Rigó Béla
Ellenőrzött
| Rigó Béla | |
| Született | 1942 augusztus 19. Kolozsvár |
| Elhunyt | 2017. május 9. (74 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Romhányi Ágnes (–2017) |
| Gyermekei | egy gyermek: Rigó Judit Grácia |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
Rigó Béla (Kolozsvár, 1942. augusztus 19. – Budapest, 2017. május 9.[1]) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő, forgatókönyvíró.
Életpályája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1960-ban érettségizett Kiskunhalason a Szilády Áron Református Gimnáziumban. 1960-tól jelentek meg versei, kritikái, tanulmányai, szépirodalmi és publicisztikai művei, műfordításai. 1960–1965 között a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar–orosz szakos hallgatója volt.
1965–1967 között általános iskolában tanított Mórahalmon. 1967–1971 között a Hűvösvölgyi Nevelőotthonban nevelőtanári beosztásban működött. 1971–1974 között a Művelődési Minisztérium főelőadójaként dolgozott. 1971–1975 között elvégezte a Marxizmus–Leninizmus Esti Egyetem közgazdaságtudományi szakát. 1974–1988 között a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője, majd főszerkesztője volt. 1989–1990 között a Zrínyi Nyomda Kiadójának (ma: Unikornis Kiadó) alapító főszerkesztője lett. 1991-ben az Egmont Pannónia Kiadónál volt főszerkesztő. A Délmagyarország munkatársa, majd 1992–1995 között a Kincskereső főmunkatársa, 1995 után főszerkesztője volt 2006-ig.[2]
Színházi munkái
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A családban marad (szerző, 1980)
- Bubó doktor házassága (szerző, 1985)
- A legyőzhetetlen kiskakas (fordító, 1987)
- Tündériskola (szerző, 1992)
Művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Pesti Divatlap; szerk. Vachot Imre, vál., utószó Rigó Béla; Minerva, Bp., 1974
- Vuk (képeskönyv, 1982)
- Hónapsoroló; ill. Würtz Ádám; Minerva, Bp., 1983
- Lúdas Matyi (képeskönyv, 1983)
- Misi mókus kalandjai (képeskönyv, 1984)
- Mókacirkusz (verses kifestőkönyv, ill. Rofusz Ferenc; 1984)
- Doktor Bubó I-III. (képeskönyv, 1985-1987)
- Szaffi (képeskönyv, 1985)
- Tündériskola; ill. Róna Emy; Móra, Bp., 1985
- Szergej Kurepov: És akkor Szergej... (műfordítás, 1985)
- B. Tuhtabajev: A bűvös sapka (műfordítás, 1986)
- Macskafogó (képeskönyv, 1986, 1987)
- Éljen Szervác! (képeskönyv, 1987)
- Állatkerti séta; ill. rajz. Radvány Zsuzsa; Pannónia Filmstúdió, Bp., 1986
- Zengő ABC (1989, 2001)
- Kandúrhatnámságok. Viktor Csizsikov rajzaihoz a szöveget Rigó Béla írta; Móra, Bp., 1989
- Így élt Katona József (1991)
- Ki a fia? (1992)
- Erdőn, mezőn kérdezgető (1992)
- Kicsi vonatkönyv (Somos Zsuzsával, lapozó, 1995)
- Szavalókönyv versmondó diákoknak (válogatás, 1995)
- Katona József: Bánk bán (drámaelemzés, 1998)
- Mikulás és barátai (1998)
- Karácsonyi meglepetés (1998)
- Ludas Matyi. Rigó Béla verse; ill. Radvány Zsuzsa; Santos, Bp., 2001
- Znaki Zogyiaka (2002)
- Mézga család (2003) – POKET Zsebkönyvek (2022)
- Mézga Aladár különös kalandjai (2005)
- Gyermeksorsok, gyermekfilmek – gyermekbarát televízió. Tanulságos tanácskozás a Békatanodában; szerk. Rigó Béla; Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma, Bp., 2011
- Nálatok laknak-e állatok? (2011)
- Írásjelbeszéd. Verslábjegyzetekkel; Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti Társaság, Bp., 2015
Filmjei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Trombi és a Tűzmanó (1987-1990)
- Lakodalom (Zenés Tv színház) (1989)
- Állítsátok meg Terézanyut! (2004)
- Kire ütött ez a gyerek? (2007)
Díjak, elismerések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szocialista Kultúráért (1984)
- Év Gyermekkönyve díj (1990, 1992)
- Salvatore Quasimodo-emlékdíj (2004)
- Lilla-díj (2005)[3]
- Aranyalma díj (2006)
- Janikovszky Éva-díj (2010)[4]
- Aranydiploma (=Díszoklevél a Szegedi Tudományegyetemtől; 2015. szeptember 19.)[5]
Családja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Apósa Romhányi József,[6] lánya Rigó Judit Grácia egyetemi könyvtáros.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Elhunyt Rigó Béla". 2017. május 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. május 9..
- ↑ Kincskereső – József Attila Könyvtár – Helytörténeti Adatbázis
- ↑ Gelencsér Ferenc fotói: 2005 Lilla-díjasa: Rigó Béla Archiválva 2015. február 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, Csokonai Találkozó - 2005.
- ↑ Rigó Béla és Lackfi János kapta a Janikovszky Éva-díjat, csodaceruza.hu - 2010. december 3.
- ↑ Díszdiplomások és köztársasági ösztöndíjasok köszöntése a Bölcsészettudományi Karon. (A díjazottak névsorával). Lásd Délmagyarország című szegedi napilap, 2015. szeptember 19. 16. p.
- ↑ https://nepszava.hu/1076439_rigo-bela-nevettem-azon-hogy-koltolegenda
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kortárs magyar írók
- Balázs-Arth Valéria, S. Benedek András, Dömök Melinda, Kégli Ferenc, Kozák Péter, Kuszálik Péter (1998–2000). F. Almási Éva (ed.). Kortárs magyar írók. Enciklopédia Kiadó.
{{cite book}}: Cite has empty unknown parameter:|subtitle=(súgó)CS1 karbantartás: dátumformátum (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - Ki Kicsoda
- "Színházi adattár". Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. Hozzáférés: 2026. július 14..
- Rigó Béla: Kincskereső vagy Nincskereső
- SZTE BTK: Díszdiploma és Köztársasági Ösztöndíj átadó ünnepség
.svg){kind=small}
