Sárkány és papucs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sárkány és papucs
1989-es magyar animációs film
Rendező
Alapmű Szerelem a palackban
Műfaj vígjáték
Forgatókönyvíró
Dramaturg Kalmár András
Hang
Zene
Operatőr
Vágó Hap Magda
Hangmérnök
Gyártásvezető Marsovszky Emőke
Gyártás
Gyártó Pannónia Filmstúdió
Ország  Magyarország
Nyelv magyar
Játékidő 68 perc
Képarány 1,37:1
Forgalmazás
Forgalmazó Magyarország Pannónia Film
Bemutató Magyarország 1990. december 20.
Magyar adó M1, Duna, M2
Korhatár
  • Korhatár nélkül megtekinthető. (M1, Duna, M2 (korábban))
  • Hat éven aluliak számára nem ajánlott. (M2 (később))
További információk

A Sárkány és papucs 1989-ben bemutatott egész estés magyar rajzfilm, melyben a Kerekasztal-mondakörben játszódik. A forgatókönyvet Dargay Attila, Kertész Balázs, Mikó István és Nepp József írta, a rajzfilmet Hernádi Tibor, Dargay Attila és Nepp József rendezte, a zenéjét Mikó István szerezte. A Pannónia Filmstúdió készítette, a Magyar Televízió forgalmazta. Magyarországon 1990. december 20-án mutatták be a mozikban. A televízióban az M1, a Duna TV és az M2 adta le. A cím kétértelmű: nem csak a történet két fő motívumát jelöli meg, de Arthur király és Guinevra királynő viszonyára is utal. A történet Szerb Antal: Szerelem a palackban című novelláján alapul.

Rövid cselekmény[szerkesztés]

A történetet az udvari bolond dalos-szöveges narrációja kíséri, akinek (talán jogos) meggyőződése a következő:

„Esküszöm, az egész várban
Normálisabb nincsen nálam.”

Camelot vára felett ugyanis gyűlnek a fellegek: Arthur király csak a lovagi tornáknak, a fogadásoknak és lovagjai körében eltöltött lakomáknak él, miközben elhanyagolja szép feleségét, Guinevrát. A királynét megőrjíti a folyamatos csatazaj, így elhatározza, hogy ír Merlinnek, a varázslónak. Ő éppen Indiába készül, de még elküldi a kért szerelmi bájitalt Guinevrának, aki annak rendje és módja szerint pudingba főzi – az egészet, noha a mágus utasításai szerint kis adagokban kellene eljuttatnia elhidegült férjéhez. Az édességre egy nagy G betűt mintáz szilvából.

Az ötlet be is válna, azonban Arthur gyűlöli a szilvát, ezért Peggy, a szobalány szerelme, a legyőzhetetlen Sir Lancelot eszi meg a bűvös édességet. Nyomban bele is szeret a királynéba, akit nem csak az őrületbe kerget szerelmével, de hóbortos ötleteivel a lelkiek mellett még testi sérüléseket is okoz neki. Mivel Merlin már elutazott, az elgyötört Guinevra végül férjénél keres segítséget, akinek mindent bevall, és követeli, hogy küldje el Lancelot-t az udvarból.

Az ürügy az, hogy egy szörnyű sárkány elrabolta Guinevra fél pár papucsát. Lancelot útnak indul, és meg is érkezik a Góliát nevű sárkány barlangjához. Ő éppen békésen horgászik; különben is nyugdíjas, és amúgy semmi oka sem lenne papucsot lopni. A heves lovag támadásait még csak-csak elviseli, de amikor eltörik kedves horgászbotja, fenékbe billenti Lancelot-t. Ekkor a puding csodamód átkerül Góliát Matildka nevezetű házvezetőnőjébe, egy vén boszorkányba, aki azonnal beleszerelmesedik a sárkányba. Szerencsétlen Góliát a Loch Ness tóban keres menedéket. Rajta kívül azonban mindenki jól jár: Arthur és Guinevra házassága megjavul, Lancelot pedig végre ráismer igaz szerelmére, Peggyre. Még a lovag hű paripája, a pesszimista és gyáva (realista) Olivér is társra talál a szolgálólány kis csacsija személyében.

Gyártás[szerkesztés]

A film gyártásában részt vett személyek a következők:

  • Rendező: Hernádi Tibor
  • Dialóg rendező: Dargay Attila
  • Forgatókönyvíró: Dargay Attila, Nepp József
  • Dramaturg: Kalmár András
  • Zeneszerző: Mikó István és a Pastoral Együttes: Bártfai György, Margit József, Pápai Tamás, Papp Gyula, Walla Ervin
  • Dalszöveg: Kertész Balázs, Mikó István
  • Operatőr: Balázs Mária, Lossonczy Árpád, Radocsay László, Varga György
  • Hangmérnök: Bársony Péter, Nyerges András Imre
  • Hangasszisztens: Zsebényi Béla
  • Vágó: Hap Magda
  • Vágóasszisztens: Völler Ágnes
  • Negatívvágó: Tóth Zsuzsa
  • Grafikai tervezők: N. Csathó Gizella, Dargay Attila
  • Főcím grafika: Orosz István
  • Mozdulattervezők: Ádám László, Baksa Tamás, Bánki Katalin, Bodó András, Fülöp Rita, Glück Júlia, Huszák Tibor, Kecskés Magda, Kovács István, Kovács Judit, Madarász Zoltán, Nyírő Erzsébet, Pasitka Hermann, Szabados István, Tikovits János, Tóth Gábor, Tóth Lajos
  • Rajzolók: Ádám Imre, Bolfert Csaba, Bozits József, Csóka Melinda, Demeter Andrea, Erdélyi Szilvia, Farkas Balázs, Fritz Zéta, Füzes Richárd, Hegyi Zsuzsa, Horváth László, Kálmán Klára, Kozma Tibor, Mende Zsolt, Musch Erzsébet, Oláh Gábor, Pál Rita, Perei Katalin, Pozsgai Péter, Prell Oszkár, Prunner Gabriella, Rimanóczy Andrea, Szabó Tünde, Szalay Ildikó, Sziráki Krisztina, Turzó Zsuzsa, Varga Andrea, Varga László
  • Kifestők: Bangó Gabriella, Bulyáki Mónika, Eötvös Zsuzsa, Frajtics Zsuzsa, Frei Erika, Garamszegi Zsuzsa, Götz Rita, Gyökössy Kati, Hold Gabriella, Károlyi Borbála, Katona Edit, Kenyherz Gabriella, Kirkovits Andrea, Kiss Jutka, Kurucz Erzsébet, Kustra Zsuzsanna, Melczer Gáborné, Nagy Zsuzsanna, Nánási Eta, Nyakó Mariann, Oláh Anikó, Pénzár Mária, Románcz Éva, Rózsahegyi Erzsébet, Szabó Judit, Tarbay Júlia, Török Orsolya, Varga Anikó, Vata Emőke
  • A rendező munkatársai: Hambalkó Lilla, Kurilla Béla
  • Rendezőasszisztens: Jehoda Magdolna
  • Színes technika: György Erzsébet
  • Gyártásvezető: Marsovszky Emőke
  • Laboratóriumi munkálatok: Magyar Filmlaboratórium Vállalat
  • Gyártó: Pannónia Filmstúdió

Szereplők[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]