1900-as párizsi világkiállítás
| 1900-as párizsi világkiállítás | |
 | |
| Helyszín | Párizs |
| Dátum | 1900. április 14. – november 12. |
| Típus | Világkiállítás |
| Elhelyezkedése | |
 1900-as párizsi világkiállítás
Pozíció Franciaország térképén
| |
 é. sz. 48° 51′ 23″, k. h. 2° 17′ 51″48.856389°N 2.297500°EKoordináták: é. sz. 48° 51′ 23″, k. h. 2° 17′ 51″48.856389°N 2.297500°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz 1900-as párizsi világkiállítás témájú médiaállományokat. | |
Az 1900-as párizsi világkiállítást (Exposition Universelle) 1900. április 14-től november 12-ig rendezték meg Párizsban, hogy megünnepeljék az elmúlt évszázad eredményeit és felgyorsítsák a fejlődést a következőre. A kiállítást majdnem 50 millióan látogatták meg, és több technológiai újítást mutattak be, a dízelmotortól a mozgójárdán át a liftig. Ez a kiállítás hívta fel a világ figyelmét az art nouveau stílusra is. Jelentősebb építmények, amelyeket bemutattak a fesztiválon: a Grand Palais, a Petit Palais, a Pont Alexandre-III, a Gare d'Orsay vasútállomás (ma Musée d’Orsay) és a párizsi metró két eredeti bejárata, amelyet Hector Guimard épített.
A világkiállítás teljes területe (216 hektár) tízszer nagyobb volt, mint az 1855-ös kiállítás területe.[1]
Szervezés
[szerkesztés]Az első világkiállítást 1851-ben tartották Londonban. III. Napóleon császár elment erre a kiállításra, és le volt nyűgözve. Az ő szervezésében alakult meg az első francia világkiállítás, amelyet 1855-ben tartottak Párizsban. Célja a francia kereskedelem, technológia és kultúra hirdetése volt. Ezt 1867-ben követte a harmadik, a következőt majd a császár 1870-es bukása után, 1878-ban tartották. Ezután 1889-ben szerveztek világkiállítást.[2][3] Az 1900-as világkiállítás tervezése 1892-ben kezdődött meg, Carnot elnök irányításával. Carnot elhunyt a világkiállítás megnyitása előtt. A világkiállítást végül Émile Loubet elnök nyitotta meg 1900. április 14-én.[4][3]
A kiállításon bemutatott magyar alkotások, termékek
[szerkesztés]- Fadrusz János: Mátyás király lovasszobra (gipszmakett)
- Holló Barnabás: Wesselényi Miklós emléktáblája
- Kőbányai Király Serfőzde Rt. Király nevű söre (Grand Prix díjjal jutalmazták)[5]
- Zala György: Gábriel arkangyal (Grand Prix díjjal jutalmazták)[forrás?]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ageorges (2006) pages 104-105
- ↑ Ageorges, Sylvain, Sur les traces des Exposition universelles (2006) pp. 12-15
- ↑ a b Allwood, John (1977), The Great Exhibitions, Great Britain: Cassell & Collier Macmillan Publishers, pp. 7–107.
- ↑ Mabire, Jean Christophe (2000) pg. 31
- ↑ szerk.: Török Róbert: Ez sör! A sernevelőtől a sörgyárig. A magyarországi sörgyártás és fogyasztás története. Budapest: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 82. o. (2018)