Budakeszi
Budakeszi | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Budakeszi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Dr. Győri Ottilia (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 2092 | ||
Körzethívószám | 23 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 15 862 fő (2024. jan. 1.)[3] | ||
Népsűrűség | 375,71 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 37,1 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 30′ 40″, k. h. 18° 55′ 48″47.511111°N 18.930000°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 40″, k. h. 18° 55′ 48″47.511111°N 18.930000°E | |||
Budakeszi weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Budakeszi témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Budakeszi (németül: Wudigess) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Budakeszi járás székhelye és második legnépesebb települése Budaörs után.
Itt működik a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gibier) adminisztratív irodája.
Földrajza
[szerkesztés]Budakeszi a fővárosi Margit-szigettel nagyjából megegyező földrajzi szélességen, a szigettől légvonalban mintegy 9 kilométerre nyugatra fekszik. Közúton a Széchenyi lánchídtól (Clark Ádám téri „0” kilométerkő) mért távolsága 14 kilométer. A Budakeszi-medence északkeleti részén felépült települést keleti, északi és nyugati irányból hegyek határolják: a Biai-hegy, a Kis-Kopasz, a Nagy-Hárs-hegy és a János-hegy. Déli irányból a Budakeszi-árok löszös felszínű völgye található enyhén tagolt domborzattal. Domborzatát több tektonikus árok is tarkítja, melyek közül a legjelentősebbek: a Kavics-árok, a Szarvas-árok, a Hideg-völgy és Hosszú-hajtás-völgy. Szomszédos települések: Budapest (II. és XII. kerület), Budaörs, Biatorbágy, Páty, Nagykovácsi és Remeteszőlős. Szintén szomszédosnak számít a közvetlenül nem határos Telki is.
A település éghajlata hasonló Budapestéhez. A csapadék mennyisége megegyezik, azonban az átlaghőmérséklet 2 °C-kal alacsonyabb, viszont több a napsütéses órák száma. A levegő szennyezettsége jóval alacsonyabb a főváros hegyi kerületeinél.
A város környékének növényzete túlnyomórészt tölgyes erdő, amelybe északnyugati irányban, a Telki felé tartó műút mentén egy kisebb szőlőültetvény ékelődik. Jóval nagyobb szőlős található a településtől délnyugatra, a Farkashegyi repülőtér körüli mezőgazdaság]]i művelésű területen, amelyhez kisebb számú gyümölcsösök is társulnak. Délkeletre két üdülőövezeti egységben (Máriamakk és Nagyszénászug) a lassan beépülő zártkertekben régebben gyümölcsös és szőlőskertek sorakoztak. Budakeszitől északi és nyugati irányban, a Budai Tájvédelmi Körzet részét képező Nagy-Kopasz és Fekete-hegy vidékét kiterjedt erdő borítja. A Kádár-korszakban kiemelt vadászterületként funkcionált, amit a Vadaspark határában a Telki felé tartó műúttól a Petneházyrét mellett a Juliannamajorig hosszan húzódó rozsdás vadkerítés és az azon túl élő szintén népes - az emberre többnyire veszélytelen - vadállat állomány is jelez.[4]
Közlekedés
[szerkesztés]Budakeszi a Szépilonához torkolló Budakeszi úton érhető el a fővárosból, a XII., illetve a II. kerület felől. Az út folytatódása a Páty–Zsámbék felé haladó 1102-es út. Az útról északnyugati irányba Telki–Budajenő–Perbál (1103-as út), délnyugati irányba Törökbálint–Budaörs/Diósd/Érd–Budapest XXII. kerülete/Tárnok/Sóskút felé (8102-es út) lehet közlekedni.
