Maár Gyula

Maár Gyula
Stekovics Gáspár felvétele
Született	1934. augusztus 2. Budapest
Elhunyt	2013. december 20. (79 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Törőcsik Mari
Foglalkozása	filmrendező, forgatókönyvíró
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Egyetem
Kitüntetései	Kossuth-díj (2010)
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Maár Gyula témájú médiaállományokat.

Maár Gyula (Budapest, 1934. augusztus 2. – Budapest, 2013. december 20.) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró.

Életpályája

Polgári családba született. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt 1952–1957 között, történelemből és irodalomból diplomázott. Tanított néhány évig, majd 1960 és 1961 között a Medicina Könyvkiadó lektora, 1961-től 1963-ig pedig a Magvető Könyvkiadó szerkesztője volt. 1963-ban jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, 1968-ban végzett rendezőként, ezután a Mafilm rendezője lett. Első jelentősebb alkotása a Balázs Béla Stúdióban készült 1971-ben Prés címmel. Első játékfilmjét 1973-ban rendezte Végül címmel – a film a mannheimi filmfesztivál fődíját nyerte el, 1974-ben pedig a touloni filmfesztiválon a legjobb rendező díjat kapta. Minden filmjét finom, mély intelligencia, ironikus humor és az élet mulandóságát érző szomorúság szőtte át. A Teketória, az Első 200 évem, a Déryné, hol van? (ez utóbbiban nyújtott alakításáért Törőcsik Marit Cannes-ban a legjobb színésznő díjjal jutalmazták) mind olyan alkotások, amik hangnemükben, ízlésükben elütnek annak a kornak sikervonulatától és elviségétől, amiben készültek. Készített tévéfilmet Giordano Bruno A gyertyás című egyetlen színpadi művéből, a rendszerváltásról szóló Hoppá c. társadalmi filmszatírája feltétlenül a legjobbak közül való a volt kommunista régióban – leleplező mondanivalója ma sokkal nyilvánvalóbb, mint amikor a film készült.

A filmszakma akkori vezetői szívesen söpörték szőnyeg alá a zavarba ejtően intelligens, sokrétű műveltségű, éles szemű, biztos ízlésű új rendezőtársat. Humora, látása rendkívül aktuális, eleven. Legtöbb filmjének operatőre Koltai Lajos volt, aki a legtiszteletteljesebb elismeréssel adózik Maár Gyula művészetének, csakúgy, mint Tarr Béla, aki Maár Gyula Töredék c. legutolsó filmjének producere volt. Rendszeresen készített filmeket a Magyar Televíziónak. Nevéhez olyan tévéfilmek rendezése fűződik, mint az 1976-ban Jókai Mór regényéből készült A lőcsei fehér asszony, a Bűn és bűnhődés vagy az Én és a kisöcsém című zenés film. Készített portréfilmet feleségéről Törőcsik Mariról, Pilinszky Jánosról és Polgár Lászlóról.

Gyermekkorában készített festményeit rövid időre kiállították Budapesten.

Színházi munkái

Szerzőként

• Bűn és bűnhődés (1969)
• Viszontlátásra, drága (1972)

Rendezőként

• Pilinszky János: Síremlék (1978)
• Szép Ernő: Patika (1979)
• Hamilton: Gázláng (1983)
• Remenyik Zsigmond: 'Vén Európa' Hotel (1984)
• Popplewell: A hölgy fecseg és nyomoz (1985)
• Erkel Ferenc: Hunyadi László (1989)

Filmjei

Rendezőként

Ablak (1966) Skorbut (1967) Klösz mester világa (1969) Prés (1971, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm Végül (1973, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm Déryné, hol van? (1975, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm Teketória (1976, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony (1976, forgatókönyvíró is) - tvfilm Színész vagyok - Törőcsik Mari (1977) - tvfilm Viszontlátásra, drága! (1978, forgatókönyvíró is) - tvfilm Bűn és bűnhődés (1980) - tvfilm, színházi közvetítés Álom a színházról (1982) Nápolyi mulatságok (1982, forgatókönyvíró is) - tvfilm Lysistrate (1983) – tv-opera Felhőjáték (1983, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm Micsoda útjaim (1984) - tvfilm Széphistória (1984) Ez csak színjáték (1985) Lót (1985) Első kétszáz évem (1985, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm KZ-oratórium (1986) - tvfilm, dokumentumfilm Moldova György: Malom a pokolban (1986, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm

Scuderi kisasszony (1986) Ördögi kísértetek (1986) Az ördög talizmánja (1987) (tvfilm) Montmartre-i ibolya (1987) Én és a kisöcsém (1989) – tv-opera Síremlék - Pilinszky János színműveinek (1989) - tvfilm Búcsú a kommunizmustól (1990) - tvfilm, dokumentumfilm A kommunizmus múmiái (1990) - tvfilm, dokumentumfilm A szkipetárok földjén (1990) Hoppá (1993, forgatókönyvíró is) - tvfilm Lement a hold (1993) Balkán! Balkán! (1993, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm Fejezetek a magyar film történetéből (1995) - tvfilm, ismeretterjesztő sorozat Moszkvai képeslap (1995) Törőcsik Mari (1996) - portréfilm Esti sugárkoszorú (1997) - tvfilm, versösszeállítás Befordultam a konyhára (1997) - tvfilm, versösszeállítás Törőcsik Mari Cannes-ben (1998) - tvfilm Szilveszter vagy amit akartok (1998) Ennyiből ennyi - Erdély, 1990) (2000, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm Töredék (2006, forgatókönyvíró is) - nagyjátékfilm

Forgatókönyvíróként

• Harminckét nevem volt (1972)
• Ártatlan gyilkosok (1973)
• Megtörtént bűnügyek (1974)
• Mese habbal (1979)

Színészként

• Macbeth (1982)

Egyéb filmjei

• Sziget a szárazföldön (1969) - rendezőaszisztens
• A halhatatlan légiós (1971) - szaktanácsadó
• Herkulesfürdői emlék (1976) - szaktanácsadó
• Őszi almanach (1984)

Könyvei

• Sértődött utazás (társszerző, 1969)

Díjai

• Mannheimi fesztivál fődíja (1974) Végül
• A filmkritikusok díja (1975)
• Touloni fesztivál: legjobb rendezés díja (1975)
• Újdelhi fesztivál zsűri-különdíja (1984)
• Balázs Béla-díj (1984)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2009)
• Kossuth-díj (2010)

Források

• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
• Maár Gyula 75 éves
• Beszélgetés Maár Gyulával. Maár Gyula festmény kiállításának megnyitója, 2012. szeptember 7.

További információk

• Születésnapi levél, Terasz, terasz.hu
• Színházi Adattár, szinhaziadattar.hu
• Maár Gyula arcképe, artfoto.greguss.net