Foky Ottó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Foky Ottó
Született 1927. június 15.
Sárhida
Elhunyt 2012. szeptember 3. (85 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Foky Emmi
Foglalkozása bábfilmrendező
Kitüntetései Munkácsy-díj (1964)
Balázs Béla-díj (1970)
Érdemes művész (1977)
Kiváló művész (1982)

Foky Ottó (Sárhida, 1927. június 15.Budapest, 2012. szeptember 3.) Munkácsy-díjas magyar animációsfilm-rendező.

Életpályája[szerkesztés]

Tanítóképző főiskolát végzett rajztanári szakon, két évig pedagógusként is dolgozott. Tanítóként a rajz volt az eszköze, képregényekkel illusztrálta a diákok számára a tananyagot. Kollégái rábeszélésére jelentkezett a Magyar Iparművészeti Főiskolára (a mai MOME), ahol 1956-ban diplomázott díszlet- és bábtervezői szakon. Mestere Varga Mátyás, Miháltz Pál, Jiří Trnka, Hermína Týrlová és pályatársa, Dargay Attila voltak.

A Pannónia Stúdióban 1956 és 1962 között tervező, 1962-től animációs rendező volt. Többek közt Imre István filmjeihez tervezett bábokat. Közös munkájuk emelte nemzetközi rangra a magyar animációs filmkészítést, ekkor született például a St. Gallen-i kaland című alkotás.

1961-ben részt vett a prágai, a belgrádi és a stockholmi magyar iparművészeti kiállításon, 1963-ban a Fényes Adolf Teremben önálló kiállítása is volt.

A hetvenes évektől a nyolcvanas évek közepéig reneszánszukat élték a televíziós sorozatai. Ebben az időben először a Mirr-Murr, a kandúr epizódjai készültek. 1976-77-ben A legkisebb ugrifüles, 1978-79-ben a Varjúdombi mesék, a Makk Marci, és folyamatosan a Tévémaci epizódjai, 1981-től a Misi Mókus kalandjai Tersánszky Józsi Jenő meséi alapján, majd a egész estés Éljen Szervác.

A Gyarmat utcában szervezett műtermet, ő lett a Bábfilm Stúdió alapítója és vezetője.

1962-ben rendezőként is bemutatkozott a Siker című filmmel, a szatirikus Így lövünk mi 1966-ban készült. Több száz esti mesét, gyerekfilmet, reklámfilmet rendezett és tervezett. Főbb művei még: Bizonyos jóslatok, Bohóciskola (1956), Ellopták a vitaminomat (1967), Én, az egér (1969), Gyilkosság nokedlival (1970), Ezüst majom (1972), A legkisebb Ugrifüles I-II sorozat (1976), Babfilm (1976), La De sodora (1982), illetve a Süsüke, a sárkánygyerek (2000) című sorozat.

A rendszerváltozással hagyták elsorvadni a magyar animációt, vele a bábfilmgyártást is. Foky hatvanévesen ment nyugdíjba, alkotói tudása teljében. A Magyar Televízió megrendelései azonban elmaradtak, az animációs film állami támogatása nagyrészt megszűnt. A Tévémaci száműzve lett 2007-ig, majd az Mtv 50 éves évfordulója alkalmából kezdték elővenni a régi dolgokat, Foky mellett Dargay és Richly-műveket is.

Feleségével, Foky Emmivel a 90-es években több mesekönyvet illusztrált. Nyugdíjas éveiben a Mamut II-ben tervezte a fordított világot.

Tevékenységét 1964-ben Munkácsy-díjjal, 1970-ben Balázs Béla-díjjal, 1977-ben érdemes művész, 1982-ben kiváló művész kitüntetéssel és mintegy 25 nemzetközi díjjal is elismerték.

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Tévémaci[szerkesztés]

A tévémaci a Magyar Televízió esti mese műsorának szignálja volt. A kisfilm Foky Ottó alkotása, melyet 1964-ben készített.

Filmjei[szerkesztés]

Egyedi filmek[szerkesztés]

Sorozatok[szerkesztés]

Egész estés filmek[szerkesztés]

Bábtervező[szerkesztés]

  • A Didergő Király bánata (1957)
  • Vetélytársak (1958)
  • Mi lenne ha…? (1959)
  • A bölcsőtől az iskoláig (1960)
  • Szentgalleni kaland (1961)
  • Bábok és babák (1962)
  • Sosemvolt Király bánata (1962)
  • Szeretem az állatot (1963)
  • Harmadik (1963)
  • A tájékozódás története (1963)
  • Jóka ördöge (1963)
  • Csere-bere (1964)
  • Hobby (1966)
  • Százarcú Bill (1967)
  • Somogyi lakodalmas (1968)
  • Casanova kontra Kékszakáll (1971)

Más filmjei[szerkesztés]

  • Gyógykígyó (1968)
  • König, a strucc (1969)
  • Agyar-magyarázat (1969)
  • Puszit Oktopusznak (1970)
  • Ottó és az oroszlán (1970)
  • Keserű keselyű (1970)
  • Gorilla csemegéje (1970)
  • Velem mindig történik valami… (1975)
  • Makk hetes (1977)
  • Egészséges, mint a makk (1977)
  • Makk Marci közbelép (1978)
  • Ismeretlen ismerős Magyarország (1980)
  • Nyaralás vadász módra (1981)

Irodalom[szerkesztés]

  • Magyar Design 92 (első kötet). Magyar Design Kulturális Alapítvány, Budapest, szerkesztette és tervezte Kulinyi István, 1992.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]