Közösségi közlekedéssel Budapest felől két irányból közelíthető meg, egyrészt a Budakeszi út felől a 22-es autóbuszcsaláddal (22, 22A, 222, 922, 922B), másrészt pedig Kelenföld felől Budaörsön keresztül a 188-as és a 188E buszjáratokkal. A buszok egyben a város helyi járataiként is szolgálnak. A Budakeszin belüli utazáshoz környéki jegy vagy bérlet szükséges. A Széll Kálmán térről érkező 22-es család útvonala a Gyógyszertár megállóhelynél kettéválik, a 22-es és 22A busz a Fő utcán keresztül éri el a Dózsa György teret. (Innen a 22-es a Budakeszi úton folytatja útvonalát a Tescóig.) A 188-as, a 188E, a 222-es, valamint az éjszakai 922-es és a 922B viszonylatok pedig a város északnyugati részét feltárva, a Temető utca és a Márity László úton haladva a Honfoglalás sétányig közlekednek. Az éjszakai buszok ezután a Dózsa György térhez közlekednek tovább, majd a 922B Páty, Telki, Budajenő, Perbál és Tök települések érintésével éri el Zsámbékig halad, innen visszafelé csak Pátyot érinti, majd Budakeszitől a 922-essel közös szakaszon tér vissza Budapestre. A Budapest–Páty/Perbál–Zsámbék útvonalon közlekedő forgalmas elővárosi Volánbusz járatok (781, 782, 783, 784, 785, 786, 787, 789, 791, 793, 794, 795) is a település főutcáját használják.
Története
[szerkesztés]A város területén már az újkőkorszakban laktak. A rómaiak idejében virágzó település volt itt egy kereskedelmi út mellett.
A település a honfoglalás idején a Keszi törzs szállásterülete volt, melyből a neve eredeztethető. Nevét először 1270-ben említik. Ekkorra már virágzó település alakult ki, mivel a Fehérvár–Buda kereskedelmi úthoz itt csatlakozott egy másik, Tinnye–Esztergom felé, amely lehetővé tette a visegrádi vám kikerülését.
Buda 1541-es elestével a település a törökök kezére került, nagyban elnéptelenedett. 1659-ben Zichy István szerezte meg a korábban császári birtokot, majd (főleg a törökök 1686-os kiűzése után) német telepeseket hívott. Ők nagyrészt szőlőműveléssel foglalkoztak errefelé, Buda, később Budapest piacot jelentett számukra.
1739-ben súlyos pestisjárvány pusztított a hegyközségben. Az 1870-es években a filoxéra elpusztította a szőlő nagy részét, így sokan Budapesten kerestek munkát, amely a millenniumi építkezések miatt bőven akadt. A 20. században megtelepült a helyi ipar is: elektromos műszaki gyár és festékgyár létesült.
A 19. század végétől egyre népszerűbb turisztikai célponttá vált a település. 1901-ben itt létesült az Erzsébet királyné szanatórium. 1928-ban buszjárat indult a Szépjuhásznéhoz, ahonnan tovább lehetett utazni Budapest felé. 1932-től már közvetlen BART buszjárat közlekedett Budapest és Budakeszi között.
A második világháború alapvetően felborította a település életét. A háborús áldozatok veszteségeit az őslakosnak számító svábok kitelepítése még tovább fokozta és a község lényegében Budapest alvóvárosává vált.
A szuburbanizáció során számos jómódú budapesti költözött a településre, ami a helyi szellemi életet is felpezsdítette. A település híres lakosa volt Erkel Ferenc.[forrás?]
Az 1970-es években épült a József Attila lakótelep.
2007-ben a Pilisvörösvári kistérségből átkerült a Budaörsibe. 2013-ban lett a Budakeszi járás székhelye.
