Olivier Messiaen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Olivier Messiaen
Olivier Messiaen 1930-ban
Olivier Messiaen 1930-ban
Életrajzi adatok
Születési név Olivier Eugène Charles Prosper Messiaen
Született 1908. december 10.
Avignon[1][2]
Elhunyt 1992. április 27. (83 évesen)
Clichy
Sírhely Saint-Théoffrey
Házastársa
  • Claire Delbos
  • Yvonne Loriod
Szülei Cécile Sauvage
Pályafutás
Műfajok
Hangszer orgona
Díjak
  • Grand Cross of the Légion d'honneur‎
  • A Német Szövetségi Köztársaság Rendjének Nagykeresztje
  • Commander of the Order of the Crown
  • Erasmus-díj (1971)
  • Léonie Sonnings musikpris
  • 11050 Messiaen
Tevékenység zeneszerző, zeneművész, ornitológus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Olivier Messiaen témájú médiaállományokat.

Olivier Messiaen (1908. december 10.1992. április 27.) francia zeneszerző, orgonista és ornitológus. Zenei nyelve félreismerhetetlenül egyedi, műveit mély áhítat, erő és tisztaság hatja át.

Élete[szerkesztés]

Avignonban született Cécile Sauvage költőnő és Pierre Messiaen angoltanár, Shakespeare-műfordító idősebb gyermekeként. A párizsi Conservatoire-ban orgonát Marcel Duprétől, zeneszerzést Charles-Marie Widortól, majd Paul Dukastól tanult. 1931-től haláláig (azaz 61 évig) a párizsi Sainte-Trinité templom orgonistája volt.

A második világháborúban besorozták katonának, fogságba esett és egy hadifogolytáborba került. Itt írta egyik leghíresebb művét (Quatuor pour la fin du temps), melynek bemutatója is a táborban volt, 1941-ben.

1932-ben feleségül vette a hegedűs és zeneszerző Claire Delbos-t, aki hosszú betegség után 1959-ben meghalt. Két évvel később Messiaen Yvonne Loriod-val kötött házasságot, aki zongoristaként zongoraműveinek hiteles tolmácsolója és ihletője volt.

1941-től 1978-ig a párizsi Conservatoire tanára volt. Vendégoktatóként 1947-ben Budapesten is tanított.

1992-ben Párizsban halt meg.

Zenei nyelve[szerkesztés]

Messiaen zenéjét mély vallásossága határozza meg. Műveinek témaválasztása gyakran teológiai kérdések köré szerveződik. Nagy hatással volt rá az indiai zene (elsősorban annak ritmikája), a gregorián és a görög metrika. Zenéjének jellemzője a mesterséges skálák (modusok) és ritmikai képletek használata, szövegek átalakítása zenévé.

Szín

Messiaen zenéjének meghatározó eleme a szín. Ebben közrejátszik az a tény, hogy Messiaennek színhallása volt.

Szimmetria

Messiaen előszeretettel alkalmaz szimmetrikus mintákat mind ritmus, mind hangmagasság tekintetében.

Hangkészlet

A limitált transzpozíciós lehetőségekkel rendelkező módusok határozzák meg Messiaen harmónia- és dallamvilágát. Ezek olyan hangsorok, melyeket 12-nél kevesebbféleképpen lehet transzponálni.

Madárdal

1952-től kezdve Messiaen egyre inkább zenéjébe integrálta a madarak énekét. Hihetetlen pontossággal jegyezte le a madárcsicsergéseket, amik sokszor egész művek alapanyagául szolgáltak. (Le merle noir, Oiseaux exotiques, Réveil des oiseaux, Catalogue d'oiseaux)

Szerializmus

Néhány művében, legszembetűnőbben a Mode de valeurs et d'intensités címűben, Messiaen a szerializmus technikájához fordul. Ezeknek a műveknek azonban nem tulajdonított akkora jelentőséget, mint amekorrát a muzikológusok tulajdonítanak nekik.

Művei[szerkesztés]

Lásd: Olivier Messiaen műveinek listája

Tanári tevékenysége[szerkesztés]

Messiaen a XX. század egyik legnagyobb hatású zeneszerzés tanára volt. Növendékei közül sokan a század második felének legmeghatározóbb komponistái voltak: Pierre Boulez, Karlheinz Stockhausen, Pierre Henry, Iannis Xenakis, Tristan Murail, Gérard Grisey, Kent Nagano, Claude Vivier. Magyar tanítványai voltak: Szőnyi Erzsébet, Kurtág György, Vidovszky László

Írások[szerkesztés]

  • Technique de mon langage musical (Zenei nyelvem technikája) Paris: Leduc, 1944.
  • Vingt leçons d'harmonie (20 harmóniai lecke) Paris: Leduc, 1944.
  • Traité de rythme, de couleur, et d’ornithologie (Értekezés a ritmusról, a színről és a madártanról), Paris: Leduc, 1994–2002.
  • Maurice Ravel zongoraműveinek elemzése

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Claude SAMUEL: Entretiens avec Olivier Messiaen, Paris, Pierre Belfond, coll. Entretiens, 1967.
  • MESSIAEN, Olivier: A szakrális zene. /Ford. Szita Bánk./ = Pannonhalmi szemle. 6. 1998. 4. 85-91.
  • TÖRÖK József: Olivier Messiaen, a musicus theologicus. = Magyar egyházzene. 5. 1997/1998. 2-3. 153-156.