Budakeszi

	Budakeszi
	Római katolikus templom
; Budakeszi címere	; Budakeszi zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Vármegye	Pest
Járás	Budakeszi
Jogállás	város
Polgármester	Dr. Győri Ottilia (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	2092
Körzethívószám	23
Testvértelepülései	Lista Csíkszereda; Neckarsulm; Westenholz; Beregdéda; Lich; Biecz; Ipolybalog;
	Népesség
Teljes népesség	15 466 fő (2022. jan. 1.)
Népsűrűség	375,71 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	37,1 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Budakeszi Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 30′ 40″, k. h. 18° 55′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 40″, k. h. 18° 55′ 49″
	Budakeszi Pozíció Pest vármegye térképén
	Budakeszi weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Budakeszi témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Budakeszi (németül: Wudigeß) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Budakeszi járás székhelye és második legnépesebb települése Budaörs után.

A város nemzetközi jelentőségű hely, mivel itt működik a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gibier).

Földrajza[szerkesztés]

Budakeszi a fővárosi Margit-szigettel nagyjából megegyező földrajzi szélességen, a szigettől légvonalban mintegy 9 kilométerre nyugatra fekszik. Közúton a Széchenyi lánchídtól (Clark Ádám téri „0” kilométerkő) mért távolsága 14 kilométer. A Budakeszi-medence északkeleti részén felépült települést keleti, északi és nyugati irányból hegyek határolják: a Biai-hegy, a Kis-Kopasz, a Nagy-Hárs-hegy és a János-hegy. Déli irányból a Budakeszi-árok löszös felszínű völgye található enyhén tagolt domborzattal. Domborzatát több tektonikus árok is tarkítja, melyek közül a legjelentősebbek: a Kavics-árok, a Szarvas-árok, a Hideg-völgy és Hosszú-hajtás-völgy. Szomszédos települések: Budapest (II. és XII. kerület), Budaörs, Biatorbágy, Páty, Nagykovácsi és annak enklávéja, Remeteszőlős. Szintén szomszédosnak számít a közvetlenül nem határos Telki is.

A település éghajlata hasonló Budapestéhez. A csapadék mennyisége megegyezik, azonban az átlaghőmérséklet 2 °C-kal alacsonyabb, viszont több a napsütéses órák száma. A levegő szennyezettsége jóval alacsonyabb a főváros hegyi kerületeinél.

A város környékének növényzete túlnyomórészt tölgyes erdő, amelybe északnyugati irányban egy kisebb szőlős ékelődik. Jóval nagyobb szőlős található a településtől délnyugatra, melyhez kisebb számú gyümölcsösök is társulnak. Délkeletre két üdülőövezeti egységben (Máriamakk és Nagyszénászug) kevert gyümölcsös és szőlős található. Távolabb a mesterséges növényzetet mezők váltják fel. Az északra és nyugatra található erdősség részei a Budai Tájvédelmi Körzetnek.

Közlekedés[szerkesztés]

22A busz a Dózsa György téren

Budakeszi a Szépilonához torkolló Budakeszi úton érhető el a fővárosból, a XII., illetve a II. kerület felől. Az út folytatódása a Páty–Zsámbék felé haladó 1102-es út. Az útról északnyugati irányba Telki–Budajenő–Perbál (1103-as út), délnyugati irányba Törökbálint–Budaörs/Diósd/Érd–Budapest XXII. kerülete/Tárnok/Sóskút felé (8102-es út) lehet közlekedni.

