Eörsi László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Eörsi László
Született 1955. január 25. (66 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása történész

Eörsi László (Budapest, 1955. január 25. – ) történész, fő kutatási területe az 1956-os forradalom.

Élete és munkássága[szerkesztés]

Apja Eörsi István író, 1956-os forradalmár, anyja Pártos Vera gimnáziumi tanár, testvére Eörsi János újságíró, szerkesztő volt. Unokatestvére, Eörsi Mátyás az SZDSZ országgyűlési képviselője volt. Székesfehérváron érettségizett mezőgazdasági szakközépiskolában. A rendszerváltásig főleg fizikai munkát végzett, elsősorban az építőiparban. 1986–91 között a Bokréta utcai speciális nevelőotthonban volt pedagógus. Első írása 1988. november 4-én jelent meg az Élet és Irodalomban a Kossuth téri sortűzről. 1991-ben fejezte be főiskolai tanulmányait a szombathelyi tanárképző főiskolán.

Diplomájának megszerzése után, 1991-ben kezdett dolgozni az éppen megalakuló 1956-os Intézetben. A tanulmányok készítése mellett lektorálta a Budapest Főváros Levéltárának 1956-os pereiről szóló, 2006-os CD-ROM-ját; a 2010-ben bemutatott Kolorádó Kid játékfilm (rendező: Vágvölgyi B. András) ötlete tőle származott. Ennek, valamint több 1956-os témájú dokumentumfilmnek volt történész-szakértője.

2011. december 27-én a második Orbán-kormány határozatot hozott az 1956-os Intézet Közalapítvány jogutód nélküli megszüntetéséről. 2012. január 1-től az Intézet az Országos Széchényi Könyvtár egyik osztályaként működött, munkatársainak egy része, így Eörsi László is, a könyvtár alkalmazottja lett. 2019 nyarán az intézetet beolvasztották a VERITAS Történetkutató Intézetbe és ezzel végképp felszámolták azt; a kutatói szétszéledtek, Eörsi László nyugdíjba vonult. Jelenleg az 1956-os Intézet Alapítvány és a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont kutatója.

Fő kutatási területe az 1956-os forradalom budapesti eseménytörténete. Kéttucatnyi önálló kötete mellett többszáz cikket, tanulmányt tett közzé lapokban, folyóiratokban. Egyik kötete a kaposvári Csiky Gergely színházról szól.

Kötetei[szerkesztés]

  • Tűzoltó utcai fegyveres csoport a forradalomban. Századvég Kiadó –1956-os Intézet, 1993. 100 o.
  • Ferencváros 1956. Budapest, 1956-os Intézet, 1997. 344 o.
  • Az 1956-os forradalom a XIII. kerületben. XIII. kerületi Helytörténeti füzetek 2., 1997.
  • Corvinisták 1956 (A VIII. kerület fegyveres csoportjai). 1956-os Intézet, 2001. 648 o.
  • Mítoszok helyett – 1956 (Budapest ostroma 1956; Dudás József a forradalomban; Tóth Ilona; Mansfeld Péter; A bécsi „Magyar Forradalmi Tanács”; A „Bástya” csoport). Noran Könyvkiadó, 2003. 387 o.
  • Széna tériek 1956 Budapest, 1956-os Intézet–Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2004. 369 o.
  • „Ellenfehérkönyv”. Szerzői kiadás, 2006. 44 o.
  • 1956 Mártírjai (Szentpétery Tibor fotóival). Rubicon Ház Bt., 2006. 212 o.
  • Pesti srácok (Portrék 1956-ból). Beszélő (Stencil Kulturális Alapítvány), 2006. 288 o.
  • Budapesti felkelő csoportok. Az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulójára készült internetes tartalomfejlesztések I. Főszerkesztő: Topits Judit, szerkesztő: Eörsi László. Budapest, 1956-os Intézet, 2006
  • Köztársaság tér 1956. 1956-os Intézet, 2006. 224 o.
  • 1956 Ferencvárosban (társszerzőként). Ferencvárosi Helytörténeti Egyesület, 2006. 13-96 o.
  • Angyalföld 1956 (Juhász Katalinnal és Szabó Ivettel). Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény – 1956-os Intézet, 2006. 38-49 o.
  • The Hungarian revolution of 1956 - Myths and Realities. Ford. Mario D. Fenyő. Distributed by Columbia University Press, New York, 2006. 208 pp.
  • „Jogot akartam mindenkinek”. Iván Kovács László Emlékkönyv (Filep Tiborral). Gold Book, 2007. 180 o.
  • Angyal István (1928–1958) /Benne: Angyal István önvallomásai/. Noran, Bp. 2008. 350 o.
  • A „Baross Köztársaság” 1956 (A VII. kerület felkelőcsoportjai). L'Harmattan Kiadó – 1956-os Intézet – Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2011. 512 o.
  • „Megbombáztuk Kaposvárt” (A kaposvári Csiky Gergely Színház és a kultúrpolitika). Napvilág – 1956-os Intézet Alapítvány, 2013. 224 o.
  • Soroksár 1956. Bp., Táncsics Mihály Művelődési Ház, 2014. 304 o.
  • A pesterzsébeti fegyveres ellenállás, 1956. 1956-os Intézet Alapítvány – Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2015. 232 o.
  • Kérdések és válaszok 1956-ról (Feitl Istvánnal, Ripp Zoltánnal és Standeisky Évával). Napvilág Kiadó, 2015.
  • Kőbánya 1956 (Fegyveres ellenállás a X. kerületben). Kőbányai Önkormányzat támogatásával az 1956-os Intézet Alapítvány, 2016. 92 o.
  • A csepeli fegyveres ellenállás, 1956. Kronosz – Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – 1956-os Intézet Alapítvány, 2016. 226 o.
  • Zugló 1956 (Fegyveres ellenállás a XIV. kerületben). Zuglói Önkormányzat, 2016. 138 o.
  • „Rendkívüli idők, rendkívüli cselekmények” (Tóth Ilona és Mansfeld Péter története és mítosza). Szerzői kiadás, 2016. 204 o.
  • Pesti srácok az Erzsébetvárosban. 7. Kerület Barátai Egyesület, 2016. 40 o.
  • A „Budai srácok” 1956. OSZK, 2018. 300 o.
  • Pesti lányok, 1956. Noran Libro Kiadó, 2019. 212 o.
  • A külpesti srácok 1956. Wesley János Lelkészképző Főiskola, 2020. 434 o.

