Ugrás a tartalomhoz

Maár Gyula

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Maár Gyula
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Született1934. augusztus 2.
Budapest
Elhunyt2013. december 20. (79 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Házastársa
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Maár Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Maár Gyula (Budapest, 1934. augusztus 2. – Budapest, 2013. december 20.[1]) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró.

Életpályája

[szerkesztés]

Polgári családba született. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt 1952–1957 között, történelemből és irodalomból diplomázott. Tanított néhány évig, majd 1960 és 1961 között a Medicina Könyvkiadó lektora, 1961-től 1963-ig pedig a Magvető Könyvkiadó szerkesztője volt. 1963-ban jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, 1968-ban végzett rendezőként, ezután a Mafilm rendezője lett. Első jelentősebb alkotása a Balázs Béla Stúdióban készült 1971-ben Prés címmel. Első játékfilmjét 1973-ban rendezte Végül címmel – a film a mannheimi filmfesztivál fődíját nyerte el, 1974-ben pedig a touloni filmfesztiválon a legjobb rendező díjat kapta. Minden filmjét finom, mély intelligencia, ironikus humor és az élet mulandóságát érző szomorúság szőtte át. A Teketória, az Első 200 évem, a Déryné, hol van? (ez utóbbiban nyújtott alakításáért Törőcsik Marit Cannes-ban a legjobb színésznő díjjal jutalmazták) mind olyan alkotások, amik hangnemükben, ízlésükben elütnek annak a kornak sikervonulatától és elviségétől, amiben készültek. Készített tévéfilmet Giordano Bruno A gyertyás című egyetlen színpadi művéből, a rendszerváltásról szóló Hoppá c. társadalmi filmszatírája feltétlenül a legjobbak közül való a volt kommunista régióban – leleplező mondanivalója ma sokkal nyilvánvalóbb, mint amikor a film készült.

A filmszakma akkori vezetői szívesen söpörték szőnyeg alá a zavarba ejtően intelligens, sokrétű műveltségű, éles szemű, biztos ízlésű új rendezőtársat. Humora, látása rendkívül aktuális, eleven. Legtöbb filmjének operatőre Koltai Lajos volt, aki a legtiszteletteljesebb elismeréssel adózik Maár Gyula művészetének, csakúgy, mint Tarr Béla, aki Maár Gyula Töredék c. legutolsó filmjének producere volt. Rendszeresen készített filmeket a Magyar Televíziónak. Nevéhez olyan tévéfilmek rendezése fűződik, mint az 1976-ban Jókai Mór regényéből készült A lőcsei fehér asszony, a Bűn és bűnhődés vagy az Én és a kisöcsém című zenés film. Készített portréfilmet feleségéről, Törőcsik Mariról, Pilinszky Jánosról és Polgár Lászlóról.

Gyermekkorában készített festményeit rövid időre kiállították Budapesten.

Végakarata szerinte felesége, Törőcsik Mari és lánya a hamvait a Sugovica folyóba szórta.[2]

Színházi munkái

[szerkesztés]

Szerzőként

[szerkesztés]

Rendezőként

[szerkesztés]

Filmjei

[szerkesztés]

Rendezőként

[szerkesztés]

Forgatókönyvíróként

[szerkesztés]

Színészként

[szerkesztés]

Egyéb filmjei

[szerkesztés]

Könyvei

[szerkesztés]
  • Maár Gyula–Zimre Péter: Sértődött utazás; Szépirodalmi, Bp., 1970
  • Gyilkos van a padláson. Egyfelvonásos; in: Bohók és bohócok. Öt új magyar egyfelvonásos; NPI, Bp., 1979 (Színjátszók kiskönyvtára)

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Elhunyt Maár Gyula. Nol.hu, 2013. december 21. (Hozzáférés: 2013. december 21.)
  2. ↑ Emléktöredékek Törőcsik Mari életéből (magyar nyelven). Magyar Nemzet. [2021. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 23.)

Források

[szerkesztés]
  • MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
  • Maár Gyula 75 éves
  • Beszélgetés Maár Gyulával. Maár Gyula festménykiállításának megnyitója, 2012. szeptember 7.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Maár_Gyula&oldid=27071068”