Politika
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Szemereki Zoltán (nem ismert)[5]
- 1994–1998: Szemereki Zoltán János (MDF-KDNP-MIÉP)[6]
- 1998–2002: Szemereki Zoltán János (MDF-Fidesz)[7]
- 2002–2006: Farkas Gyula (Budakesziért Függetlenek Egyesülete)[8]
- 2006–2010: Tagai István (Keszi Kör – Vállalkozók Egyesület)[9]
- 2010–2019: Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia (Fidesz-KDNP)[10][11]
- 2019–2024: Dr. Győri Ottilia (Fidesz-KDNP)[12]
- 2024– : Dr. Győri Ottilia (Fidesz-KDNP)[1]
Név | Párt | Terminus | Megjegyzés / Források |
---|---|---|---|
Szemereki Zoltán | nem ismert | 1990–1994 | Az 1990-es választási eredmények:[5] |
Szemereki Zoltán János | MDF-KDNP-MIÉP | 1994–2002 | Az 1994. december 11-én megtartott választáson a 3955 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 2317 szavazatot szerzett meg, amivel 58,58 %-os eredményt ért el.[6] |
MDF-Fidesz | Az 1998. október 18-án megtartott választáson a 4724 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 2499 szavazatot szerzett meg, amivel 52,90 %-os eredményt ért el.[7] | ||
Farkas Gyula | Budakesziért Függetlenek Egyesülete | 2002–2006 | A 2002. október 20-án megtartott választáson az 5861 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 2237 szavazatot szerzett meg, amivel 38,17 %-os eredményt ért el.[8] |
Tagai István | Keszi Kör – Vállalkozók Egyesülete | 2006–2010 | A 2006. október 1-jén megtartott választáson a 6511 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 2727 szavazatot szerzett meg, amivel 41,88 %-os eredményt ért el.[9] |
Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia | Fidesz-KDNP | 2010– | A 2010. október 3-án megtartott választáson az 5245 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 2717 szavazatot szerzett meg, amivel 41,80 %-os eredményt ért el.[10] |
A 2014. október 12-én megtartott választáson az 5116 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 3519 szavazatot szerzett meg, amivel 68,78 %-os eredményt ért el.[11] | |||
Dr. Győri Ottília | A 2019. október 13-án megtartott választáson a 6360 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 3720 szavazatot szerzett meg, amivel 58,49 %-os eredményt ért el.[12] | ||
A 2024. június 9-én megtartott választáson a 8139 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 3869 szavazatot szerzett meg, amivel 47,54 %-os eredményt ért el.[1] |
A 2019-es önkormányzati választás eredménye
[szerkesztés]- A polgármester-választás eredménye[13]
Jelölt neve | Jelölő szerv. | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | |
---|---|---|---|---|
Dr. Győri Otillia | Fidesz–KDNP | 3720 | 58,49% | |
Hegyesi Beáta | Budakörnyék Fejlődésért Egyesület | 2640 | 41,51% | |
Összesen | 6360 | 100% |
- A képviselőtestület-választás eredménye[14]
Párt | Mandátumok | Képviselő-testület | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Fidesz–KDNP | 8 | P | |||||||||
Budakörnyék Fejlődésért Egyesület | 3 | ||||||||||
Budakesziért Függetlenek Egyesülete | 1 |
Gazdaság
[szerkesztés]Budakeszin az egykor fejlett mezőgazdaságot a korábbi privatizációt követően leginkább néhány professzionalizálódó vállalkozás élteti tovább, ezeknek sem gazdasági, sem foglalkoztatási jelentősége nem nagy, de eredményesen viszik tovább az egykori gyümölcs- és szőlőtermesztés hagyományait. A környező erdők alkalmat adnak arra, hogy a Pilisi Parkerdőgazdaság is jelentős tevékenységet végezzen itt. A várostól északnyugatra egy tangazdaság is működik.
Különösen nagy jelentőséggel nem bír az ipar a város életében, kisebb vállalkozások keretében működnek környezetbarát ipari létesítmények, lényeges szerepe van azonban a nagyrészt nagy- és kiskereskedelmi cégeket, szolgáltató vállalkozásokat tömörítő gazdasági területeknek, a gyors ütemben fejlődő Szőlőskert, illetve Hidegvölgy településrészekben.
