Eörsi Mátyás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eörsi Mátyás
Született 1954. november 24. (62 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása jogász, politikus
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem

Eörsi Mátyás weboldala

Eörsi Mátyás (Budapest, 1954. november 24. –) magyar politikus, 1990-től 2010-ig szabaddemokrata országgyűlési képviselő, 20022009 között az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése liberális frakciójának vezetője. A magyar kormány 2009. március 6-án Eörsit jelölte az Európa Tanács főtitkári posztjára.[1] 2012-től a Demokratikus Koalíció tagja.

Tanulmányai[szerkesztés]

1973-ban érettségizett a budapesti Kossuth Zsuzsa Gimnáziumban, majd az egyéves sorkatonai szolgálat teljesítése után megkezdte tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán, ahol 1979-ben szerzett jogi doktorátust.

Jogászi pályafutása[szerkesztés]

Eörsi a diploma megszerzése után egy magyar külkereskedelmi állami vállalat jogtanácsosa lett. 1987-ben létrehozta az Eörsi & Társai ügyvédi irodát, amely nemzetközi kereskedelemre szakosodott.[2] A cégben tulajdonostársa volt Bauer Miklós.

Bár Eörsi Mátyás főállású politikus, választottbíróként is aktívan bíráskodott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választottbíróságon.

Politikai pályafutása[szerkesztés]

Eörsi 1988-ban az egyik első magyarországi demokratikus párt, a liberális Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) egyik alapítója volt. Részt vett 1989-ben az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) képviseletében az ún. Nemzeti Kerekasztal Tárgyalásokon, amelynek keretében kommunista párt és a frissen létrejött ellenzéke tárgyalt a demokratikus átmenet szabályairól. Egy évvel később, az ún. négyigenes népszavazáson az Országos Választási Bizottság tagja volt.

Az 1990-es első szabad országgyűlési választáson országgyűlési képviselővé választották. 1991-ben rövid ideig az SZDSZ egyik ügyvivője volt. Az 1994-es országgyűlési választáson ismét mandátumot szerzett (melyet 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban megismétel). 1994-től 1997-ig az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke lett. 1997-ben a Horn-kormány külügyminisztériumi politikai államtitkárává nevezték ki. 1998-tól 1999-ig pártja frakcióvezető-helyettese volt. 2001-ben újra a párt egyik ügyvivőjévé választották. 2002 és 2006 között a külügyi bizottság alelnökeként dolgozott (ekkor frakcióvezető-helyettes is volt), ill. 2004-ben, Magyarország EU-s csatlakozása után az európai integrációs ügyek bizottsága elnökévé is megválasztották. 2007-ben rövid ideig az SZDSZ frakcióvezetője volt. A 2010-es országgyűlési választáson nem indult, majd a választás utáni revízió során nem újította meg párttagságát.[3]

1997-ben a Liberális Internacionálé egyik alelnökévé, illetve 2002-ben az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése liberális csoportjának (melynek 1994-ben lett tagja) elnökévé választották. Itt munkája elsősorban a demokratikus átmenetek és a demokratikus intézmények kialakítására kívánt koncentrálni. Több országban működött közre választási megfigyelőként, illetve szakértőként. Munkája során több fontosabb jelentése született, például a 2004-ben kiadott Ciprussal foglalkozó jelentése[4] és a 2006-os balkáni jelentése[5]

Eörsi vezette a strasbourgi székhelyű Európa Tanács harmincfős megfigyelő csoportját a 2010-es ukrán elnökválasztás mindkét fordulójában.[6]

2012. január végén belépett a DK-ba.[7]

Hivatásos politikai pályafutását követően az NDI (National Democratic Institute for International Affairs) részére dolgozott Jordániában és Líbiában (2011), majd 2012-ben a berlini Democracy Reporting International-nál (DRI). 2013-ben a vilniuszi székhelyű Parliamentary Forum for Democracy főtitkára. 2014-től Varsóban a Community of Democracies főtitkári tanácsadója, majd ugyanitt 2013-tól feladata kiegészült az Adminisztráció, Pénzügyek és HR ügyek vezetőjének feladataival.

Családja[szerkesztés]

Szekuláris zsidó családban született. Nagyanyja Hajdú Ernőné Auer Fanni szociáldemokrata politikus, édesapja pedig Eörsi Gyula jogász, tanszékvezető egyetemi tanár, az ELTE rektora volt. Nagybátyja Eörsi István Kossuth-díjas író volt. Felesége Jemnitz Katalin, biológus, a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutató Intézetében dolgozik. Két fiú- és egy leánygyermekük született.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]