Budakeszi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budakeszi
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Budakeszi címere
Budakeszi címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Budakeszi
Jogállás város
Polgármester Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 2092
Körzethívószám 23
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 13 863 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 375,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 37,1 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Budakeszi (Magyarország)
Budakeszi
Budakeszi
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 40″, k. h. 18° 55′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 40″, k. h. 18° 55′ 49″
Budakeszi (Pest megye)
Budakeszi
Budakeszi
Pozíció Pest megye térképén
Budakeszi weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budakeszi témájú médiaállományokat.

Budakeszi (németül: Wudigeß) város Pest megyében, a Budakeszi járás székhelye és második legnépesebb települése Budaörs után.

A város nemzetközi jelentőségű hely, mivel itt működik a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gibier).

Földrajza[szerkesztés]

Budakeszi a fővárosi Margit-szigettel nagyjából megegyező földrajzi szélességen, a szigettől légvonalban mintegy 9 kilométerre nyugatra fekszik. Közúton a Széchenyi lánchídtól (Clark Ádám téri „0” kilométerkő) mért távolsága 14 kilométer. A települést keleti, északi és nyugati irányból hegyek határolják: a Biai-hegy, a Kis-Kopasz, a Nagy-Hárs-hegy és a János-hegy. Déli irányból egy löszös felszínű völgy található enyhén tagolt domborzattal. Domborzatát több tektonikus árok is tarkítja, melyek közül a legjelentősebbek: a Kavics-árok, a Szarvas-árok, a Hideg-völgy és Hosszú-hajtás-völgy. Szomszédos települések: Budapest (II. és XII. kerület), Budaörs, Biatorbágy, Páty, Nagykovácsi és annak enklávéja, Remeteszőlős. Szintén szomszédosnak számít a közvetlenül nem határos Telki is.

A település éghajlata hasonló Budapestéhez. A csapadék mennyisége megegyezik, azonban az átlaghőmérséklet 2 °C-kal alacsonyabb, viszont több a napsütéses órák száma. A levegő szennyezettsége jóval alacsonyabb a főváros hegyi kerületeinél.

A város környékének növényzete túlnyomórészt tölgyes erdő, amelybe északnyugati irányban egy kisebb szőlős ékelődik. Jóval nagyobb szőlős található a településtől délnyugatra, melyhez kisebb számú gyümölcsösök is társulnak. Délkeletre két üdülőövezeti egységben (Máriamakk és Nagyszénászug) kevert gyümölcsös és szőlős található. Távolabb a mesterséges növényzetet mezők váltják fel. Az északra és nyugatra található erdősség részei a Budai Tájvédelmi Körzetnek.

Közlekedés[szerkesztés]

Budakeszi látképe a Normafa környékéről

Budakeszi a Szépilonához torkolló Budakeszi úton érhető el a fővárosból, a XII., illetve a II. kerület felől. Az út folytatódása a PátyZsámbék felé haladó 1102-es mellékút. Az útról északnyugati irányba TelkiBudajenőPerbál (1103-as út), délnyugati irányba TörökbálintBudaörs/Diósd/ÉrdBudapest XXII. kerülete/Tárnok/Sóskút felé (8102-es út) lehet közlekedni.

Budapestről a sűrűn közlekedő 22A[3] BKV autóbusszal érhető el. A buszok egyben a város helyi járataként is szolgálnak, melyre környéki jegy vagy bérlet szükséges a helyi az utasoknak. A busz végig megy Budakeszi főútján majd a Dózsa György téren található végállomáson fordul meg. Nemrég 222-es[4] néven szárnyjáratot indítottak Budakeszi Barackosba Széll Kálmán tér - Honfoglalás sétány útvonalon. A budakeszi bevásárlóközpont megnyitása után nem sokkal egy új járatot állítottak be, amely a régi 22-es[5] busz néven szállítja az utasokat a Széll Kálmán tér, és a TESCO parkcenter között. Óránként általában 2 járatot indítanak a vásárlás megkönnyítése érdekében. A Budapestről Perbálon vagy Pátyon át Zsámbékra tartó, szintén sűrűn közlekedő elővárosi (781, 782, 784, 785, 786, 787, 789, 795) autóbuszok is a település főutcáját használják. Továbbá Budaörsre (757) munkanapon 60 percenként meghosszabbított útvonalon a Budakeszi, Honfoglalás sétánytól, és Törökbálint-Diósd útvonalon Budapest, Budatétény vasútállomás-hoz (CAMPONA) is munkanapon csúcsidőben 60 percenként jár busz (a 758-as járat)!

