozgalom létrejötte és megerősödése - 1973 (Szeged : Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei :Bizottság Oktatási Igazgatóság, (Szeged [Szegedi Ny.]) .- p. 51-69. ; 22 cm
Klny.: Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának évkönyve 1972)
  • Rátkai Árpád, A munkáseszperantista mozgalom Hódmezővásárhelyen és Medgyesi János tevékenysége - 1974 ISBN (fűzött)
  • Rátkai Árpád, A makói munkáseszperantista csoport története. - Kiadta: Makó város Tanácsa V. B. Müv. Oszt. - 1978 helytelen ISBN kód: 9630305273
  • Rátkai Árpád, A csongrád megyei munkáseszperantisták nemzetközi kapcsolatai a húszas és harmincas években - 1983 (Szeged : MSZMP Csongrád megyei Bizottság, 1983 - 137-151 p ; 24 cm )
  • Rátkai Árpád, Esperanto-kolektajxoj en Hungario - 1988 ( Szeged : Rátkai, 1988 .- [8] p ; 21 cm)
  • Szilágyi Mihály, Paŭlo Lengyel - Lengyel Pál (nyomdász) - 1988 ISBN 9630188708
  • Lomb Kató: Bábeli harmónia, Budapest - 1988 ISBN 9632820231
  • Rátkai Árpád, A Magyarországi Eszperantó Szövetség és a nemzetközi nyelvi mozgalom Magyarországon / összeáll. - Budapest : MÉSZ - 1991. 46 p.  ISBN 963571422X
  • Rátkai Árpád, A Magyarországi Eszperantó Szövetség nyelvpolitikájáról - 199? ( Budapest : Magyar Eszperantó Szövetség, 199? - 4 p ; 22 cm)
  • Rátkai Árpád, A Magyarországi Eszperantó Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzata - 1993 (Budapest : Magyar Eszperantó Szövetség, 1993 .- 8 p ; 22 cm)
  • Rátkai Árpád, A Magyarországi Eszperantó Szövetség szervezeti felépítése és az egyéb eszperantó szervezetek - 1994 (Szeged : [s.n.], 1994 .- 4, 8 p ; 22 cm )
  • Gados László, A sokféleség közös nyelve, Humán Európa Szövetség - 2005 ISBN 963218596x
  • G. Nagy Róbert: Az eszperantó nyelv Dombóváron - dokumentumok tükrében. Kézirat, Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára - 2005
  • Magyar Eszperantó Tanítók Arcképcsarnoka, Marcaltő-Ihász - 2007 ISBN 9789630639668
  • Kirsch János, A katedrális küszöbén, Budapest - Szekszárd - 2009 Accordia kiadó helytelen ISBN kód: 9789824843

Ferenczy Imre: Vasútorvos voltam. Győr, 2012. ISBN 978 963 8 2969 4

Rádió riportok[szerkesztés]

TV riportok[szerkesztés]

CD-ROM-ok[szerkesztés]

YouTube[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Eszperantó Park
Eszperantáliák
Giesswein Sándor-emléktábla
A magyarországi eszperantó mozgalom évszámai
Magyar eszperantista kiadványok listája
Magyar eszperantisták listája
Eszperantó nyelv
Mesterséges nyelv
Az első eszperantó nyelvkönyv