Közösségi közlekedéssel Budapest felől két irányból közelíthető meg, egyrészt a Budakeszi út felől a 22-es autóbuszcsaláddal (22, 22A, 222, 922, 922B), másrészt pedig Kelenföld felől Budaörsön keresztül a 188-as és a 188E buszjáratokkal. A buszok egyben a város helyi járataként is szolgálnak, az utazáshoz környéki jegy vagy bérlet szükséges a Budakeszin belüli közlekedéshez. A Széll Kálmán térről érkező 22-es család útvonala a Gyógyszertár megállóhelynél kettéválik, a 22-es és 22A busz a Fő utcán keresztül éri el a Dózsa György teret (innen a 22-es a Budakeszi úton folytatja útvonalát a Tescóig), a 222-es, valamint az éjszakai 922-es és a 922B viszonylatok pedig a Temető utca és a Márity László úton haladva a Honfoglalás sétányig közlekedik. Az éjszakai buszok ezután a Dózsa György térhez közlekednek tovább, majd a 922B Páty, Telki, Budajenő, Perbál és Tök települések érintésével éri el Zsámbékig halad, innen visszafelé csak Pátyot érinti, majd Budakeszitől a 922-essel közös szakaszon tér vissza Budapestre. A Budapest–Páty/Perbál–Zsámbék autóbusztengelyen közlekedő elővárosi Volánbusz-járatok (781, 782, 783, 784, 785, 786, 787, 789, 791, 793, 794, 795) is a település főutcáját használják.

Története[szerkesztés]

A város területén már az újkőkorban laktak. A rómaiak idejében virágzó település volt itt egy kereskedelmi út mellett.

A település a honfoglalás idején a Keszi törzs szállásterülete volt, melyből a neve eredeztethető. Nevét először 1270-ben említik. Ekkorra már virágzó település alakult ki, mivel a Fehérvár–Buda kereskedelmi úthoz itt csatlakozott egy másik, Tinnye–Esztergom felé, amely lehetővé tette a visegrádi vám kikerülését.

Buda 1541-es elestével a település a törökök kezére került, nagyban elnéptelenedett. 1659-ben Zichy István szerezte meg a korábban császári birtokot, majd (főleg a törökök 1686-os kiűzése után) német telepeseket hívott. Ők nagyrészt szőlőműveléssel foglalkoztak errefelé, Buda, később Budapest piacot jelentett számukra.

1739-ben súlyos pestisjárvány pusztított a hegyközségben. Az 1870-es években a filoxéra elpusztította a szőlő nagy részét, így sokan Budapesten kerestek munkát, amely a millenniumi építkezések miatt bőven akadt. A 20. században megtelepült a helyi ipar is: elektromos műszaki gyár és festékgyár létesült.

A 19. század végétől egyre népszerűbb turisztikai célponttá vált a település. 1901-ben itt létesült az Erzsébet királyné szanatórium. 1928-ban buszjárat létesült a Szépjuhásznéhoz, ahonnan tovább lehetett utazni Budapest felé. 1937-ben már közvetlen BSZKRT-járat volt Budapest és Budakeszi között.

A második világháború alapvetően felborította a település életét. A háborús áldozatok veszteségeit az őslakosnak számító svábok kitelepítése még tovább fokozta és a község lényegében Budapest alvóvárosává vált.

Egyre több jómódú budapesti költözött a településre, ami a helyi szellemi életet is felpezsdítette. A város híres lakosa volt Erkel Ferenc.

2007-ben a Pilisvörösvári kistérségből átkerült a Budaörsibe. 2013-ban lett a Budakeszi járás székhelye.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990-1994: Szemereki Zoltán (nem ismert)^[3]
1994-1998: Szemereki Zoltán János (MDF-KDNP-MIÉP)^[4]
1998-2002: Szemereki Zoltán János (MDF-Fidesz)^[5]
2002-2006: Farkas Gyula (Budakesziért Függetlenek Egyesülete)^[6]
2006-2010: Tagai István (Keszi Kör – Vállalkozók Egyesület)^[7]
2010-2019: Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia (Fidesz-KDNP)^[8]^[9]
2019 óta: Dr. Győri Ottilia (Fidesz-KDNP)^[1]

