Bacsó Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Bacsó Péter
(Böhm Péter)
Bacsó Péter (1973)
Bacsó Péter (1973)
Született 1928. január 6.[1][2]
Kassa
Elhunyt 2009. március 11. (81 évesen)[3][1][2]
Budapest
Állampolgársága magyar
Gyermekei három gyermek
SzüleiPalotai Boris
Foglalkozása
Iskolái Színház- és Filmművészeti Egyetem
Kitüntetései
Sírhely Farkasréti temető

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bacsó Péter témájú médiaállományokat.

Bacsó Péter (Kassa, 1928. január 6.Budapest, 2009. március 11.) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, egyetemi tanár,[4] érdemes és kiváló művész.

Életpályája[szerkesztés]

Kassán született, édesanyja Palotai Boris zsidó származású írónő volt. Családja 1940-ben, a vidéki soá elől költözött Budapestre, ő már itt fejezte be gimnáziumi tanulmányait. 1946-ban felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1950-ben diplomázott. Kezdetben dramaturgként és forgatókönyvíróként dolgozott, első rendezése az 1963-as Nyáron egyszerű című film volt. Az igazi sikert 1967-ben a Fejlövés című filmje hozta meg számára, amely valós történetet dolgoz fel. Különlegessége, hogy a főszerepeket nem végzett színészek, hanem Kovács Kati, a beat-korszak emblematikus, akkor már országos hírű énekesnője és a szintén zenész Horváth Charlie játszották. 1969-ben rendezte a legendás A tanú című filmet, amely az 1950-es évek koncepciós pereit eleveníti fel. A film túlzottan merész volt az akkori kultúrpolitikának, ezért egészen 1979-ig be sem mutatták, de az 1981-es cannes-i filmfesztiválon nagy sikert aratott, mára pedig kultuszfilm lett Magyarországon.

Számos dalszöveget írt, elsősorban saját filmjeihez. Egyik legnagyobb slágere Fényes Szabolcs zenéjével a Te szeress legalább című szám volt. Többek között Mikes Éva és Koncz Zsuzsa aratott vele nagy sikert. Szintén Fényes Szabolccsal írta az Esős vasárnap délután című számot.

Munkásságáért 1985-ben Kossuth-díjjal jutalmazták.

Betegsége ellenére szinte halála napjáig dolgozott, 2005-ben a De kik azok a Lumnitzer nővérek? című vígjátékot, 2008-ban pedig a Majdnem szűz című filmet forgatta. A 2009-es filmszemlén életműdíjat kapott, az átadáson elnézést kért, hogy túl szomorú filmeket készített. 2009. március 11-én hunyt el, 81 évesen.

Filmjei[szerkesztés]

Rendezőként[szerkesztés]

  • 2008 Majdnem szűz (rendező, forgatókönyvíró)
  • 2005 De kik azok a Lumnitzer nővérek? (rendező)
  • 2001 Hamvadó cigarettavég (rendező, forgatókönyvíró)
  • 2001 A tigriscsíkos kutya - TV-film (rendező)
  • 1997 Helló, Doki - tv-sorozat (rendező, író)
  • 1996 Balekok és banditák (rendező, forgatókönyvíró)
  • 1994 Kis Romulusz tv-sorozat (rendező)
  • 1994 Megint tanú (rendező, forgatókönyvíró)
  • 1992 Live Show (rendező)
  • 1991 Sztálin menyasszonya (rendező)
  • 1988 Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakája (rendező, forgatókönyvíró)
  • 1987 Banánhéjkeringő (rendező, író)
  • 1985 Hány az óra, Vekker úr? (rendező, forgatókönyvíró)
  • 1983 Te rongyos élet (forgatókönyvíró, rendező)
  • 1983 Sértés (rendező, forgatókönyvíró – Vaszilij Makarovics Suksin 3 elbeszélése alapján; 1979-ben tévéfilmként mutatták be először, majd játékfilm lett belőle)
  • 1982 Tegnapelőtt (forgatókönyvíró, rendező)
  • 1980 A svéd, akinek nyomaveszett (rendező, forgatókönyvíró)
  • 1979 Ki beszél itt szerelemről?! (forgatókönyvíró, rendező)
  • 1979 Áramütés (rendező, forgatókönyvíró)
  • 1977 Riasztólövés (forgatókönyvíró, rendező)
  • 1976 Zongora a levegőben (rendező, forgatókönyvíró)
  • 1975 Ereszd el a szakállamat! (forgatókönyvíró, rendező)
  • 1974 Szikrázó lányok (rendező, forgatókönyvíró)
  • 1973 Harmadik nekifutás (forgatókönyvíró, rendező)
  • 1972 Forró vizet a kopaszra! (rendező, forgatókönyvíró)
  • 1971 Jelenidő (forgatókönyvíró, rendező)
  • 1971 Kitörés (rendező, forgatókönyvíró)
  • 1969 A tanú (rendező, forgatókönyvíró)
  • 1968 Fejlövés (forgatókönyvíró, rendező)
  • 1967 Nyár a hegyen (rendező, forgatókönyvíró)
  • 1965 Szerelmes biciklisták (forgatókönyvíró, rendező)
  • 1963 Nyáron egyszerű (rendező, forgatókönyvíró)
  • 1960 "Útinapló" (rendező, forgatókönyvíró)

