Gyurgyevó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyurgyevó (Giurgiu)
Giurgiu-clock-tower.jpg
Gyurgyevó címere
Gyurgyevó címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Fejlesztési régió Dél-romániai fejlesztési régió
Megye Giurgiu
Községközpont Giurgiu
Beosztott falvak Giurgiu
Polgármester Lucian Iliescu
Irányítószám 080011–080882
SIRUTA-kód 100521
Népesség
Népesség 61 353 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 25 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Gyurgyevó (Románia)
Gyurgyevó
Gyurgyevó
Pozíció Románia térképén
é. sz. 43° 54′ 03″, k. h. 25° 58′ 26″Koordináták: é. sz. 43° 54′ 03″, k. h. 25° 58′ 26″
Gyurgyevó weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyurgyevó témájú médiaállományokat.

Gyurgyevó (románul Giurgiu; bolgárul Гюргево (Gyurgevo); törökül Yerkoekoe jelenleg Yergöğü, régies magyar neve Fekete Gyergyó [1],[2] [2][3] vagy Szent-György) város Havasalföldön, Romániában, Giurgiu megye fővárosa, a valamikori Vlașca tájegységben Munténia déli részén. Lakossága 2002-es adatok szerint 73 586. A 20. században rendkívül gyorsan fejlődött, 1900-ban lakossága még csak 14 ezer volt.

Azonos neve van a bácskai Sajkásgyörgye községnek.

Fekvése[szerkesztés]

Mocsaras-vizes síkságok közt helyezkedik el a Duna bal partján. A várossal szemben három kis sziget van a folyón, egy nagyobb pedig Gyurgyevó kikötőjét (Smarda) védi. A kikötőt észak búzaföldjein keresztül haladó vasútvonal köti össze Bukaresttel. Ez volt (az Erdély nélküli) Románia első vasútvonala, amelyet 1869-ben építettek és később bővítettek Smardáig.

Gyurgyevót és a Duna szemközti, bulgáriai oldalán elhelyezkedő Rusze várost a Barátság híd köti össze.

Története[szerkesztés]

Városháza

Román források szerint a vidék már a dákok idejében sűrűn lakott volt és a közelben helyezkedhetett el Burebista királyuk fővárosa (Popeștiben). I. Justinianus kelet-római császár itt építtette fel Theodorapolis városát.

A mai Gyurgyevót valószínűleg genovai kereskedők alapították kikötőként a 14. században. A genovaiak bankot és selyem-, illetve bársonykereskedő állomást hoztak itt létre és Genova védőszentjéről, Szent Györgyről nevezték el a várost San Giorgiónak. Ebből származik a város román (és magyar) neve. Először a Codex Latinus Parisinus említi 1395-ben, Öreg Mircse uralkodása idején. 1420-ban a város már az Oszmán Birodalomé.

Mint erőd, Gyurgyevó gyakran játszott szerepet a régió háborúiban, mint például Vitéz Mihály vajda (1593-1601) törökellenes harcaiban, vagy az orosz–török háborúban. 1595-ben a Bocskai István vezette erdélyi és havasalföldi csapatok jelentős győzelmet arattak Gyurgyevónál a török sereg felett. Az erőd 1659-ben leégett, 1829-ben végül falait is lerombolták. Az egyedüli védmű a Slobozia-sziget kastélya maradt, amelyet híd kötött össze a szárazfölddel.

jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Hadi és más nevezetes történetek, 3. kötet, Bécs, 1790
  3. Aranka György Erdély-története (szerk. Biró Annamária), Kolozsvár, 2010, 27.

További információk[szerkesztés]