A településen vasútállomás nincs, legközelebb a hegyeshalmi (1-es) vonal budaörsi állomása található, ahol csak a legmesszebb Győrben forduló elővárosi személyvonatok (S10) állnak meg.

Története[szerkesztés]

A város területén már az újkőkorban laktak. A rómaiak idejében virágzó település volt itt egy kereskedelmi út mellett.

A település a honfoglalás idején a Keszi törzs szállásterülete volt, melyből a neve eredeztethető. Nevét először 1270-ben említik. Ekkorra már virágzó település alakult ki, mivel a FehérvárBuda kereskedelmi úthoz itt csatlakozott egy másik, TinnyeEsztergom felé, amely lehetővé tette a visegrádi vám kikerülését.

Buda 1541-es elestével a település a törökök kezére került, nagyban elnéptelenedett. 1659-ben Zichy István szerezte meg a korábban császári birtokot, majd (főleg a törökök 1686-os kiűzése után) német telepeseket hívott. Ők nagyrészt szőlőműveléssel foglalkoztak errefelé, Buda, később Budapest piacot jelentett számukra.

1739-ben súlyos pestisjárvány pusztított a hegyközségben. Az 1870-es években a filoxéra elpusztította a szőlő nagy részét, így sokan Budapesten kerestek munkát, amely a millenniumi építkezések miatt bőven akadt. A 20. században megtelepült a helyi ipar is: elektromos műszaki gyár és festékgyár létesült.

A 19. század végétől egyre népszerűbb turisztikai célponttá vált a település. 1901-ben itt létesült az Erzsébet királyné szanatórium. 1928-ban buszjárat létesült a Szépjuhásznéhoz, ahonnan tovább lehetett utazni Budapest felé. 1937-ben már közvetlen BSZKRT-járat volt Budapest és Budakeszi között.

A második világháború alapvetően felborította a település életét. A háborús áldozatok veszteségeit az őslakosnak számító svábok kitelepítése még tovább fokozta és a község lényegében Budapest alvóvárosává vált.

Egyre több jómódú budapesti költözött a településre, ami a helyi szellemi életet is felpezsdítette. A város híres lakosa volt Erkel Ferenc.

2007-ben a Pilisvörösvári kistérségből átkerült a Budaörsibe. 2013-ban lett a Budakeszi járás székhelye.

Hősi emlékmű

Gazdaság[szerkesztés]

Budakeszin az egykor fejlett mezőgazdaságot a korábbi privatizációt követően leginkább néhány professzionalizálódó vállalkozás élteti tovább, ezeknek sem gazdasági, sem foglalkoztatási jelentősége nem nagy, de eredményesen viszik tovább az egykori gyümölcs- és szőlőtermesztés hagyományait. A környező erdők alkalmat adnak arra, hogy a Pilisi Parkerdőgazdaság is jelentős tevékenységet végezzen itt. A várostól északnyugatra egy tangazdaság is működik.

Különösen nagy jelentőséggel nem bír az ipar a város életében, kisebb vállalkozások keretében működnek környezetbarát ipari létesítmények, lényeges szerepe van azonban a nagyrészt nagy- és kiskereskedelmi cégeket, szolgáltató vállalkozásokat tömörítő gazdasági területeknek, a gyors ütemben fejlődő Szőlőskert, illetve Hidegvölgy településrészekben.

Budakeszin teljes a szolgáltatási szektor, az egészségügy és a vendéglátás terén különösen kiemelkedő a város teljesítménye.

A városban két országos jelentőségű egészségügyi intézmény: az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet[2] és a Budai MÁV Kórház működött, de a Budapest XII. kerületi Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet[3] is Budakeszi infrastruktúráját használta.

Növekvő szerepe van a kereskedelemnek, több szuper- és hipermarket, valamint szakáruház is is épült a településen. A lakosság kiszolgálására három pénzintézet és biztosítótársaság működik a városban.