Név	Párt	Terminus	Megjegyzés / Források
Szemereki Zoltán	nem ismert	1990–1994	Az 1990-es választási eredmények: ^[3]
Szemereki Zoltán János	MDF-KDNP-MIÉP	1994–2002	Az 1994. december 11-én megtartott választáson a 3955 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 2317 szavazatot szerzett meg, amivel 58,58 %-os eredményt ért el.^[4]
Szemereki Zoltán János	MDF-Fidesz	1994–2002	Az 1998. október 18-án megtartott választáson a 4724 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 2499 szavazatot szerzett meg, amivel 52,90 %-os eredményt ért el.^[5]
Farkas Gyula	Budakesziért Függetlenek Egyesülete	2002–2006	A 2002. október 20-án megtartott választáson az 5861 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 2237 szavazatot szerzett meg, amivel 38,17 %-os eredményt ért el.^[6]
Tagai István	Keszi Kör – Vállalkozók Egyesülete	2006–2010	A 2006. október 1-jén megtartott választáson a 6511 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 2727 szavazatot szerzett meg, amivel 41,88 %-os eredményt ért el.^[7]
Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia	Fidesz-KDNP	2010 óta	A 2010. október 3-án megtartott választáson az 5245 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 2717 szavazatot szerzett meg, amivel 41,80 %-os eredményt ért el.^[8]
Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia			A 2014. október 12-én megtartott választáson az 5116 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 3519 szavazatot szerzett meg, amivel 68,78 %-os eredményt ért el.^[9]
Dr. Győri Ottília			A 2019. október 13-án megtartott választáson a 6360 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 3720 szavazatot szerzett meg, amivel 58,49 %-os eredményt ért el.^[1]

Gazdaság[szerkesztés]

Budakeszin az egykor fejlett mezőgazdaságot a korábbi privatizációt követően leginkább néhány professzionalizálódó vállalkozás élteti tovább, ezeknek sem gazdasági, sem foglalkoztatási jelentősége nem nagy, de eredményesen viszik tovább az egykori gyümölcs- és szőlőtermesztés hagyományait. A környező erdők alkalmat adnak arra, hogy a Pilisi Parkerdőgazdaság is jelentős tevékenységet végezzen itt. A várostól északnyugatra egy tangazdaság is működik.

Különösen nagy jelentőséggel nem bír az ipar a város életében, kisebb vállalkozások keretében működnek környezetbarát ipari létesítmények, lényeges szerepe van azonban a nagyrészt nagy- és kiskereskedelmi cégeket, szolgáltató vállalkozásokat tömörítő gazdasági területeknek, a gyors ütemben fejlődő Szőlőskert, illetve Hidegvölgy településrészekben.

Budakeszin teljes a szolgáltatási szektor, az egészségügy és a vendéglátás terén különösen kiemelkedő a város teljesítménye.

A város északi határán két országos jelentőségű egészségügyi intézmény: az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet^[10] és a Budai MÁV Kórház működik, de a Budapest XII. kerületi Országos Korányi Pulmonológiai Intézett^[11] is Budakeszi infrastruktúráját használja.

Növekvő szerepe van a kereskedelemnek, több szuper- és hipermarket, valamint szakáruház is épült a településen. A lakosság kiszolgálására három pénzintézet és biztosítótársaság működik a városban.

A város élénk kirándulóturizmussal rendelkezik. A Vadaspark, Makkosmária és a környező erdőségek hétvégente sok kirándulni vágyót vonzanak. Budakeszin egy szálloda, és több panzió is működik.

A településen borászat működik, ahol borkóstolásra is van lehetőség. A boraikat a helyi Borháló üzletben értékesítik.

2001. július 1-jétől a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gébier) székhelye is itt van.

Borozó

Népesség[szerkesztés]

Budakeszi lakossága nagyrészt magasan iskolázott, jómódú, városi életmódot folytató emberekből áll. Továbbra is akadnak a német nemzetiségi hagyományokat ápoló „őslakos” budakesziek.

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 4,6% németnek, 0,5% románnak mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,1%, református 11,3%, evangélikus 1,6%, görögkatolikus 1,4%, izraelita 0,3%, felekezeten kívüli 17,5% (28,8% nem nyilatkozott).^[12]

Kultúra, oktatás, sport[szerkesztés]

A városban óvoda, nagy általános iskola, zeneiskola, művészeti iskola és két gimnázium működik, amelyek leginkább a környék kisebb településeiről, másrészt Budapestről vonzzák a diákokat.

