Bacsó Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bacsó Péter
Bacsó Péter (2009)
Bacsó Péter (2009)
Született 1928. január 6.
Kassa, Csehszlovákia
Elhunyt 2009. március 11. (81 évesen)
Budapest, Magyarország
Sírhely Farkasréti temető
Foglalkozása filmrendező, egyetemi tanár
Díjak Kossuth-díj (1985)

Bacsó Péter az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bacsó Péter témájú médiaállományokat.

Bacsó Péter (Kassa, 1928. január 6.Budapest, 2009. március 11.) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, egyetemi tanár[1], érdemes- és kiváló művész.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kassán született, édesanyja Palotai Boris zsidó származású írónő volt. Családja 1940-ben, a vidéki soá elől költözött Budapestre, ő már itt fejezte be gimnáziumi tanulmányait. 1946-ban felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1950-ben diplomázott. Kezdetben dramaturgként és forgatókönyvíróként dolgozott, első rendezése az 1963-as Nyáron egyszerű című film volt. Az igazi sikert 1967-ben a Fejlövés című filmje hozta meg számára, amely valós történetet dolgoz fel. Különlegessége, hogy a főszerepeket nem végzett színészek, hanem Kovács Kati, a beat-korszak emblematikus, akkor már országos hírű énekesnője és a szintén zenész Horváth Charlie játszották. 1969-ben rendezte a legendás A tanú című filmet, amely az 1950-es évek koncepciós pereit eleveníti fel. A film túlzottan merész volt az akkori kultúrpolitikának, ezért egészen 1979-ig be sem mutatták, de az 1981-es cannes-i filmfesztiválon nagy sikert aratott, mára pedig kultuszfilm lett Magyarországon. Számos dalszöveget írt, elsősorban saját filmjeihez. Egyik legnagyobb slágere Fényes Szabolcs zenéjével a Te szeress legalább című szám volt. Többek között Mikes Éva és Koncz Zsuzsa aratott vele nagy sikert. Szintén Fényes Szabolccsal írta az Esős vasárnap délután című számot. Munkásságáért 1985-ben Kossuth-díjjal jutalmazták.

Betegsége ellenére szinte halála napjáig dolgozott, 2005-ben a De kik azok a Lumnitzer nővérek? című vígjátékot, 2008-ban pedig a Majdnem szűz című filmet forgatta. A 2009-es filmszemlén életműdíjat kapott, az átadáson elnézést kért, hogy túl szomorú filmeket készített. 2009. március 11-én hunyt el, 81 évesen.

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendezőként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2008 Majdnem szűz (rendező, forgatókönyvíró)
  • 2005 De kik azok a Lumnitzer nővérek? (rendező)
  • 2001 Hamvadó cigarettavég (rendező, forgatókönyvíró)
  • 2001 A tigriscsíkos kutya - TV-film (rendező)
  • 1997 Helló, Doki - TV-sorozat (rendező, író)
  • 1996 Balekok és banditák (rendező, forgatókönyvíró)
  • 1994 Kis Romulusz TV-sorozat (rendező)
  • 1994 Megint tanú (rendező, forgatókönyvíró)
  • 1992 Live Show (rendező)
  • 1991 Sztálin menyasszonya (rendező)
  • 1988 Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakája (rendező, forgatókönyvíró)
  • 1986 Banánhéjkeringő (rendező, író)
  • 1985 Hány az óra, Vekker úr? (rendező, forgatókönyvíró)
  • 1983 Te rongyos élet (forgatókönyvíró, rendező)
  • 1983 Sértés (rendező, forgatókönyvíró – Vaszilij Makarovics Suksin 3 elbeszélése alapján)
  • 1982 Tegnapelőtt (forgatókönyvíró, rendező)
  • 1980 A svéd, akinek nyomaveszett (rendező, forgatókönyvíró)
  • 1979 Ki beszél itt szerelemről?! (forgatókönyvíró, rendező)
  • 1979 Áramütés (rendező, forgatókönyvíró)
  • 1977 Riasztólövés (forgatókönyvíró, rendező)
  • 1976 Zongora a levegőben (rendező, forgatókönyvíró)
  • 1975 Ereszd el a szakállamat! (forgatókönyvíró, rendező)
  • 1974 Szikrázó lányok (rendező, forgatókönyvíró)
  • 1973 Harmadik nekifutás (forgatókönyvíró, rendező)
  • 1972 Forró vizet a kopaszra! (rendező, forgatókönyvíró)
  • 1971 Jelenidő (forgatókönyvíró, rendező)
  • 1970 Kitörés (rendező, forgatókönyvíró)
  • 1969 A tanú (rendező, forgatókönyvíró)
  • 1968 Fejlövés (forgatókönyvíró, rendező)
  • 1967 Nyár a hegyen (rendező, forgatókönyvíró)
  • 1965 Szerelmes biciklisták (forgatókönyvíró, rendező)
  • 1963 Nyáron egyszerű (rendező, forgatókönyvíró)
  • 1960 "Útinapló" (rendező, forgatókönyvíró)

Szereplőként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2002 A tanú én vagyok (szereplő)
  • 1982 Történetek a magyar filmről (színész)

Közreműködőként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2003 Lili TV-sorozat (forgatókönyvíró)
  • 1991 Magyar rekviem (producer)
  • 1977 Egy erkölcsös éjszaka (forgatókönyvíró)
  • 1972 Macskajáték (forgatókönyvíró, dramaturg)
  • 1971 Szerelem (forgatókönyvíró, dramaturg)
  • 1969 Isten hozta, őrnagy úr! (dramaturg)
  • 1969 Virágvasárnap (forgatókönyvíró)
  • 1964 Nyáron egyszerű (forgatókönyvíró)
  • 1961 Két félidő a pokolban (forgatókönyvíró)
  • 1961 Megszállottak (dramaturg)
  • 1961 Katonazene (forgatókönyvíró)
  • 1960 Fűre lépni szabad (forgatókönyvíró)
  • 1959 Merénylet (forgatókönyvíró)
  • 1959 Gyalog a mennyországba (forgatókönyvíró)
  • 1958 Ház a sziklák alatt (dramaturg)
  • 1958 Édes Anna (forgatókönyvíró)
  • 1956 Mese a 12 találatról (forgatókönyvíró)
  • 1955 Dandin György, avagy a megcsúfolt férj (dramaturg)
  • 1955 A 9-es kórterem (dramaturg)
  • 1954 Fel a fejjel (forgatókönyvíró)
  • 1954 Liliomfi (dramaturg)
  • 1954 Simon Menyhért születése (dramaturg)
  • 1953 Ifjú szívvel (forgatókönyvíró)
  • 1953 A harag napja (dramaturg)
  • 1952 Erkel (dramaturg)
  • 1952 Nyugati övezet TV-film (forgatókönyvíró)
  • 1951 Déryné (forgatókönyvíró)
  • 1949 Szabóné (forgatókönyvíró)

Könyvei[2][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bacsó Péter sírja Budapesten. Farkasréti temető: 607-34. templomi fülke

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]