Budakeszin teljes a szolgáltatási szektor, az egészségügy és a vendéglátás terén különösen kiemelkedő a város teljesítménye.
A város északi határában három országos jelentőségű egészségügyi intézmény: az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet[15] és a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjának rehabilitációs részlege működik, valamint a Budapest XII. kerületi Országos Korányi Pulmonológiai Intézet[16] is Budakeszi infrastruktúráját használja.
Növekvő szerepe van a kereskedelemnek, több szuper- és hipermarket, valamint szakáruház is épült a településen. A lakosság kiszolgálására három pénzintézet és biztosítótársaság működik a városban.
A város élénk kirándulóturizmussal rendelkezik. A Vadaspark, Makkosmária és a környező erdőségek hétvégente sok kirándulni vágyót vonzanak. Budakeszin egy szálloda, és több panzió is működik.
A településen borászat működik, ahol borkóstolásra is van lehetőség. A boraikat a helyi Borháló üzletben értékesítik.
2001. július 1-jétől a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gébier) székhelye is itt van.
Népesség
[szerkesztés]Budakeszi lakossága nagyrészt magasan iskolázott, jómódú, városi életmódot folytató emberekből áll. Továbbra is akadnak a német nemzetiségi hagyományokat ápoló „őslakos” budakesziek.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 13 707 | 13 724 | 15 088 | 15 575 | 15 473 | 15 862 |
2013 | 2014 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 4,6% németnek, 0,5% románnak mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,1%, református 11,3%, evangélikus 1,6%, görögkatolikus 1,4%, izraelita 0,3%, felekezeten kívüli 17,5% (28,8% nem nyilatkozott).[17]
2022-ben a lakosság 87,3%-a vallotta magát magyarnak, 4,2% németnek, 0,5% ukránnak, 0,3% románnak, 0,2% szlováknak, 0,2% cigánynak, 0,1-0,1% lengyelnek, horvátnak, görögnek, örménynek és ruszinnak, 7,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,4% volt római katolikus, 9,9% református, 1,9% evangélikus, 1,2% görög katolikus, 0,3% ortodox, 0,2% izraelita, 1,5% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 15,3% felekezeten kívüli (38% nem válaszolt).[17]
Kultúra, oktatás, sport
[szerkesztés]A városban óvoda, nagy általános iskola, zeneiskola, művészeti iskola és két gimnázium működik, amelyek leginkább a környék kisebb településeiről, másrészt Budapestről vonzzák a diákokat.
Budakeszi iskolái: Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium, Nagy Sándor József Gimnázium, Széchenyi István Általános Iskola.
A településen kiépült sportinfrastruktúra van, több országos jelentőségű sportoló lakhelye. A Bécs-Pozsony-Budapest Szupermaraton egyik fontos állomása.
Az Erkel Ferenc Művelődési Központ regionális jelentőségű. A településen sok kulturális rendezvényt szervez, melyek közül a legfontosabb az Erkel Napok, a Budakeszi Családi Napok, a Makkosi Búcsú, a Mezei Mária Művészeti Napok és a Budakeszi Búcsú.
Számtalan civil szervezet működik a városban, amelyek jelentős szerepet játszanak a település kulturális és közösségi életében.