Budakeszi iskolái: Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium, Nagy Sándor József Gimnázium, Széchenyi István Általános Iskola.

A településen kiépült sportinfrastruktúra van, több országos jelentőségű sportoló lakhelye. A Bécs-Pozsony-Budapest Szupermaraton egyik fontos állomása.

Az Erkel Ferenc Művelődési Központ regionális jelentőségű. A településen sok kulturális rendezvényt szervez, melyek közül a legfontosabb az Erkel Napok, a Budakeszi Családi Napok, a Makkosi Búcsú, a Mezei Mária Művészeti Napok és a Budakeszi Búcsú.

Számtalan civil szervezet működik a városban, amelyek jelentős szerepet játszanak a település kulturális és közösségi életében.

A település adottságai miatt sok képzőművész él a városban, tevékenységüket a KesziArt Egyesület fogja össze.

Testvértelepülései[szerkesztés]

Ismert budakeszi lakosok[szerkesztés]

Két óriás mamutfenyő Budakeszi közelében

Az alábbi személyek egy időben Budakeszin éltek vagy jelenleg is a város lakói. Zárójelben a születési (és halálozási) évszámok szerepelnek.

Albert Gábor (1929–2017) Kossuth-díjas és József Attila-díjas író
Albert Zsuzsa (1932–) Magyar Érdemrend Lovagkeresztje díjas író, költő, rádiós műsorvezető, szerkesztő
Balczó András (1938–) többszörös olimpiai és világbajnok öttusázó
Basa Péter (1964–2009) Ybl Miklós-díjas építész
Bártfai Szabó Gábor és Orsolya építészek, a „2010. Év Lakóháza” tervezői
Bíró Ildikó (1955–) a Duna Palota ügyvezető igazgatója, volt országgyűlési képviselő
Bohony Beatrix a „Marbushka” játékok tervezője és gyártója
Crespo Rodrigo (1973–) színművész, a tatabányai Jászai Mari Színház igazgatója
Császár Mónika (Budapest, 1954. november 17. –) magyar tornásznő, az 1972. évi nyári olimpiai játékokon a bronzérmes olimpiai tornászcsapat tagja
Csepregi Gyula (1958–2014) Liszt Ferenc-díjas dzsesszszaxofon művész
Csoma Gergely (1954–) fotó-és szobrászművész, csángó néprajzkutató
Dalotti Tibor (1963–) koreográfus, a többszörös show- és látványtánc-világbajnok Botafogo Táncegyüttes alapító művészeti vezetője, a Magyar Táncművészeti Egyetem tanára^[13]
Darnyi Tamás (1967–) négyszeres vegyesúszó olimpiai bajnok
Deés Enikő (1943–) Munkácsy-díjas textilművész
Demszky Gábor (1952–) magyar jogász, szociológus, politikus, Budapest korábbi főpolgármestere 5 hivatali cikluson keresztül
Déry Attila Ybl-díjas építész
Détár Enikő (1964–) Artisjus- és Déryné-díjas magyar színésznő, előadóművész.
Dévényi János (1956–) festőművész, a KesziArt Egyesület elnöke, geometriai képei az arányok, színek, formák, a szépség és harmónia tengelyében születnek
Dira Zsófia (1991–) ifjúsági kajak világbajnok
Egely György (1950–) feltaláló, szakíró
Erkel Ferenc (1810–1893) zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakkmester
Farbaky Péter (1957–) építész, művészettörténész, a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának az igazgatója
Fehér Bence (1992–) többszörös országos és világbajnok harcművész
Fischer László (1962-) síugró, tizenkilencszeres országos bajnok
Gábor Emese (1973–) mesekönyv illusztrátor, szobrász, költő, többek között a budakeszi Széchenyi István és Wass Albert köztéri szobrok alkotója
Gellér-fivérek: László (1944–), Mihály (1947–) és Gábor (1958–) – síugrásban és északi összetettben 47 magyar bajnoki aranyérmet szereztek^[14]