Főbb tanulmányai[szerkesztés]

  • A „véres csütörtök”. Századvég, 1990/1 241-251 o.
  • A (II. kerületi) Nemzeti Forradalmi Bizottmány. 1956-os Intézet évkönyve, XI. Szerk. Rainer M. János, Standeisky Éva. 1956-os Intézet, 2003. 208-222 o.
  • Dokumentumfilmek ’56. Metropolis, 2004/2 40-49. o.
  • Halda Alíz (1928-2008) Az 1956-os Intézet honlapja, 2005.
  • 1956 hordaléka. Beszélő, 2007/12. 66–70 o.
  • „Saints of the Streets” The Participants is 1956. (Vajda Zsuzsannával) In: Resistance, Rebellion and Revolution in Hungary and Central Europe: Commemorating 1956. Hungarian Cultural Centre London, UCL, 2008. 227–237. pp.
  • Az ’58-as DVD-ROM. http://revizoronline.com/article.php?id=971, 2008. XI. 10.
  • A budapesti egyetemek nemzetőrsége. In: Nagy Imre és kora V. kötet. (Nagy Imre Alapítvány – Gondolat Kiadó, 2009.) 243–272. o.
  • Cigányok az 1956-os forradalomban. In: Cigányság-identitás-kultúra-történelem. Szerk. Daróczi Ágnes. Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, 2011. 243–256. o.
  • Az „örök vamzer” (Harangi Zoltán) Beszélő, 2012/1–3. 51–57. o.
  • Eörsi István, 1956–57. Élet és Irodalom Online, Beszélő, 2013. XI. 18.
  • 1956 képe az 1990 utáni jobboldali-konzervatív narratívakban. In: Búvópatakok – Széttekintés. Évkönyv XIX. Szerk. Rainer M. János.  OSZK – 1956-os Intézet Alapítvány, 2013. 200-248 o.
  • A legfőbb pesti srácok. (Szegő Iván Miklóssal) In: Évkönyv XIX. Szerk. Rainer M. János.  OSZK – 1956-os Intézet Alapítvány, 2015. 221-247 o.
  • Abszurdisztán, határon kívül-belül (Harangi Zoltán a Világ Igazai között). http://beszelo.c3.hu/onlinecikk/abszurdisztan-hataron-kivul-belul. 2016. II. 26.
  • Obersovszky Gyula. OSZK-honlap 2016. III. 2.
  • A Budavár 1956-os ostroma. Tűzvész az Országos Levéltárban. Levéltári Közlemények, 2016. 157-168 o.
  • Párhuzamos életrajzok. Dózsa László és Pruck Pál. In: Újratervezések. 1956-os Intézet évkönyve, XXIII.  Szerk. Keller Márkus-Tabajdi Gábor.  OSZK – 1956-os Intézet Alapítvány, 2018. 258-282 o.
  • „További eljárás nem szükséges” (A XIII. kerületi rendőrkapitány pere). Múltunk, 2019/4. 240-263 o.

Az interneten elérhető munkáiból[szerkesztés]

Források[szerkesztés]