A település adottságai miatt sok képzőművész él a városban, tevékenységüket a KesziArt Egyesület fogja össze.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Álomvölgy[18]
- Budakeszi Arborétum
- Első világháborús emlékmű (a református templom felett, Fő utca)
- Erkel Ferenc mellszobra (Fő tér)
- Erkel Ferenc emléktáblája (Erkel utca)
- Gőzmozdony (Rózsa utca)
- Himnusz-szobor (Budapest városhatárnál, Fő utca)
- Katonasírok
- Metodista templom (V. Majzik Mária kerámia díszítésével (állandó kiállítás az altemplomban)) (Rákóczi utca)
- Mezey Mária-emlékház (Petőfi utca)
- Minden Magyarok zászlaja (Budapest városhatárnál, Fő utca)
- Nagy Gáspár költő mellszobra (Fő tér)
- Pászti Gyula A mamutfenyők mellett, 1996-ban emlékkövet állított a BBTSSz 'Rockenbauer Pál' Túravezető Klubja, néhai elnöke: Pászti Gyula (1917-1996) nevének, és 'Szép erdőt, mezőt!' köszönésének vésetével. A hosszú szünetel/te/és után 1990-től újra működő klub, köztiszteletben álló személyisége volt. Legkedvesebb, legnyugtatóbb túraútvonala a mamutfenyők mellett vezetett, Az emlékkő elkészítési és kihelyezési feladatait a Budakeszi Erdészet néhány dolgozója szervezte/végezte el.
- Református templom (Határon Túli Magyarok Emléktemploma – Basa Péter, Pest Megyei Építészeti Nívódíj, 1999) (Fő utca)
- Római katolikus templom (Havas Boldogasszony-templom – 1761, barokk) (Fő utca)
- Római katolikus templom (Angyalok királynéja-templom – barokk) (Makkosi út)
- Sváb parasztházak
- Sváb ősök emlékműve (Őseink emlékére) (a római katolikus templom alatt, Fő utca)
- Széchenyi István mellszobra (Széchenyi tér, Temető út és Széchenyi utca kereszteződése)
- Templomrom (román stílusú) (a római katolikus templom mellett, Fő utca)
- Vadaspark
- Vitorlázó-repülőtér (Farkashegyi repülőtér)
- Wass Albert mellszobra (Fő tér)
- '56-os emlékkő (Szanatórium utca Fő utca sarok)
Testvértelepülései
[szerkesztés]- Beregdéda, Ukrajna
- Csíkszereda, Románia
- Delbrück-Westenholz, Németország
- Lich, Németország
- Neckarsulm, Németország
- Sankt Margarethen an der Raab, Ausztria
Neves személyek
[szerkesztés]Az alábbi személyek egy időben Budakeszin éltek vagy jelenleg is a város lakói. Zárójelben a születési (és halálozási) évszámok szerepelnek.
- Albert Gábor (1929–2017) Kossuth-díjas és József Attila-díjas író
- Albert Zsuzsa (1932–), a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett író, költő, rádiós műsorvezető, szerkesztő
- Balassa Sándor (1935-2021) Kossuth-díjas, Erkel Ferenc-díjas, Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, a Nemzet művésze, A Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetettje
- Balczó András (1938–) többszörös olimpiai és világbajnok öttusázó
- Bánó Iván (1888–1961) magyar földbirtokos, gazdasági főtanácsos, országgyűlési képviselő (itt halt meg)
- Basa Péter (1964–2009) Ybl Miklós-díjas építész
- Bártfai Szabó Gábor és Orsolya építészek, a „2010. Év Lakóháza” tervezői
- Bíró Ildikó (1955–), a Duna Palota ügyvezető igazgatója, volt országgyűlési képviselő
- Bohony Beatrix, a „Marbushka” játékok tervezője és gyártója
- Crespo Rodrigo (1973–) színművész, a tatabányai Jászai Mari Színház igazgatója
- Császár Mónika (Budapest, 1954. november 17. –) magyar tornásznő, az 1972. évi nyári olimpiai játékokon a bronzérmes olimpiai tornászcsapat tagja
- Csepregi Gyula (1958–2014) Liszt Ferenc-díjas dzsesszszaxofon-művész
- Csoma Gergely (1954–) fotó-és szobrászművész, csángó néprajzkutató
- Dalotti Tibor (1963–) koreográfus, a többszörös show- és látványtánc-világbajnok Botafogo Táncegyüttes alapító művészeti vezetője, a Magyar Táncművészeti Egyetem tanára[19]
- Darnyi Tamás (1967–) négyszeres vegyesúszó olimpiai bajnok
- Deés Enikő (1943–) Munkácsy-díjas textilművész
- Demszky Gábor (1952–) magyar jogász, szociológus, politikus, Budapest főpolgármestere öt hivatali cikluson keresztül (1990–2010)
- Déry Attila Ybl-díjas építész
- Détár Enikő (1964–) Artisjus- és Déryné-díjas magyar színésznő, előadóművész.