Szereplőként[szerkesztés]

  • 2002 A tanú én vagyok (szereplő)
  • 1982 Történetek a magyar filmről (színész)

Közreműködőként[szerkesztés]

  • 2003 Lili tv-sorozat (forgatókönyvíró)
  • 1991 Magyar rekviem (producer)
  • 1977 Egy erkölcsös éjszaka (forgatókönyvíró)
  • 1972 Macskajáték (forgatókönyvíró, dramaturg)
  • 1971 Szerelem (forgatókönyvíró, dramaturg)
  • 1969 Isten hozta, őrnagy úr! (dramaturg)
  • 1969 Virágvasárnap (forgatókönyvíró)
  • 1964 Nyáron egyszerű (forgatókönyvíró)
  • 1961 Két félidő a pokolban (forgatókönyvíró)
  • 1961 Megszállottak (dramaturg)
  • 1961 Katonazene (forgatókönyvíró)
  • 1960 Fűre lépni szabad (forgatókönyvíró)
  • 1959 Merénylet (forgatókönyvíró)
  • 1959 Gyalog a mennyországba (forgatókönyvíró)
  • 1958 Ház a sziklák alatt (dramaturg)
  • 1958 Édes Anna (forgatókönyvíró)
  • 1956 Mese a 12 találatról (forgatókönyvíró)
  • 1955 Dandin György, avagy a megcsúfolt férj (dramaturg)
  • 1955 A 9-es kórterem (dramaturg)
  • 1954 Fel a fejjel (forgatókönyvíró)
  • 1954 Liliomfi (dramaturg)
  • 1954 Simon Menyhért születése (dramaturg)
  • 1953 Ifjú szívvel (forgatókönyvíró)
  • 1953 A harag napja (dramaturg)
  • 1952 Erkel (dramaturg)
  • 1952 Nyugati övezet TV-film (forgatókönyvíró)
  • 1951 Déryné (forgatókönyvíró)
  • 1949 Szabóné (forgatókönyvíró)

Könyvei[5][szerkesztés]

Bacsó Péter és a stáb tagjai a Forró vizet a kopaszra című film forgatásakor (1972)
Avar István színművész (balra), Bacsó Péter rendező (sállal) és Zsombolyai János operatőr (jobbra) a Harmadik nekifutás című film forgatásán
  • Édes Anna. Magyar film. Dialóglista; Kosztolányi Dezső regénye nyomán írta Bacsó Péter, rend. Fábri Zoltán; Jegyzetsokszorosító, Bp., 1958
  • Jelenidő; Szépirodalmi, Bp., 1975; Bacsó Péter–Zimre Péterː Jelenidő; rend. Bacsó Péter, bev. Rényi Péter / Bacsó Péter–Konrád Györgyː Kitörés / Bacsó Péter–Zimre Péterː Harmadik nekifutás ISBN 963150381X
  • Áramütés. Bacsó Péter filmje; szerk., interjúk Újhelyi János; Magvető, Bp., 1979 (Ötlettől a filmig) ISBN 9632709942
  • A tanú (Magvető Könyvkiadó, 1980) ISBN 9632709616
  • Krunski svedok. Roman (A tanú); szerbre ford. Radoszlav Miroszavljev; Narodna knjiga, Beograd, 1984
  • Megint tanú. Filmregény, 1992 – Társszerző: Fábry Sándor (Pelikán Kiadó, 1992) ISBN 9637955984
  • A Tanú. Filmregény, 1969; 3. bőv. kiad.; Pelikán–Pannon, Bp., 1992
  • Csendes kiáltás. Bacsó Péter beszélgetései Jancsó Miklóssal; Pelikán, Bp., 1994
  • A tanú / Megint tanú – Társszerző: Fábry Sándor (Pelikán Kiadó, 1995) ISBN 9638095237
  • 3 tanú ; A Tanú / Megint Tanú / Te rongyos élet...!; karikatúrák Lehoczky Károly; Kossuth, Bp., 2001 ISBN 9630942550
  • Hamvadó cigarettavég. Filmregény (CD-melléklettel) (Kossuth Kiadó, 2003) ISBN 9630944227

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Bacsó Péter sírja Budapesten. Farkasréti temető: 607-34. templomi fülke

Források[szerkesztés]

  • Magyar film.hu
  • Elhunyt Bacsó Péter
  • A tanú. DVD kiadás, rendezői kommentár
  • Féjja Sándor: Egy filmvígjáték hatásvizsgálatának tapasztalatai. Zongora a levegőben; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum–MOKÉP, Bp., 1978 (Film és közönség)
  • Kőháti Zsolt: Bacsó Péter; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum–NPI, 1981 (Filmbarátok kiskönyvtára)
  • Andor Tamás – Kende Tamás – Szabó B. István: Bacsó filmkönyv. Napvilág Kiadó, Bp. 2007. ISBN 978-963-9697-1-40
  • Gyöngyösi Zoltán: Így élt Bacsó Péter. Unicus Műhely, Bp. 2016. ISBN 978-615-5084-33-1

További információk[szerkesztés]