Giron Zsolt (1957–), 1975–1979 között a Ferencváros labdarúgója, ezüst- és bronzérmet szerzett a magyar bajnokságban, testnevelőtanár
Hargitay András (1956–) úszó, háromszoros vegyesúszó világbajnok, állatorvos, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje díjazott
Hámori József (1932–) Széchenyi díjas biológus, agykutató, az MTA rendes tagja, 1998-2000 között a kulturális örökség minisztere
Hámori Máté (1983–) az óbudai Danubius ifjúsági zenekar művészeti vezetője
Hellner Katalin (1941–1988) sokszoros országos sífutó bajnok
Heltay László karnagy, ő alakította meg Angliában a St. Martin is the Fields és Brighton Fesztivál kórusát és ő készítette el Milos Forman "Amadeus" filmjének kórusfelvételeit a St. Martin in the Fields kórusával. Jelenleg Spanyolországban és Budakeszin él.^[15]
Prof. Dr. Horváth Ildikó (1964–) MTA doktora, WHO magyarországi tagállami kapcsolattartó, Klinikai Tudományos Bizottság tagja, egyetemi magántanár, tüdőgyógyász kutató orvos, Európai Tüdőgyógyászati Elnökségi tag
Illényi Katica (1968–) Magyarország Kiváló és Érdemes Művésze, Liszt- és Artisjus díjas hegedű-és theremin művész, a komoly- és könnyűzene, valamint a jazz világában is megbecsült, nagyra értékelt előadó, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja
H. Bóna Márta (1944–2011) meteorológus
Janicsák Veca (1989–) énekesnő
Jónás Rita (1968–) színművész, évekig vezette az RTL Klub Kölyökmagazin műsorát, Darnyi Tamás felesége
Józsa Lajos Archiválva 2014. február 26-i dátummal a Wayback Machine-ben (1944–) szobrászművész, számos köztéri szobor megalkotója
Kály-Kullai Károly (1954–) neves drogügyi szakértő, a nemzeti drogstratégiát kidolgozó munkacsoport tagja
Kálmán C. György (1954–) irodalomtörténész
Prof. Dr. Kásler Miklós (1950–), Széchenyi-díjas magyar onkológus, tanszékvezető egyetemi tanár, az orvostudomány kandidátusa, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója, 2018-tól az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere
Keresztes Dóra (1953–) Balázs Béla díjas grafikus, animációsfilm készítő
Prof. Dr. Kéri Szabolcs (1972-), pszichiáter, az MTA doktora, az Academia Europaea választott tagja, egyetemi tanár, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet tudományos igazgatója és osztályvezető főorvosa
Kiss Iván (1949–) grafikus, animációs film készítő
Kiss József (1966–2018) színművész, az Argo című magyar akció-vígjáték Tysonja
Kisszabó Gábor (1959–) az Első Emelet együttes basszusgitárosa, kulturális manager
Kovács András Péter (1978–) Karinthy-gyűrűs humorista, író, a hazai stand up comedy egyik meghatározó alakja
Lieber Éva (1932–2005) festő- és textilművész, Tornyai díjas
Major István (1949–2014) magasugró, háromszoros fedettpályás Európa-bajnok, olimpiai 6. helyezett, háromszor volt Magyarországon az év atlétája
Makk Attila (1963–), belsőépítész, grafikus, 2003-ban az "Év belsőépítésze" díjazottja
Mayer István síugró, 1977-ben síugró csapatban országos bajnok
Mezey Mária (1909–1983) érdemes- és kiváló művész, színművésznő
Müller Sándor (1948–) 17-szeres válogatott labdarúgó, az 1982-es spanyolországi vb-n szereplő válogatott csapat tagja
Molnár Gergely (Mr Jupiter, 1945–) világhírű bűvész, a Manilai Bűvészegyetem díszdoktorává avatták, 2013-ban az Izraeli Bűvészszövetség díszelnökévé választották. 2002-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetést kapott, majd 2014-ben a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével ismerték el szakmai életútját
