Grein

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Grein
Grein Donaublick.jpg
Grein címere
Grein címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Felső-Ausztria
Járás Pergi járás
Polgármester Rainer Johannes Barth (ÖVP)
Irányítószám 4360
Körzethívószám 07268
Forgalmi rendszám PE
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 2992 fő (2016. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 239 m
Legmagasabb pont 293 m
Terület 18,42 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Grein (Ausztria)
Grein
Grein
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 13′ 41″, k. h. 14° 51′ 02″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 41″, k. h. 14° 51′ 02″
Grein weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Grein témájú médiaállományokat.

Grein, település Felső-Ausztriában, a Pergi kerületben. Földrajzilag a tizenötödik legnagyobb, és a lakosság száma alapján a hetedik legnagyobb település a járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Grein a tartományi főváros Linz központjától 55 kilométerre keletre, a keskeny Duna-völgy egy kis kiszélesedésében, a Duna közvetlen közelében fekvő település.

Földrajza[szerkesztés]

A község területe 18,42 négyzetkilométer. A legnagyobb kiterjedésű kelet-nyugati irányban 5,5, és az észak-déli irányban 7,2 km.

Grein a gránit és gneisz fennsík része, a csehországi Massif osztrák része. A falutól keletre található a Gießenbach patak, amely a Stillensteinklamm formái előtt ömlik a Dunába.

A község kerületekre van osztva: Dornach (63) Grein (2141), Greinburg (175), Herdmann (84), Lehen (132) Lettental (180), Oberbergen (68), Panholz (95), Ufer (155 ) és Würzenberg . A zárójelben lévő számok jelentik a lakosság száma 2001-ben.

Története[szerkesztés]

Grein 1679-ben
Ansicht von Grein mit Kirche.jpg

Gern a dunai hajóforgalomnak köszönhetően vált virágzó településsé. Nevét 1220-1240 között említették először Grein (Grine, Griene) néven.

A Böhm háborúk egyebek Waldhausen im Strudengau és Klam elpusztult is fenyegette Grein. 1476-ban a Scherffenbergi győztes csata alkalmával Grein is a lángok martaléka lett. Még 1490-ben sem épült teljesen újra. 1491-ben III. Friedrich királytól mezővárosi rangot is kapott a település.

A későbbi kormányzó Felső-Ausztria és Grein ura, Jakob Löbl (1592-1602) vezette, az ellenreformációt, amely alatt a polgárok evangélikussá lettek.

1642-ben nagy tűz pusztított Greinben. Mivel a hely a tranzit csapatok útvonalába esett, Grein ismétlődő károkat szenvedett, beleértve azt az időt is, amikor az Ysper magyar határ volt, valamint a török és a francia háborúk idején is.

1918 óta a hely Felső-Ausztriához tartozik. Miután Ausztriát a német birodalom 1938 március 13-án bekebelezte a hely a "Felső-Duna"-hoz tartozott. 1945-ben rövid ideig Grein az USA-, és 1945 május 9-től 1955-ig az orosz megszállási övezethez tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Greinburgi kastély
  • Múzeum
  • Városi színház a régi tanácsház épületében

Természeti látnivalók[szerkesztés]

  • Erdei táj a Duna és annak szűkülete a Strudengau bejáratnál.
  • Stillensteinklamm Gießenbach, egy 200 méter mély szurdok látványos sziklaalakzatokkal, 2 km-re a falutól keletre.

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

  • John Tichtel (*1445-1450 körül; † 1503-1506 körül, Bécs), osztrák orvos és humanista
  • Franz Xaver Amand Berghofer (* 1745, † 1825), tanár, irodalomkritikus, író

Személyiségek, akiknek kapcsolata volt Greinnel[szerkesztés]

  • A Szász-Coburg és Gotha hercegi család, a Greinburgi vár tulajdonosai.
  • Viktória Aliz schleswig-holsteini hercegnő szász-coburgi és gothai hercegné tagja a brit királyi családnak, meghalt 1970-ben a greinburgi kastélyban.
  • Johann Leopold Szász-Coburg és Gotha hercege, német nemes, meghalt a greinburgi kastélyban.
  • Friedrich Jósiás Szász-Coburg és Gotha hercege, Grein díszpolgára, mivel 1988. november 23-ára helyreállíttatta a greinburgi kastélyt, † 1998.

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]