Vikár Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vikár Béla
Vikár Béla.JPEG
Született 1859. április 1.
Hetes
Elhunyt 1945. szeptember 22. (86 évesen)
Dunavecse
Állampolgársága magyar
Foglalkozása etnográfus, műfordító, finnugrista, eszperantista

Vikár Béla PORT.hu-adatlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vikár Béla témájú médiaállományokat.

Vikár Béla (Hetes, 1859. április 1.Dunavecse, 1945. szeptember 22.) magyar etnográfus, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Kalevala műfordítója.

Élete és munkássága[szerkesztés]

Felsőfokú tanulmányokat a budapesti egyetemen folytatott magyar nyelv és irodalom szakon 1877–1884 között, gyorsírással lejegyezte és kiadta tanárainak (Greguss Ágost, Gyulai Pál) előadásait. 1889-ben fél évre az akkor Orosz Birodalomhoz tartozó Finnországba utazott a finn nyelv és néprajz tanulmányozása céljából. 1880-tól alkalmazta az országgyűlési iroda gyorsírónak, 1921-es nyugdíjazásáig itt állt alkalmazásban.

Már az 1870-es évek végétől népmesék és népdalok szövegeit jegyezte le gyorsírással. 1896 karácsonyán Borsod vármegyében kezdte el – Európában egyedülálló módon – fonográfra rögzíteni a népdalokat. Bartók Béla jegyezte le fonográffelvételeit.

1900-ban a Párizsi Világkiállításon megrendezett Ethnográfiai Kongresszuson ismertette módszereit és eredményeit. A nemzetközi etnográfia is számontartotta ettől kezdve. Gyűjtései során mintegy hétezer dalt rögzített. 1896-ban a Magyar Néprajzi Társaság titkárának választották, később maga is alapított társaságot, a La Fontaine Társaságot, s annak elnöke lett. 1911-ben választották be a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjainak sorába. Finn, francia, német, angol, grúz, észt, norvég nyelvből fordított. Leghíresebb a finn eredetiből fordított Kalevalája. Sokoldalú egyéniség volt, az 1910-es években bekapcsolódott az eszperantó mozgalomba, a Magyar Országos Eszperantó Egyesület választmányi tagja (1920–1928), majd tiszteletbeli tagjaként (1928–1945) működött.

Műfordításaiból[szerkesztés]

Vikár Béla sírja Budapesten. Farkasréti temető: 6/1-1-56
  • Ő készítette el a Kalevala első, a finn eredeti alapján készült fordítását (Barna Ferdinánd még részben Schiefner német átköltése alapján dolgozott), mely 1909-ben az Akadémia gondozásában[1], majd 1935-ben La Fontaine Irodalmi Társaság díszkiadásában jelent meg.[2]
  • Jelentős műfordítói teljesítménye a grúz eposz, Sota Rusztaveli Tariel, a párducbőrös lovag című munkájának magyarra ültetése, amely 1917-ben jelent meg.
  • Lefordította La Fontaine összes meséjét, amelyet 1929-ben adott ki a La Fontaine Irodalmi Társaság és a Dante Kiadó.

Folyóirat-szerkesztései[szerkesztés]

  • Élet (1892–1895)
  • Turán (1917–1918)
  • Több gyorsírási szaklapot szerkesztett (Fővárosi Gyorsíró, Gyorsírászati Lapok, Budapesti Gyorsíró).

Cikkei[szerkesztés]

Társasági tagság[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://real-eod.mtak.hu/4195/
  2. Hajdú Péter ezt írja a két szövegváltozatról a Helikon Kiadó 1985-ös kiadásának utószavában: „a két szöveg között jelentős változtatás nincsen, vagy alig van, s ami akad, az sem mindig előnyös, vagy pedig elhanyagolható.” Az 1935-ös kiadásban az egyes részek elején Vikár verses összefoglalói szerepelnek a korábbi próza helyett; a finn nevek átírása pedig a magyar kiejtés szerinti.
  3. Az egyesület későbbi neve: Országos Gyorsíró-Egyesület.
  4. Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.

Források[szerkesztés]

  • Magyar néprajzi lexikon V. (Szé–Zs). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1982. 558. o. ISBN 9630524430  
  • Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 2256. o. ISBN 9630568071  

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Vikár Béla témában.