Kriza János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kriza János
Kriza János arcképe
Kriza János arcképe
Született 1811. június 28.
Nagyajta
Elhunyt 1875. március 26. (63 évesen)
Kolozsvár
Foglalkozása néprajzkutató, költő, műfordító, püspök
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kriza János témájú médiaállományokat.
Emlékplakett Nagyajtán

Kriza János (Nagyajta, 1811. június 28.Kolozsvár, 1875. március 26.) néprajzkutató, költő, műfordító, unitárius püspök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Életpályája[szerkesztés]

Kriza János (1811–1875)

Tanulmányait 1820-ban a torockói algimnáziumban kezdte, a felsőbb osztályokat 1825-től Székelykeresztúron majd 1829-től Kolozsváron járta. Ugyanott végezte 1833-ban a bölcseletet és teológiát. 1833–35-ig akkori szokás szerint a jogot is hallgatta. Megtanult németül, angolul és franciául, buzgó munkása volt az 1830-as években alakult kollégiumi olvasótársaságnak és Szentiváni Mihállyal megindítója a kis kör Viola, később Remény című folyóiratának.

1835-ben megválasztották a kolozsvári unitárius egyház lelkészévé, de hittudományi képzettségének befejezése végett két évre külföldi egyetemekre küldték és Berlinben főleg bölcseleti, s hitoktatói tanulmányait folytatta, ezek mellett a nyelvészettel is előszeretettel foglalkozott. 1837 nyarán visszatért; azonban máj- és lépbetegsége miatt, csak a borszéki fürdőn töltött két hónap után foglalta el papi hivatalát, az 1840. évi bölöni zsinaton szentelték fel.

A Magyar Tudományos Akadémia 1841. szeptember 3-án levelező tagjának választotta, a Kisfaludy Társaságnak 1863-ban rendes tagja lett. 1861. július 1-jén a tordai zsinaton püspöknek választották.

Leszármazottja Kriza Ákos miskolci polgármester.[1]

Művei[szerkesztés]

Kriza János sírja Kolozsvárott, a Házsongárdi temetőben
  • Erőhatósság a keresztény vallástanító főtulajdona. Zsinati beszéd, melyet az unitáriusoknak a nemes Sepsi- és Miklósvárszéki egyházvidékben Bölönben összesereglett zsinati közgyűlése előtt tartott 1840. augusztus 28-án a papi kerületek megvizsgálására kirendelt akkori elnök … Kolozsvár1841.
  • Ima H.-Szentmárton Gedő József koporsója mellett Kolozsvárott Kolozsvár, 1855. augusztus 30.
  • Vadrózsák Székely népköltési gyűjtemény I. kötet. Kolozsvár, 1863. (Balladák, dalok és rokonneműek 588, Tánczszók, Találós mesék, Népsajátságok, Népmesék 20., Tájszótár, Jegyzetek Néhány szó a székely nyelvjárásról) A munka gróf Mikó Imre áldozatkészségével jelent meg és a Magyar Tudományos Akadémia 1863-ban a Sámuel-díjjal jutalmazta. Ism. Egyet. Philol. Közlönyv XVII. 197., 202. 1., Pester Lloyd 1863. 43. sz., Nyelvtudom. Közlemények V. 475. 1. Angolul a 20 népmese: Henry Jones és Lewis Kropf, Te Volks-Tales of the Magyars. London, 1889.)
  • Zsinati beszéd Szént-Gericzén… 1865. U. ott.
  • Egyházi beszéd és ima az abrudbányai templom felavatásakor. U. ott, 1865.
  • Egyházi beszéd a verespataki templom felavatásakor. U. ott, 1866.
  • Zsinati beszéd. Tordán 1868. U. ott.
  • Magyar népköltési gyűjtemény. Szerkeszti és kiadja Arany László és Gyulai Pál. Budapest, 1882. (III. kötet. Székelyföldi gyűjtés. Gyűjtötték: Kriza János: Balladák s rokonneműek 29; dalok 32., a többi Orbán Balázs, Benedek Elek és Sebesi Jób.)
  • Kriza költeményei. Összegyűjtötte Kovács János. Kiadja a Kisfaludy Társaság. U. ott, 1894. (Ism. Budapesti Szemle LXXVIII., M. Szemle 8. sz., Vasárnapi Ujság 6. sz., Élet 556. 1., Kisfaludy Társaság évlapjai XXVIII.)
  • A keresztény vallás elemei kérdésekben és feleletekben. Kolozsvár, 1891. (5. kiadás.)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]