Tornai József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Tornai József
Tornai József.jpg
Élete
Született 1927. október 9. (90 éves)
Dunaharaszti
Nemzetiség magyar
Szülei Tornai Gyula
Jákli Rozália
Házastársa Rátkay Ildikó (1970-)
Gyermekei Tornai Veronika (1952)
Tornai Szabolcs (1971)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, próza
Első műve Paradicsommadár (Budapest, 1959)
Kitüntetései
Irodalmi díjai József Attila-díj (1975)
Alföld-díj (1983)
A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1997)
Arany János-díj (1998)
Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (2001)
Balassi Bálint-emlékkard (2012)
Kossuth-díj (2013)
A Nemzet Művésze (2014)
Tornai József aláírása
Tornai József aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tornai József témájú médiaállományokat.

Tornai József (Dunaharaszti, 1927. október 9.–) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító.

Életpályája[szerkesztés]

A szülei Tornai Gyula és Jákli Rozália voltak. 1947-48-ban a sertésvágóhídon volt segédmunkás. 1948-1949 között a Csepel Vas- és Fémművek betanított munkása volt. 1949-től 1961-ig a Csepel Autógyár diszpécsere volt. 1961-1976 között szabadfoglalkozású író volt. 1976-1987 között a Kortárs munkatársa volt. 1989-2001 között az Írószövetség elnökségi tagja, 1992-1995 között elnöke volt.

Munkássága[szerkesztés]

Első mestere Szabó Lőrinc volt. Írói alapelve, hogy a 20. században is a modern és az ősi egységet kell felmutatni. Lírájára az avantgárd látásmód, a szürreális képalkotás, a gondolatritmus jellemzők. A harmonikus világkép hiánya határozta meg a Kiszakadva (1972) című kötet verseit. A Naptáncban (1975) a filozofikus epikus költeménnyel kísérletezett. A Veres Péter-énekekben (1981) a siratókra emlékeztető hang szólal meg. A többszemélyes én (1982) írásakor arra döbbent rá, hogy az emberről leváló szerepek önálló életet élnek.

Magánélete[szerkesztés]

1970-ben házasságot kötött Rátkay Ildikóval, gyermekük Tornai Szabolcs (1971). Lánya, Tornai Veronika (1952) korábbi házasságából született.

Művei[szerkesztés]

Verseskötetei[szerkesztés]

  • Paradicsommadár (Budapest, 1959)
  • Az égig érő föld (Budapest, 1962)
  • Jársz és kiáltasz (Budapest, 1964)
  • Aranykapu (Budapest, 1967)
  • Időtlen idő (Budapest, 1969)
  • A bálványok neve (Budapest, 1970)
  • Kiszakadva (Budapest, 1972)
  • Naptánc (Budapest, 1975)
  • 17 ábrándozás (Budapest, 1976)
  • Fejem alatt telihold (Budapest, 1979)
  • Veres Péter-énekek (Budapest, 1981)
  • Semmiből semmibe (Békéscsaba, 1981)
  • A többszemélyes én (Budapest, 1982)
  • Ajándékozások (Budapest, 1982)
  • Ádám és Éva oltára (Budapest, 1987)
  • Mezítláb, énekelve (válogatott versek, Budapest, 1988)
  • Megcsókolom a szomjas folyót (Budapest, 1988)
  • A szerelem szürrealizmusa (Budapest, 1991)
  • Pünkösdi lobbanás (Budapest, 1993)
  • A sikoltozó rózsa (Budapest, 1995)
  • Minden, ami virágzik (Budapest, 1998)
  • Holdfogyatkozás (Budapest, 1999)
  • Miért sírnak a metaforák? (Budapest, 2001)
  • Drága nyelvem, zöld lebegés őrülete (Budapest, 2002)
  • Csillaganyám, csillagapám I-IV. (Budapest, 2004-2011)
  • A semmi ellen (Budapest, 2012)
  • Éjfél; Kráter, Pomáz, 2013
  • Hirdetve törvényt; Gondolat, Bp., 2014
  • Vízesések robaja; Gondolat, Bp., 2015
  • Világtojásban. Versek; Gondolat, Bp., 2016
  • Ó, kettős ember. Versek; Gondolat, Bp., 2017
  • A virágos föld titkai. Válogatott versek; vál., szerk., utószó Jánosi Zoltán; Hitel Könyvműhely–Nemzeti Kultúráért és Irodalomért Alapítvány, Bp., 2017
  • Sár lesz a gyémánt; Gondolat, Bp., 2018

Prózái[szerkesztés]

  • Nap jár a homoktetőkön (novellák, Budapest, 1980)
  • A Lemenő Nap Dombja (próza, Budapest, 1982, 1998)
  • Az ihlet sötét és világos foltjai (esszék, Budapest, 1982)
  • Vadmeggy (önéletrajzi írások, Budapest, 1984)
  • A páva szépsége (regény, Budapest, 1988)
  • A menekülő (regény, Budapest, 1993)
  • Mágia és metafizika. Képzelt beszélgetés Nagy Lászlóról és Pilinszky Jánosról (esszék, Pomáz, 1995)
  • A kiűzetés modern formái (esszék, Budapest, 1998)
  • Leszálltam anyám öléből. Esszé és önéletrajz; Ister, Bp., 2000 (Ister kortárs írók)
  • Az emberiség görbe fája (Budapest, 2002)
  • Villám sújtotta kor (Budapest, 2005)
  • Léda megerőszakolása (Budapest, 2006)
  • Kirké és Odüsszeusz mítosza (Budapest, 2006)
  • A szabadgondolkodó (Budapest, 2009)
  • Európa már kevés. Interjú, versek, fotók; riporter Jánosi Zoltán; Magyar Napló, Bp., 2011
  • Az esztétikai nihilizmus. Esszék; Gondolat, Bp., 2013
  • A tévhit; Anonymus, Bp., 2013

Versfordításai[szerkesztés]

Díjai, elismerései[1][szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Kortárs Irodalmi Adattár
  • Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
  • MTI ki Kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
  • Miért sírnak a metaforák? Tanulmányok Tornai József tiszteletére; szerk. János István; Bessenyei, Nyíregyháza, 2004
  • Alföldy Jenő: A hívó hang. Bevezetés Tornai József világába; Hungarovox, Bp., 2013
  • Alföldy Jenő: Tornai József; MMA, Bp., 2016 (Közelképek írókról)

További információk[szerkesztés]