- Dévényi János (1956–) festőművész, a KesziArt Egyesület elnöke, geometriai képei az arányok, színek, formák, a szépség és harmónia tengelyében születnek
- Dira Zsófia (1991–) ifjúsági kajakos világbajnok
- Egely György (1950–) feltaláló, szakíró
- Erkel Ferenc (1810–1893) zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakkmester
- Farbaky Péter (1957–) építész, művészettörténész, a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának az igazgatója
- Fehér Bence (1992–) biofizikus, többszörös országos és világbajnok harcművész
- Filó Kristóf (1947–2024) katolikus pap, 2001-től haláláig a település plébánosa
- Fischer László (1962-) síugró, tizenkilencszeres országos bajnok
- Gábor Emese (1973–) mesekönyv-illusztrátor, szobrász, költő, többek között a budakeszi Széchenyi István- és Wass Albert-szobrok alkotója
- Gellér-fivérek: László (1944–), Mihály (1947–) és Gábor (1958–) – síugrásban és északi összetettben 47 magyar bajnoki aranyérmet szereztek[20]
- Giron Zsolt (1957–), 1975–1979 között a Ferencváros labdarúgója, ezüst- és bronzérmet szerzett a magyar bajnokságban, testnevelő tanár
- Hargitay András (1956–), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével díjazott úszó, háromszoros vegyesúszó világbajnok, állatorvos
- Hámori József (1932–) Széchenyi díjas biológus, agykutató, az MTA rendes tagja, 1998-2000 között a kulturális örökség minisztere
- Hámori Máté (1983–) az óbudai Danubius ifjúsági zenekar művészeti vezetője
- Hellner Katalin (1941–1988) sokszoros országos sífutó bajnok
- Heltay László karnagy, ő alakította meg Angliában a St Martin-in-the-Fields és a Brighton Fesztivál kórusát és ő készítette el Milos Forman Amadeus filmjének kórusfelvételeit a St Martin-in-the-Fields kórusával. Jelenleg Spanyolországban és Budakeszin él.[21]
- Horváth Ildikó (1964–) egyetemi magántanár, tüdőgyógyász kutató orvos, az MTA doktora, a WHO magyarországi tagállami kapcsolattartó, az Európai Tüdőgyógyászati elnökségi tagja és a Klinikai Tudományos Bizottság tagja
- Illényi Katica (1968–) Magyarország Kiváló és Érdemes Művésze, Liszt- és Artisjus díjas hegedű- és teremin-művész, a komoly- és könnyűzene, valamint a jazz világában is megbecsült, nagyra értékelt előadó, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja
- H. Bóna Márta (1944–2011) meteorológus
- Janicsák Veca (1989–) énekesnő
- Jónás Rita (1968–) színművész, Darnyi Tamás felesége, korábban éveken át az RTL Klub Kölyökmagazin című műsorának vezetője
- Józsa Lajos Archiválva 2014. február 26-i dátummal a Wayback Machine-ben (1944–) szobrászművész, számos köztéri szobor megalkotója
- Kály-Kullai Károly (1954–) neves drogügyi szakértő, a nemzeti drogstratégiát kidolgozó munkacsoport tagja
- Kálmán C. György (1954–) irodalomtörténész