A város élénk kirándulóturizmussal rendelkezik. A Vadaspark, Makkosmária és a környező erdőségek sok kirándulni vágyót vonzanak. Budakeszin egy szálloda, és több panzió működik.

2001. július 1-jétől a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gébier) székhelye is itt van.

Borozó

Lakosság[szerkesztés]

Budakeszi lakossága nagyrészt magasan iskolázott, jómódú, városi életmódot folytató emberekből áll. Továbbra is akadnak a német nemzetiségi hagyományokat ápoló „őslakos” budakesziek.

Kultúra, oktatás, sport[szerkesztés]

A városban óvoda, nagy általános iskola, zeneiskola, művészeti iskola és két gimnázium működik, amelyek leginkább a környék kisebb településeiről, másrészt Budapestről vonzzák a diákokat.

Az Erkel Ferenc Művelődési Ház regionális jelentőségű. A településen sok kulturális rendezvény van, melyek közül a legfontosabb az Erkel Napok, a Budakeszi Családi Napok, a Makkosi Búcsú, a Mezei Mária Művészeti Napok és a Budakeszi Búcsú.

Budakeszi iskolái: Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium, Nagy Sándor József Gimnázium, Széchenyi István Általános Iskola. A településen kiépült sportinfrastruktúra van, több országos jelentőségű sportoló lakhelye. A Bécs-Pozsony-Budapest Szupermaraton egyik fontos állomása.

Testvértelepülései[szerkesztés]

Hírneves budakeszi lakosok[szerkesztés]

