Maár Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Maár Gyula
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Született 1934. augusztus 2.
Budapest
Elhunyt2013. december 20. (79 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Törőcsik Mari
Foglalkozása filmrendező, forgatókönyvíró
Iskolái Színház- és Filmművészeti Egyetem
Díjak Kossuth-díj (2010)

Maár Gyula az IMDb-n
Maár Gyula PORT.hu-adatlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Maár Gyula témájú médiaállományokat.

Maár Gyula (Budapest, 1934. augusztus 2.Budapest, 2013. december 20.[1]) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró.

Életpályája[szerkesztés]

Polgári családba született. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt 1952–1957 között, történelemből és irodalomból diplomázott. Tanított néhány évig, majd 1960 és 1961 között a Medicina Könyvkiadó lektora, 1961-től 1963-ig pedig a Magvető Könyvkiadó szerkesztője volt. 1963-ban jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, 1968-ban végzett rendezőként, ezután a Mafilm rendezője lett. Első jelentősebb alkotása a Balázs Béla Stúdióban készült 1971-ben Prés címmel. Első játékfilmjét 1973-ban rendezte Végül címmel – a film a mannheimi filmfesztivál fődíját nyerte el, 1974-ben pedig a touloni filmfesztiválon a legjobb rendező díjat kapta. Minden filmjét finom, mély intelligencia, ironikus humor és az élet mulandóságát érző szomorúság szőtte át. A Teketória, az Első 200 évem, a Déryné, hol van? (ez utóbbiban nyújtott alakításáért Törőcsik Marit Cannes-ban a legjobb színésznő díjjal jutalmazták) mind olyan alkotások, amik hangnemükben, ízlésükben elütnek annak a kornak sikervonulatától és elviségétől, amiben készültek. Készített tévéfilmet Giordano Bruno A gyertyás című egyetlen színpadi művéből, a rendszerváltásról szóló Hoppá c. társadalmi filmszatírája feltétlenül a legjobbak közül való a volt kommunista régióban – leleplező mondanivalója ma sokkal nyilvánvalóbb, mint amikor a film készült.

A filmszakma akkori vezetői szívesen söpörték szőnyeg alá a zavarba ejtően intelligens, sokrétű műveltségű, éles szemű, biztos ízlésű új rendezőtársat. Humora, látása rendkívül aktuális, eleven. Legtöbb filmjének operatőre Koltai Lajos volt, aki a legtiszteletteljesebb elismeréssel adózik Maár Gyula művészetének, csakúgy, mint Tarr Béla, aki Maár Gyula Töredék c. legutolsó filmjének producere volt. Rendszeresen készített filmeket a Magyar Televíziónak. Nevéhez olyan tévéfilmek rendezése fűződik, mint az 1976-ban Jókai Mór regényéből készült A lőcsei fehér asszony, a Bűn és bűnhődés vagy az Én és a kisöcsém című zenés film. Készített portréfilmet feleségéről Törőcsik Mariról, Pilinszky Jánosról és Polgár Lászlóról.

Gyermekkorában készített festményeit rövid időre kiállították Budapesten.

Színházi munkái[szerkesztés]

Szerzőként[szerkesztés]

Rendezőként[szerkesztés]

Filmjei[szerkesztés]

Rendezőként[szerkesztés]

Forgatókönyvíróként[szerkesztés]

Színészként[szerkesztés]

Egyéb filmjei[szerkesztés]

Könyvei[szerkesztés]

  • Sértődött utazás (társszerző, 1969)

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Elhunyt Maár Gyula. Nol.hu, 2013. december 21. (Hozzáférés: 2013. december 21.)

Források[szerkesztés]

  • MTI ki Kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
  • Maár Gyula 75 éves
  • Beszélgetés Maár Gyulával. Maár Gyula festmény kiállításának megnyitója, 2012. szeptember 7.

További információk[szerkesztés]