Kulinyi István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kulinyi István
Kulinyi István
Kulinyi István
Születési név Kulinyi István
Született 1945. augusztus 22.
Ausztria,
Innsbruck
Nemzetisége  Magyarország
Foglalkozása képzőművész
Díjak Munkácsy Mihály-díj

Kulinyi István weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kulinyi István témájú médiaállományokat.
Liszt

Kulinyi István (Innsbruck, 1945, augusztus 22. –), dizájner, képzőművész.

Sokoldalú, kísérletező művész. Első meghatározó mestere Fischer Ernő volt, pályája szuverén művészeti tevékenységét az anyagi szempontok nem terhelik, a sokszor kritikai hangú, moralizáló, vagy éppen a formai kísérleteket igénylő belső világát, alkotói szabadságát a megélhetést biztosító tervezőgrafikai feladatok időnkénti vállalásával védi meg, amelyben szintén sikerül mindig megőriznie saját akaratát, mindenkori magas igényű művészi normáit és szubjektumát, így mindig új, és haladó értéket létrehozva. Budapesten él és dolgozik.

Életpályája[szerkesztés]

1973-ban végzett a Magyar Iparművészeti Főiskolán grafikusként. Festészettel, grafikával, tervezőgrafikai, látvány-, tárgy-, és installációs tervezéssel foglalkozik. Műveit ritkán állítja ki. Groteszk, társadalomkritikus ceruzarajzaiból rendezett első fontosabb kiállítását 1979-ben a Csók galériában a szokatlan installálásra hivatkozva a hatalmi bürokrácia egy időre bezárta. A kor elidegenedett tömegemberét ábrázoló rajzai, festményei ugyanakkor Bécsben megértésre találtak. Hasonló grafikai alapú tervezői munkái közül jelentősek a 70-es 80-as évek kulturális plakátjai, így például a Liszt centenáriumi, vagy a sport-, a könyvnapi- és filmplakátjai. Ezeknek az éveknek a fontos vállalásai pl. a TVK számára tervezett egyedi kiállítási installációk és látványok. 1985-ben megszervezi az artplay alkotóközösséget, ahol Artplay névvel művészi kreativitást fejlesztő játékokat, tárgyakat tervez és szabadalmaztat, amelyeket nagy amerikai művészeti vásárokon is bemutat, ezek legfontosabb produktuma a Mobil-mozaik képrendszer, amelynek a fejlesztésével a mai napig foglalkozik. Ezekre az elemekre épült a millennium alkalmával javasolt budapesti fénytorony terve is. Az 1995 évi Budapest-Bécs Expo számára a két várost összekötő fényhidat tervez. 1992 és 1997 között a német Kempinski cég részére készít egyedi, az adott város történelmének, kultúrájának fontos motívumait felhasználó nagy grafikai montázs-sorozatokat, amelyek a budapesti Corvinus, a drezdai Taschenberg Palais és a berlini Adlon szállók tereit dekorálják. A 2001 szeptember 11. következményeire készült festmények és digitális képsorozatok utáni korszak technikai és megújító kísérleteinek jellemző munkája a 2009-ben a Pannon GSM székháza számára készült hatalmas méretű, acélba vágott fejsorozata.

Munkásságának fontos része, hogy felismerve a magyarországi kulturális változásokat és a szakmai hiányokat, hosszú évekig dolgozik a hazai dizájnerek szakmai védelme érdekében is. 1985 -ben a 100 éves magyar plakát tiszteletére egy kortárs plakátkönyvet szerkeszt és tervez, a Mai Magyar Plakát címmel. 1992-ben megszervezi a Magyar Design Kulturális Alapítványt, anyagot gyűjt és megtervezi a Design '92 és '94 könyveket. 1996-ban grafikai szakmai lapot szerkeszt Reklám és Grafika címmel, majd elindítja a Lépés a jövőbe pályázatot.

Kiállításai[szerkesztés]

Fontosabb egyéni kiállítások[szerkesztés]

Pannon fejek
Zöld kép égő lovakkal
Angyal
Mozaik önarckép

Fontosabb csoportos kiállítások[szerkesztés]

Fontosabb díjak[szerkesztés]

Könyvek[szerkesztés]

  • A Mai magyar plakát, Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat, Budapest, 1986, szerkesztő és tervező Kulinyi István. ISBN 9637162402
  • Magyar Design 92, Magyar Design Kulturális Alapítvány, Budapest, 1992. (első kiadás)

Fontosabb publikációk[szerkesztés]

  • Graphis évkönyvek / Svájc
  • World Graphic Design Now / Japán,
  • Who’s who in Graphic Design / Svájc
  • Design Journal / Soul / Korea

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kulinyi, István: 'Kultúrák találkozása = művészet + szálloda'. (Hozzáférés: 2010. február 25.)
  2. Szemtől szembe. (Hozzáférés: 2010. február 17.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]