  • Albert Gábor (1929–) József Attila-díjas író
  • Albert Zsuzsa (1932–) Magyar Érdemrend Lovagkeresztje díjas író, költő, rádiós műsorvezető, szerkesztő
  • Balczó András (1938–) többszörös olimpiai és világbajnok öttusázó
  • Basa Péter (19642009) Ybl Miklós-díjas építész
  • Bártfai Szabó Gábor és Orsolya építészek, a "2010. Év Lakóháza" tervezői
  • Bíró Ildikó (1955–) a Duna Palota ügyvezető igazgatója, volt országgyűlési képviselő
  • Bohony Beatrix a "Marbushka" játékok tervezője és gyártója
  • Crespo Rodrigo (1973–) színművész, a tatabányai Jászai Mari Színház igazgatója
  • Csepregi Gyula (19582014) Liszt Ferenc-díjas dzsesszszaxofon művész
  • Csoma Gergely (1954–) fotó-és szobrászművész, csángó néprajzkutató
  • Dalotti Tibor (1963–) többszörös show- és látványtánc világbajnok, koreográfus, a Botafogo Táncegyüttes vezetője
  • Darnyi Tamás (1967–) négyszeres vegyesúszó olimpiai bajnok
  • Déry Attila Ybl-díjas építész
  • Deés Enikő (1943–) Munkácsy-díjas textilművész
  • Dévényi János (1956–) festőművész, a KesziArt Egyesület elnöke, geometriai képei az arányok, színek, formák, a szépség és harmónia tengelyében születnek
  • Dira Zsófia (1991–) ifjúsági kajak világbajnok
  • Egely György (1950–) feltaláló, szakíró
  • Farbaky Péter (1957–) építész, művészettörténész, a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának az igazgatója
  • Fehér Bence (1992–) többszörös országos és világbajnok harcművész
  • Fischer László (1962-) síugró, tizenkilencszeres országos bajnok
  • Gábor Emese (1973–) mesekönyv illusztrátor, szobrász, költő, többek között a budakeszi Széchenyi István és Wass Albert köztéri szobrok alkotója
  • Gellér-fivérek – László (1944–), Mihály (1947–) és Gábor (1958–) – síugrásban és északi összetettben 47 magyar bajnoki aranyérmet szereztek[6]
  • Giron Zsolt (1957–), 1975–1979 között a Ferencváros labdarúgója, ezüst- és bronzérmet szerzett a magyar bajnokságon
  • Hargitay András (1956–) úszó, háromszoros vegyesúszó világbajnok, állatorvos, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje díjazott
  • Hámori József (1932–) Széchenyi díjas biológus, agykutató, az MTA rendes tagja, 1998-2000 között a kulturális örökség minisztere
  • Hámori Máté (1983–) az óbudai Danubius ifjúsági zenekar művészeti vezetője
  • Hellner Katalin (19411988) sokszoros országos sífutó bajnok,
  • Hellner Donáta (1993–) többszörös országos alpesi síbajnok
  • Hellner Johanna (1994–) többszörös országos alpesi síbajnok
  • Hellner Szelina (1986–) többszörös országos alpesi síbajnok
  • Hellner Péter (1943–) síedző, sokszoros bajnokok nevelője, a Budakeszi Viadal SE egyik alapítója
  • Heltay László karnagy, ő alakította meg Angliában a St. Martin is the Fields és Brighton Fesztivál kórusát és ő készítette el Milos Forman "Amadeus" filmjének kórusfelvételeit a St. Martin in the Fields kórusával. Jelenleg Spanyolországban és Budakeszin él.[7]
  • Illényi Katica Liszt díjas hegedűművész, a komoly- és könnyűzene, valamint a jazz világában is megbecsült, nagyra értékelt előadó.
  • Prof. Dr. Horváth Ildikó (1964–) MTA doktora, WHO magyarországi tagállami kapcsolattartó, Klinikai Tudományos Bizottság tagja, egyetemi magántanár, tüdőgyógyász kutató orvos, Európai Tüdőgyógyászati Elnökségi tag
  • H. Bóna Márta (19442011) meteorológus
  • Janicsák Veca (1989–) énekesnő
  • Jónás Rita színművész, évekig vezette az RTL Klub Kölyökmagazin műsorát
  • Józsa Lajos (1944-) szobrászművész, számos köztéri szobor megalkotója
  • Kály-Kullai Károly (1954–) neves drogügyi szakértő, a nemzeti drogstratégiát kidolgozó munkacsoport tagja
  • Kálmán C. György (1954–) irodalomtörténész
  • Prof. Dr. Kasler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója, tanszékvezető egyetemi tanár, Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje és Batthyány-Strattmann László-díjas
  • Keresztes Dóra (1953–) Balázs Béla díjas grafikus, animációsfilm készítő
  • Kiss Iván (1949–) grafikus, animációs film készítő
  • Kisszabó Gábor (1959–) az Első Emelet együttes basszusgitárosa, kulturális manager, a Private Moon Records igazgatója
  • Kovács András Péter (1978–) Karinthy-gyűrűs humorista, író, a hazai stand up comedy egyik meghatározó alakja
  • Lieber Éva (1932-2005) festő- és textilművész, Tornyai díjas
  • Major István (1949–) magasugró, háromszoros fedettpályás Európa-bajnok, olimpiai 6. helyezett, háromszor volt Magyarországon az év atlétája
