Miháltz Pál
| Miháltz Pál | |
| Született | 1899. április 1.[1][2] Magyarvalkó |
| Elhunyt | 1988. november 25. (89 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | festőművész |
| Iskolái | Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (1918–1927) |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (2/5-3-6)[3][4] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Miháltz Pál témájú médiaállományokat. | |
Miháltz Pál (Magyarvalkó, 1899. április 1. – Budapest, 1988. november 25.) festőművész, művészetpedagógus.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Képzőművészeti tanulmányait 1918-ban kezdte el a Képzőművészeti Főiskolán Révész Imre növendékeként, majd 1922-ben Vaszary Jánost választotta mesteréül. Ekkor színesedik ki addigi mélytónusú, sötét színezetű palettája. Vaszary hatására témavilága is megváltozik: szimbolikus értelmű bibliai jeleneteket fest. 1929-ben Olaszországban jár. Képei átmenetileg az olasz novecentoval is rokonságba kerül. 1930-tól nyaranta Szentendrén dolgozik, 1946-ban választották a Régi Művésztelep tagjává. A KUT és az UME tárlatain 1926-tól vesz részt. 1927-től Barcsay Jenővel együtt rajzot tanít a fővárosi iparostanonc iskolában. 1928-1946 között a Műegyetem Szabadkézi Rajz tanszékén tanít. 1946-1959 között az Iparművészeti Főiskola professzora. 1933-ban jelenik meg Egy élet regénye című 41 lapos linómetszet sorozata Lyka Károly előszavával. Az 1930-as években Szentendre vonzáskörébe kerülve alakította ki önálló stílusát. Mind a posztimpresszionizmus, mind a szimbolizmus hatott rá. Festészetét a kifinomult magas színkultúra, a konstruktivizmus fegyelme jellemzi. Meghatározó témája az ember és környezete, meditatív, melankolikus, kissé révedező átírással. A nyolcvanas években művészete még bensőségesebb, drámaibb színezetű és monumentalitással telítődik. 1981-ben műveinek legjelentősebb részét a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának, a szentendrei Ferenczy Múzeumnak ajándékozta.
Elismerések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jelentősebb kiállításai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szentendrei Képtár (1982)
- Helikon Galéria (1985)
- Szombathelyi Képtár (1985)
- Szentes (1987)
- emlékkiállítás:
- Vigadó Galéria (1988)
- Szombathelyi Képtár (1993)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10491.htm". Hozzáférés: 2017. október 9..
- ↑ "Artists of the World Online" (német nyelven). K. G. Saur Verlag. 3. évezred. doi:10.1515/AKL.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ "epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html".
- ↑ "epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html".
.svg){kind=small}