Nagy Gáspár (1949–2007) Kossuth-díjas költő, író
Nagy Kálmán (1909–2010) huszár ezredes, hadtörténész
Michna György (1920–2013) a Magyar Királyi Légierő legendás Puma századának a pilótája
Németh Zsigmond (1944-) társával, Krúg Lászlóval, 1981-ben megismételte Endresz György és Magyar Sándor legendás 1931-es Atlanti-óceán átrepülését motoros géppel
Navracsics Tibor (1966–) magyar jogász, politológus, egyetemi docens, politikus. 2014-től az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa.
Nemcsik Zsolt (1977–) vívó, olimpia ezüstérmes kard egyéniben, világbajnoki aranyérmes kard csapatban
Nyulász Péter (1968–) meseíró, gyermekversköltő, 2011-ben Helka című könyve elnyerte az Év Gyermekkönyve díjat, a Magyar Rádió korábbi szerkesztőjeként a „Krónika” műsorvezetője volt
Orosz István (1951–) Kossuth-díjas grafikus, rajzfilm készítő
Palkovics Tibor (?–2010) a 70-es évek sokszoros sílesikló bajnoka
Pap Ferenc (1945-) Balázs Béla díjas operatőr, rendező. A Békeidők, a Vörösföld, a Családi tűzfészek, a Filmregény képi megfogalmazója. A dokumentarista játékfilmet először viszi nemzetközi sikerre Erdőss Pál Adj király katonát CANNES-I ARANYKAMERAJAVAL.
Pálinkás György híres vitorlázó és motoros repülő, az 50-es évek elején a Hármashatár-hegyi reptér parancsnoka volt, több, mint 1 millió kilométert tett meg motoros repülővel
Pléh Csaba (1945–) Széchenyi-díjas pszichológus, nyelvész, az MTA rendes tagja
Poczik Ferenc (1894–1974) szőlőnemesítő, Gyöngyösön született, Budakeszin nemesítette a ma is kedvelt csemegeszőlőt, a Pannónia Kincsét
Ravasz Etele Koppány (1992–), junior vívócsapat világbajnok, vívóedző
Rákay Philip (1972–) médiaszemélyiség, az MTV Zrt. vezérigazgató-helyettese
Rékasi Zsigmond (2001–) magyar költő
Ring Anna sokszoros vitorlázó repülő csúcstartó az 50-es években
Riskó Géza (1949–) az MTV sportrovatának Prima Primissima díjas vezetője
prof. emeritus, dr. Riskó Tibor (1923–2017) tüdőgyógyász, ortopéd sebész, ortopédiai tanszékvezető egyetemi tanár
Rodics Katalin neves természetvédő, a Greenpeace munkatársa
Ruszák Mátyás Európa-bajnok lovasíjász, a jordán királyi lovasverseny győztese
Sarlós Erzsébet 20-szoros magyar bajnok evezős
Sarlós György (1940–), olimpiai ezüstérmes kormányos nélküli négyes evezésben
Sarlós Katalin világbajnoki bronzérmes evezős
Sarlósné Mózer Erzsébet, Európa-bajnoki bronzérmes női egypár evezésben, képzőművész
Siklósi Örs (1991–2021) az AWS frontembere
Simon Zsolt (1971–) a TV2 vezérigazgatója és résztulajdonosa
Somos Miklós (1933–2009) Munkácsy-díjas festőművész
Szél Bernadett (1977–) közgazdász, politikus, a Lehet Más a Politika országgyűlési képviselője
Széles Tamás (1973–) színművész, az egyik legfoglalkoztatottabb szinkronhang, díszlettervező, a Magyar Ó-Katolikus Egyház püspöke
Szokolay Balázs (1961–) Liszt-díjas zongoraművész
Tagai Róbert 2000. évi magyar ralibajnok
Tagai Tamás 2000. évi magyar ralibajnok
Dr. habil. Türke András István (1980-) történész, biztonságpolitikai elemző, az Europa Varietas Institute igazgatója
Prof. Dr. Vörösmarthy Dániel (1929–2019) szemészprofesszor, az MTA doktora
V. Majzik Mária (1949–) Magyar Örökség díjas, Príma díjjal kitüntetett képzőművész, a budakeszi Himnusz-szobor alkotója
Zákányi Zsolt (1925–2007) Liszt díjas karnagy, a róla elnevezett vegyeskar alapítója

