Vikár Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vikár Béla
Vikár Béla 1917-ben
Vikár Béla 1917-ben
Született 1859. április 1.[1]
Hetes
Elhunyt 1945. szeptember 22. (86 évesen)[1]
Dunavecse
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Sírhely Farkasréti temető (6/1-1-56)

A Wikimédia Commons tartalmaz Vikár Béla témájú médiaállományokat.

Vikár Béla (Hetes, 1859. április 1.Dunavecse, 1945. szeptember 22.)[2] magyar etnográfus, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Kalevala műfordítója.

Élete és munkássága[szerkesztés]

Felsőfokú tanulmányokat a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen[3] folytatott magyar nyelv és irodalom szakon 1877–1884 között, gyorsírással lejegyezte és kiadta tanárainak (Greguss Ágost, Gyulai Pál) előadásait. 1889-ben fél évre az akkor Orosz Birodalomhoz tartozó Finnországba utazott a finn nyelv és néprajz tanulmányozása céljából. 1880-tól alkalmazta az országgyűlési iroda gyorsírónak, 1921-es nyugdíjazásáig itt állt alkalmazásban.

Már az 1870-es évek végétől népmesék és népdalok szövegeit jegyezte le gyorsírással. 1896 karácsonyán Borsod vármegyében kezdte el – Európában egyedülálló módon – fonográfra rögzíteni a népdalokat. Bartók Béla jegyezte le fonográffelvételeit.

1900-ban a Párizsi Világkiállításon megrendezett Ethnográfiai Kongresszuson ismertette módszereit és eredményeit. A nemzetközi etnográfia is számontartotta ettől kezdve. Gyűjtései során mintegy hétezer dalt rögzített. 1896-ban a Magyar Néprajzi Társaság titkárának választották, később maga is alapított társaságot, a La Fontaine Társaságot, s annak elnöke lett. 1911-ben választották be a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjainak sorába. Finn, francia, német, angol, grúz, észt, norvég nyelvből fordított. Leghíresebb a finn eredetiből fordított Kalevalája. Sokoldalú egyéniség volt, az 1910-es években bekapcsolódott az eszperantó mozgalomba, a Magyar Országos Eszperantó Egyesület választmányi tagja (1920–1928), majd tiszteletbeli tagjaként (1928–1945) működött.

Magánélete[szerkesztés]

Első felesége Krekács Julianna volt, aki 1902-ben elhunyt.[4] Második felesége Bőke Kornélia (1864–1942)[5][6] volt, Bőke Gyula orvos és Freund Etelka lánya, akivel 1903. június 9-én Budapesten, a Ferencvárosban kötött házasságot.[7]

Anyai nagyapja révén kenesei Kenessey Béla építőmérnök, vízmérnök, miniszteri tanácsos, a magyar vízügyi szolgálat jelentős alakjának másodfokú unokatestvére.

Műfordításaiból[szerkesztés]

Vikár Béla sírja Budapesten. Farkasréti temető: 6/1-1-56
  • Ő készítette el a Kalevala első, a finn eredeti alapján készült fordítását (Barna Ferdinánd még részben Schiefner német átköltése alapján dolgozott), mely 1909-ben az Akadémia gondozásában,[8] majd 1935-ben La Fontaine Irodalmi Társaság díszkiadásában jelent meg.[9]
  • Jelentős műfordítói teljesítménye a grúz eposz, Sota Rusztaveli Tariel, a párducbőrös lovag című munkájának magyarra ültetése, amely 1917-ben jelent meg.
  • Lefordította La Fontaine összes meséjét, amelyet 1929-ben adott ki a La Fontaine Irodalmi Társaság és a Dante Kiadó.

Folyóirat-szerkesztései[szerkesztés]

  • Élet (1892–1895)
  • Turán (1917–1918)
  • Több gyorsírási szaklapot szerkesztett (Fővárosi Gyorsíró, Gyorsírászati Lapok, Budapesti Gyorsíró).

Cikkei[szerkesztés]

Társasági tagság[szerkesztés]

Származása[szerkesztés]

Vikár Béla családfája
Vikár Béla
(Hetes, 1859. április 1. -
Dunavecse, 1945. szeptember 22.)

magyar etnográfus, műfordító,

a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kalevala műfordítója

Apja:
Vikár János
(Pápa, 1816. december 28. - )

református lelkész

Apai nagyapja:
Vikár István
(Pápa, 1787. szeptember 28. - Kutas, 1869. január 23.)

takácsmester

Apai nagyapai dédapja:
Vikár István
Apai nagyapai dédanyja:
Molnár Éva
Apai nagyanyja:
Kiss Zsófia
Apai nagyanyai dédapja:
Apai nagyanyai dédanyja:
Anyja:
nemes Szomjú Veronika
(Lad, 1838. április 20. - Felsőmocsolád, 1922. szeptember 23.)
Anyai nagyapja:
nemes Szomjú István
(Csajág, 1814. -
Edde, 1885.)

eddei református tanító

Anyai nagyapai dédapja:
nemes Szomjú Sámuel
(Csajág, 1779. -
Csajág, 1831.)

neszmélyi református tanító, csajági jegyző

Anyai nagyapai dédanyja:
nemes Buzás Zsófia
Anyai nagyanyja:
Both Katalin
Anyai nagyanyai dédapja:
Anyai nagyanyai dédanyja:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Halotti bejegyzése a dunavecsei polgári halotti akv. 78/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  3. Vikár Béla élete, vikarkutato.hu
  4. Vikár Béláné gyászjelentése (1902). (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  5. Vikár Béláné Bőke Kornélia halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 343/1942. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  6. Vikár Béláné gyászjelentése (1942. november 24.) Magyar Nemzet, 5. évfolyam, 267. szám, 10. oldal
  7. Házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 468/1903. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  8. http://real-eod.mtak.hu/4195/
  9. Hajdú Péter ezt írja a két szövegváltozatról a Helikon Kiadó 1985-ös kiadásának utószavában: „a két szöveg között jelentős változtatás nincsen, vagy alig van, s ami akad, az sem mindig előnyös, vagy pedig elhanyagolható.” Az 1935-ös kiadásban az egyes részek elején Vikár verses összefoglalói szerepelnek a korábbi próza helyett; a finn nevek átírása pedig a magyar kiejtés szerinti.
  10. Az egyesület későbbi neve: Országos Gyorsíró-Egyesület.
  11. Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.

Források[szerkesztés]

  • Magyar néprajzi lexikon V. (Szé–Zs). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1982. 558. o. ISBN 963-05-2443-0  
  • Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 2256. o. ISBN 963-05-6807-1  

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Fájl:Wikisource-logo-hu.svg
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Vikár Béla témában.