Tornai József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tornai József
Tornai József.jpg
Élete
Született 1927. október 9. (89 éves)
Dunaharaszti
Nemzetiség magyar
Szülei Tornai Gyula
Jákli Rozália
Házastársa Rátkay Ildikó (1970-)
Gyermekei Tornai Veronika (1952)
Tornai Szabolcs (1971)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, próza
Első műve Paradicsommadár (Budapest, 1959)
Irodalmi díjai József Attila-díj (1975)
Alföld-díj (1983)
A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1997)
Arany János-díj (1998)
Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (2001)
Balassi Bálint-emlékkard (2012)
Kossuth-díj (2013)
A Nemzet Művésze (2014)
Tornai József aláírása
Tornai József aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tornai József témájú médiaállományokat.

Tornai József (Dunaharaszti, 1927. október 9.–) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító.

Életpályája[szerkesztés]

A szülei Tornai Gyula és Jákli Rozália voltak. 1947-48-ban a sertésvágóhídon volt segédmunkás. 1948-1949 között a Csepel Vas- és Fémművek betanított munkása volt. 1949-től 1961-ig a Csepel Autógyár diszpécsere volt. 1961-1976 között szabadfoglalkozású író volt. 1976-1987 között a Kortárs munkatársa volt. 1989-2001 között az Írószövetség elnökségi tagja, 1992-1995 között elnöke volt.

Munkássága[szerkesztés]

Első mestere Szabó Lőrinc volt. Írói alapelve, hogy a 20. században is a modern és az ősi egységet kell felmutatni. Lírájára az avantgárd látásmód, a szürreális képalkotás, a gondolatritmus jellemzők. A harmonikus világkép hiánya határozta meg a Kiszakadva (1972) című kötet verseit. A Naptáncban (1975) a filozofikus epikus költeménnyel kísérletezett. A Veres Péter-énekekben (1981) a siratókra emlékeztető hang szólal meg. A többszemélyes én (1982) írásakor arra döbbent rá, hogy az emberről leváló szerepek önálló életet élnek.

Magánélete[szerkesztés]

1970-ben házasságot kötött Rátkay Ildikóval, gyermekük Tornai Szabolcs (1971). Lánya, Tornai Veronika (1952) korábbi házasságából született.

Művei[szerkesztés]

Verseskötetei[szerkesztés]

  • Paradicsommadár (Budapest, 1959)
  • Az égig érő föld (Budapest, 1962)
  • Jársz és kiáltasz (Budapest, 1964)
  • Aranykapu (Budapest, 1967)
  • Időtlen idő (Budapest, 1969)
  • A bálványok neve (Budapest, 1970)
  • Kiszakadva (Budapest, 1972)
  • Naptánc (Budapest, 1975)
  • 17 ábrándozás (Budapest, 1976)
  • Fejem alatt telihold (Budapest, 1979)
  • Veres Péter-énekek (Budapest, 1981)
  • Semmiből semmibe (Békéscsaba, 1981)
  • A többszemélyes én (Budapest, 1982)
  • Ajándékozások (Budapest, 1982)
  • Ádám és Éva oltára (Budapest, 1987)
  • Mezítláb, énekelve (válogatott versek, Budapest, 1988)
  • Megcsókolom a szomjas folyót (Budapest, 1988)
  • A szerelem szürrealizmusa (Budapest, 1991)
  • Pünkösdi lobbanás (Budapest, 1993)
  • A sikoltozó rózsa (Budapest, 1995)
  • Minden, ami virágzik (Budapest, 1998)
  • Holdfogyatkozás (Budapest, 1999)
  • Miért sírnak a metaforák? (Budapest, 2001)
  • Drága nyelvem, zöld lebegés őrülete (Budapest, 2002)
  • Csillaganyám, csillagapám I-IV. (Budapest, 2004-2011)
  • A semmi ellen (Budapest, 2012)
  • Éjfél; Kráter, Pomáz, 2013
  • Hirdetve törvényt; Gondolat, Bp., 2014
  • Vízesések robaja; Gondolat, Bp., 2015
  • Világtojásban. Versek; Gondolat, Bp., 2016

Prózái[szerkesztés]

  • Nap jár a homoktetőkön (novellák, Budapest, 1980)
  • A Lemenő Nap Dombja (próza, Budapest, 1982, 1998)
  • Az ihlet sötét és világos foltjai (esszék, Budapest, 1982)
  • Vadmeggy (önéletrajzi írások, Budapest, 1984)
  • A páva szépsége (regény, Budapest, 1988)
  • A menekülő (regény, Budapest, 1993)
  • Mágia és metafizika. Képzelt beszélgetés Nagy Lászlóról és Pilinszky Jánosról (esszék, Pomáz, 1995)
  • A kiűzetés modern formái (esszék, Budapest, 1998)
  • Leszálltam anyám öle (esszé és önéletrajz, Budapest, 2000)
  • Az emberiség görbe fája (Budapest, 2002)
  • Villám sújtotta kor (Budapest, 2005)
  • Léda megerőszakolása (Budapest, 2006)
  • Kirké és Odüsszeusz mítosza (Budapest, 2006)
  • A szabadgondolkodó (Budapest, 2009)
  • Európa már kevés. Interjú, versek, fotók; riporter Jánosi Zoltán; Magyar Napló, Bp., 2011
  • Az esztétikai nihilizmus. Esszék; Gondolat, Bp., 2013
  • A tévhit; Anonymus, Bp., 2013

Versfordításai[szerkesztés]

  • Nazim Hikmet: Nehéz a távollét (Budapest, 1963)
  • Boldog látomások. A világ törzsi költészete (Budapest, 1977)
  • Vicente Alexandre: Testedből számkivetve (Budapest, 1979)
  • D. H. Lawrence: Az érintés föltámadása (Budapest, 1988)
  • Charles Baudelaire: A Rossz virágai (Budapest, 1991, 2007)
  • Himnuszok az éjszakához. Válogatott műfordítások (Budapest, 1994)
  • A Második Eljövetel. Válogatott műfordítások (Budapest, 2010)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Kortárs Irodalmi Adattár
  • Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
  • MTI ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
  • Miért sírnak a metaforák? Tanulmányok Tornai József tiszteletére; szerk. János István; Bessenyei, Nyíregyháza, 2004
  • Alföldi Jenő: A hívó hang. Bevezetés Tornai József világába; Hungarovox, Bp., 2013

További információk[szerkesztés]