- Kásler Miklós (1950–), Széchenyi-díjas magyar onkológus, tanszékvezető egyetemi tanár, az orvostudomány kandidátusa, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója, 2018-tól az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere
- Keresztes Dóra (1953–) Balázs Béla-díjas grafikus, animációsfilm-készítő
- Kéri Szabolcs (1972-), pszichiáter, egyetemi tanár, az MTA doktora, az Academia Europaea választott tagja, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet tudományos igazgatója és osztályvezető főorvosa
- Kiss Iván (1949–) grafikus, animációsfilm-készítő
- Kiss József (1966–2018) színművész, az Argo című magyar akció-vígjáték Tysonja
- Kisszabó Gábor (1959–) az Első Emelet együttes basszusgitárosa, kulturális manager
- Kovács András Péter (1978–) Karinthy-gyűrűs humorista, író, a hazai stand up comedy egyik meghatározó alakja
- Lieber Éva (1932–2005) festő- és textilművész, Tornyai-díjas
- Major István (1949–2014) magasugró, háromszoros fedettpályás Európa-bajnok, olimpiai 6. helyezett, háromszor volt Magyarországon az év atlétája
- Makk Attila (1963–) belsőépítész, grafikus, 2003-ban az "Év belsőépítésze" díjazottja
- Mayer István síugró, 1977-ben síugró csapatban országos bajnok
- Mezey Mária (1909–1983) színművész, érdemes és kiváló művész
- Michna György (1920–2013), a Magyar Királyi Légierő legendás Puma századának egyik pilótája
- Molnár Gergely (Mr. Jupiter, 1945–) bűvész, a Manilai Bűvészegyetem díszdoktora, 2013-tól az Izraeli Bűvészszövetség díszelnöke; a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje (2002) és a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje (2014) kitüntetettje
- Müller Sándor (1948–) 17-szeres válogatott labdarúgó, az 1982-es spanyolországi vb-n szereplő válogatott csapat tagja
- Nagy Ákos (1982–) zeneszerző
- Nagy Gáspár (1949–2007) Kossuth-díjas költő, író
- Nagy Kálmán (1909–2010) huszár ezredes, hadtörténész
- Németh Zsigmond (1944-), aki társával, Krúg Lászlóval, 1981-ben megismételte Endresz György és Magyar Sándor legendás 1931-es óceán-átrepülését motoros géppel
- Navracsics Tibor (1966–) magyar jogász, politológus, egyetemi docens, politikus. 2014-től az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa.
- Nemcsik Zsolt (1977–) vívó, olimpia ezüstérmes kard egyéniben, világbajnoki aranyérmes kard csapatban
- Nyulász Péter (1968–) meseíró, gyermekversköltő, 2011-ben Helka című könyve elnyerte az Év Gyermekkönyve díjat, a Magyar Rádió korábbi szerkesztőjeként a „Krónika” műsorvezetője volt
- Orosz István (1951–) Kossuth-díjas grafikus, rajzfilmkészítő
- Palkovics Tibor (?–2010), az 1970-es évek sokszoros sílesikló bajnoka
- Pap Ferenc (1945-) Balázs Béla-díjas operatőr, rendező.
- Pálinkás György vitorlázó és motoros repülő, az 50-es évek elején a Hármashatár-hegyi reptér parancsnoka volt, több, mint 1 millió kilométert tett meg motoros repülővel
- Párkányi Raab Péter (1967- ) Kossuth-díjas szobrászművész.
