Nepp József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nepp József
Született 1934. június 23. (79 éves)
magyar 1919-1946 Csepel
Foglalkozása rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, háttérfestő, tervező, zeneszerző
Díjak Kossuth-díj (1999)

Nepp József az IMDb-n
PORT.hu-adatlap

Nepp József (Csepel, 1934. június 23. –) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, háttérfestő, tervező (animátor), zeneszerző.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

19521957 között az Iparművészeti Főiskola díszítő–festő szakos hallgatója volt. 1957-től a Pannónia Filmstúdióban dolgozik: 19571961 között háttérfestőként, 1961-től a gyár rendezőjeként. A 90-es évek végén innen ment nyugdíjba. Filmjeit fanyar humora és kifejező karakterei teszik egyedivé.

Amikor még nem voltam stúdiótag, arról álmodoztam, hogy jobb filmeket fogok csinálni, mint Walt Disney. Miután bekerültem, jobb filmeket szerettem volna csinálni, mint Dargay Attila. Egy kis idő múlva egyszerűen csak meg szerettem volna érni a nyugdíjkorhatárt. Ez utóbbi célomat sikerült elérnem…
– Nepp József

Kezdetben Csermák Tiborral, majd Dargay Attilával dolgozott. Úgy emlékszik, hogy az első önálló munkája a Daru cigaretta című reklámfilm volt. A hatvanas évek legelején nevezik ki rendezőnek. Az 1961-ben forgatott Szenvedély című, 8 perces mozi-rövidfilmje nemcsak professzionális előállítása miatt vált nevezetessé, hanem főhőse megformálása miatt is. Ő lett a későbbi Gusztáv figura prototípusa. Később is meghatározó szerepe volt Jankovics Marcell és Dargay Attila mellett a „Gusztáv jelenség” megalkotásában. Gémes Józseffel és Richly Zsolttal is többször dolgozott együtt, pl. Gémes József Vili, a veréb című, egész estés filmjének írója, forgatókönyvírója Nepp József volt. A film 1988-ban készült el, de Nepp József már pár évvel korábban, 1984-ben, mint számára elérhető vágyálomról beszélt: – filmet kéne a verebekről csinálni!

Ternovszky Béla Macskafogó című animációs krimijének a forgatókönyvét ő írta, és Dargay Attila Szaffijának a forgatókönyvírás mellett a háttereit is Nepp József tervezi. Az erdő kapitánya című mozifilmjének írója, forgatókönyvírója. Régi barátság fűzi Ternovszky Bélához. A modern edzésmódszerek című rövid mozifilmjének is ő írta a forgatókönyvét.

Nepp József első egész estés filmje, a Hófehér. Televíziósorozatain Mézga család, Kérem a következőt! generációk szórakoztak és nőttek fel.

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendezőként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gusztáv a balek
  • Gusztáv a cselekvés embere
  • Gusztáv a hencegő
  • Gusztáv a lépcsőházban
  • Gusztáv a megváltó
  • Gusztáv a szakember
  • Gusztáv állást keres
  • Gusztáv autója
  • Gusztáv elidegenedik
  • Gusztáv és a gyűjtőszenvedély
  • Gusztáv és a két edző
  • Gusztáv és a pióca
  • Gusztáv és az aranyásó
  • Gusztáv féltékeny
  • Gusztáv halogat
  • Gusztáv két arca
  • Gusztáv kicsi
  • Gusztáv kígyója
  • Gusztáv kihág
  • Gusztáv kitesz magáért
  • Gusztáv komplexusa
  • Gusztáv közlekedik
  • Gusztáv macskát farag belőle
  • Gusztáv makacs
  • Gusztáv nem felejt
  • Gusztáv nyaralója
  • Gusztáv nyer
  • Gusztáv önellátó
  • Gusztáv párt választ
  • Gusztáv vadászik
  • Gusztáv vendéget lát
  • Hülye Robinson
  • 1961Szenvedély
  • 1962Kívánj akármit!
  • 1963Peti az állatkertben
  • 1963Mese a bogárról

Forgatókönyvíróként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjazott alkotásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1964 Holnaptól kezdve – Pracujicics; Bécs
  • 1966 Mese a bogárról – Rodez, Nagydíj
  • 1967 Öt perc gyilkosság – Oberhausen, fődíj
  • 1968 Szenvedély – Addis Abeba
  • 1970 Olbia, Bronzív
  • 1982 Gusztáv-sorozat Columbia, kategóriagyőztes
  • 1982 Giffoni, életműdíj

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]