  • Makk Attila (1963–), 2003-ban az "Év belsőépítésze" díjazottja
  • Mayer István síugró, 1977-ben síugró csapatban országos bajnok
  • Mezey Mária (19091983) érdemes- és kiváló művész, színművésznő
  • Müller Sándor (1948–) 17-szeres válogatott labdarúgó, az 1982-es spanyolországi vb-n szereplő válogatott csapat tagja
  • Nagy Gáspár (19492007) Kossuth-díjas költő, író
  • Nagy Kálmán (1909-2010) huszár ezredes, hadtörténész
  • Michna György (1920-2013) a Magyar Királyi Légierő legendás Puma századának a pilótája
  • Németh Zsigmond (1944-) társával, Krúg Lászlóval, 1981-ben megismételte Endresz György és Magyar Sándor legendás 1931-es Atlanti-óceán átrepülését motoros géppel
  • Navracsics Tibor (1966–) közigazgatási- és igazságügyi miniszter, miniszterelnök helyettes
  • Nemcsik Zsolt (1977–) vívó, olimpia ezüstérmes kard egyéniben, világbajnoki aranyérmes kard csapatban
  • Nyulász Péter (1968–) meseíró, gyermekvers költő, 2011-ben Helka című könyve elnyerte az év mesekönyve díjat, az Ibby díjat, a Magyar Rádió korábbi szerkesztőjeként a "Krónika" műsorvezetője volt
  • Orosz István (1951–) Kossuth-díjas grafikus, rajzfilm készítő
  • Pléh Csaba (1945–) Széchenyi-díjas pszichológus, nyelvész, az MTA rendes tagja
  • Palkovics Tibor (- 2010) a 70-es évek sokszoros sílesikló bajnoka
  • Pálinkás György híres vitorlázó és motoros repülő, az 50-es évek elején a Hármashatár-hegyi reptér parancsnoka volt, több, mint 1 millió kilométert tett meg motoros repülővel
  • Poczik Ferenc (18941974) szőlőnemesítő, Gyöngyösön született, Budakeszin nemesítette a ma is kedvelt csemegeszőlőt, a Pannónia Kincsét
  • Ravasz Etele, junior vívócsapat világbajnok
  • Rákay Philip (1972–) médiaszemélyiség, az MTV Zrt. vezérigazgató-helyettese
  • Ring Anna, sokszoros vitorlázó repülő csúcstartó az 50-es években
  • Riskó Géza (1949-) az MTV sportrovatának Prima Primissima díjas vezetője
  • prof. emeritus, dr. Riskó Tibor (1923-) tüdőgyógyász, ortopéd sebész, ortopédiai tanszékvezető egyetemi tanár
  • Rodics Katalin neves természetvédő, jelenleg a Greenpeace munkatársa
  • Ruszák Mátyás Európa-bajnok lovasíjász, a jordán királyi lovasverseny győztese
  • Sarlós Erzsébet 20-szoros magyar bajnok evezős
  • Sarlós György (1940–), olimpiai ezüstérmes kormányos nélküli négyes evezésben
  • Sarlós Katalin világbajnoki bronzérmes evezős
  • Sarlósné Mózer Erzsébet, Európa-bajnoki bronzérmes női egypár evezésben, képzőművész
  • Simon Zsolt (1971-) a TV2 vezérigazgatója és résztulajdonosa
  • Somos Miklós (1933-2009) Munkácsy-díjas festőművész
  • Szántai Lajos, magyarságkutató
  • Szél Bernadett (1977–) közgazdász, politikus, a Lehet Más a Politika országgyűlési képviselője
  • Széles Tamás (1973-) színművész, az egyik legfoglalkoztatottabb szinkronhang, díszlettervező, a Magyar Ó-Katolikus Egyház püspöke
  • Szokolay Balázs (1961-) Liszt-díjas zongoraművész
  • Tagai Róbert 2000. évi magyar railly bajnok
  • Tagai Tamás 2000. évi magyar railly bajnok
  • Prof. Dr. Vörösmarthy Dániel szemészprofesszor, az MTA doktora
  • V. Majzik Mária Magyar Örökség díjas, Príma díjjal kitüntetett képzőművész, a budakeszi Himnusz-szobor alkotója
  • Zákányi Zsolt (1925-2007) Liszt díjas karnagy, a róla elnevezett vegyeskar alapítója

Nevezetességek[szerkesztés]

A mai római katolikus templom udvarában 1997-ben végzett ásatások az 1761–66 között épült barokk templom alatt a település nagyságához képest jelentős méretű középkori templom falcsonkjaira bukkantak
Református templom
  • Budakeszi Arborétum
  • Első világháborús emlékmű (a református templom felett, Fő utca)
  • Erkel Ferenc mellszobra (Fő tér)
  • Erkel Ferenc emléktáblája (Erkel utca)
  • Gőzmozdony (Rózsa utca)
  • Himnusz-szobor (Budapest városhatárnál, Fő utca)
  • Katonasírok
  • Metodista templom (V. Majzik Mária kerámia díszítésével (állandó kiállítás az altemplomban)) (Rákóczi utca)
  • Mezey Mária-emlékház (Petőfi utca)
  • Minden Magyarok zászlaja (Budapest városhatárnál, Fő utca)

Budakeszi média[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Budakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. http://www.bkk.hu/menetrendek/#22A
  4. http://www.bkk.hu/menetrendek/#222
  5. http://www.bkk.hu/menetrendek/#22
  6. Sídinasztiák, Schäffer János írása
  7. [1]

További információk[szerkesztés]

Szikla a Budakeszi Vadasparknál