- Pléh Csaba (1945–) Széchenyi-díjas pszichológus, nyelvész, az MTA rendes tagja
- Poczik Ferenc (1894–1974) szőlőnemesítő, aki itt nemesítette a ma is kedvelt, Pannónia kincse nevű csemegeszőlőfajtát
- Sophie Pribojszki (Pribojszki Zsófia; 1946–) festő- és szobrászművész
- Ravasz Etele Koppány (1992–) junior vívó világbajnok, edző
- Rákay Philip (1972–) médiaszemélyiség, az MTV Zrt. vezérigazgató-helyettese
- Rékasi Zsigmond (2001–) magyar költő
- Ring Anna sokszoros vitorlázó repülő csúcstartó az 50-es években
- Riskó Géza (1949–) az MTV sportrovatának Prima Primissima díjas vezetője
- Riskó Tibor (1923–2017) tüdőgyógyász, ortopéd sebész, ortopédiai tanszékvezető egyetemi tanár
- Rodics Katalin neves természetvédő, a Greenpeace munkatársa
- Ruszák Mátyás Európa-bajnok lovasíjász, a jordán királyi lovasverseny győztese
- Sarlós Erzsébet 20-szoros magyar bajnok evezős
- Sarlós György (1940–), olimpiai ezüstérmes kormányos nélküli négyes evezésben
- Sarlós Katalin világbajnoki bronzérmes evezős
- Sarlósné Mózer Erzsébet evezős, képzőművész, Európa-bajnoki bronzérmes női egypárevezésben
- Siklósi Örs (1991–2021), az AWS frontembere
- Simon Zsolt (1971–), a TV2 vezérigazgatója és résztulajdonosa
- Somos Miklós (1933–2009) Munkácsy-díjas festőművész
- Szél Bernadett (1977–) közgazdász, politikus, a Lehet Más a Politika országgyűlési képviselője
- Széles Tamás (1973–) színművész, az egyik legfoglalkoztatottabb szinkronhang, díszlettervező, a Magyar Ó-Katolikus Egyház püspöke
- Szokolay Balázs (1961–) Liszt-díjas zongoraművész
- Tagai Róbert raliversenyző, 2000-ben magyar bajnok
- Tagai Tamás raliversenyző, 2000-ben magyar bajnok
- Türke András István (1980-) történész, biztonságpolitikai elemző, az Europa Varietas Institute igazgatója
- Vörösmarthy Dániel (1929–2019) szemészprofesszor, az MTA doktora
- V. Majzik Mária (1949–) Magyar Örökség-díjas, Príma-díjjal kitüntetett képzőművész, a budakeszi Himnusz-szobor alkotója
- Zákányi Zsolt (1925–2007) Liszt-díjas karnagy, a róla elnevezett vegyeskórus alapítója
Budakeszi média
[szerkesztés]- A Mi Kisvárosunk, Budakeszi Családi Magazin Archiválva 2020. november 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Budakeszi Hírmondó
- Buda Környéki Televízió
- Budakörnyéki Iránytű Archiválva 2013. május 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Keszi Láss! Budántúl
- Keszi-Art Egyesület honlapja
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Budakeszi települési polgármester-választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ a b c d e f g Testvérvárosi kapcsolatok – Budakeszi Város Önkormányzata. (Hozzáférés: 2021. február 22.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Huber Szabó Lőrinc: A Fekete-hegyek titkai, Budakeszi Hírmondó, 2013. november 27.)
- ↑ a b Budakeszi települési választás eredményei (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ a b Budakeszi települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
- ↑ a b Budakeszi települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ a b Budakeszi települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ a b Budakeszi települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ a b 2010-es önkormányzati választás. static.valasztas.hu, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
- ↑ a b Budakeszi települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
- ↑ a b Budakeszi települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
- ↑ www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019
- ↑ www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019
- ↑ www.rehabint.hu
- ↑ [1] www.koranyi.hu
- ↑ a b Budakeszi Helységnévtár, KSH
- ↑ BUDAKESZI „ÁLOMVÖLGYRŐL” TÉNYSZERŰEN. Budakeszi Hírmondó, 2019. március 27. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
- ↑ A Dalotti család honlapja
- ↑ Sídinasztiák, Schäffer János írása
- ↑ A rchivált másolat. szentistvankorus.hu. [2014. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 26.)
Források
[szerkesztés]- Györffy György: Pilis megye
További információk
[szerkesztés]- Budakeszi hivatalos honlapja
- Térkép Kalauz – Budakeszi
- Budakeszi a funiq.hu-n
- A Budakeszi Vadaspark honlapja