Nevezetességek[szerkesztés]

A mai római katolikus templom udvarában 1997-ben végzett ásatások az 1761–66 között épült barokk templom alatt a település nagyságához képest jelentős méretű középkori templom falcsonkjaira bukkantak

Református templom

Hősi emlékmű

Álomvölgy^[16]
Budakeszi Arborétum
Első világháborús emlékmű (a református templom felett, Fő utca)
Erkel Ferenc mellszobra (Fő tér)
Erkel Ferenc emléktáblája (Erkel utca)
Gőzmozdony (Rózsa utca)
Himnusz-szobor (Budapest városhatárnál, Fő utca)
Katonasírok

Metodista templom (V. Majzik Mária kerámia díszítésével (állandó kiállítás az altemplomban)) (Rákóczi utca)
Mezey Mária-emlékház (Petőfi utca)
Minden Magyarok zászlaja (Budapest városhatárnál, Fő utca)
Nagy Gáspár költő mellszobra (Fő tér)

Pászti Gyula A mamutfenyők mellett, 1996-ban emlékkövet állított a BBTSSz 'Rockenbauer Pál' Túravezető Klubja, néhai elnöke: Pászti Gyula (1917-1996) nevének, és 'Szép erdőt, mezőt!' köszönésének vésetével. A hosszú szünetel/te/és után 1990-től újra működő klub, köztiszteletben álló személyisége volt. Legkedvesebb, legnyugtatóbb túraútvonala a mamutfenyők mellett vezetett, Az emlékkő elkészítési és kihelyezési feladatait a Budakeszi Erdészet néhány dolgozója szervezte/végezte el.
Református templom (Határon Túli Magyarok Emléktemploma – Basa Péter, Pest Megyei Építészeti Nívódíj, 1999) (Fő utca)
Római katolikus templom (Havas Boldogasszony-templom – 1761, barokk) (Fő utca)
Római katolikus templom (Angyalok királynéja-templom – barokk) (Makkosi út)
Sváb parasztházak
Sváb ősök emlékműve (Őseink emlékére) (a római katolikus templom alatt, Fő utca)
Széchenyi István mellszobra (Széchenyi tér, Temető út és Széchenyi utca kereszteződése)

Templomrom (román stílusú) (a római katolikus templom mellett, Fő utca)
Vadaspark
Vitorlázó-repülőtér (Farkashegyi repülőtér)
Wass Albert mellszobra (Fő tér)
'56-os emlékkő (Szanatórium utca Fő utca sarok)

Budakeszi média[szerkesztés]

A Mi Kisvárosunk, Budakeszi Családi Magazin Archiválva 2020. november 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
Budakeszi Hírmondó
Buda Környéki Televízió
Budakörnyéki Iránytű
Keszi Láss! Budántúl
Keszi-Art Egyesület honlapja

Források[szerkesztés]

Györffy György: Pilis megye

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b ^c Budakeszi települési választás eredményei (hu-HU nyelven). Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
↑ 12052, 2022. november 9.
↑ ^a ^b Budakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ ^a ^b Budakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
↑ ^a ^b Budakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
↑ ^a ^b Budakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
↑ ^a ^b Budakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
↑ ^a ^b 2010-es önkormányzati választás. static.valasztas.hu, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
↑ ^a ^b Budakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
↑ [1]
↑ [2]
↑ Budakeszi Helységnévtár
↑ A Dalotti család honlapja
↑ Sídinasztiák, Schäffer János írása
↑ [3]
↑ BUDAKESZI „ÁLOMVÖLGYRŐL” TÉNYSZERŰEN (magyar nyelven). Budakeszi Hírmondó, 2019. március 27. (Hozzáférés: 2019. december 30.)