Waldhausen im Strudengau
| Waldhausen im Strudengau | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Felső-Ausztria | ||
| Járás | Pergi járás | ||
| Irányítószám | 4391 | ||
| Körzethívószám | 07260 | ||
| Forgalmi rendszám | PE | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2853 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 470 m | ||
| Terület | 46,86 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 16′ 39″, k. h. 14° 57′ 00″48.277500°N 14.950000°EKoordináták: é. sz. 48° 16′ 39″, k. h. 14° 57′ 00″48.277500°N 14.950000°E | |||
 | |||
| Waldhausen im Strudengau weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Waldhausen im Strudengau témájú médiaállományokat. | |||
Waldhausen im Strudengau osztrák mezőváros Felső-Ausztria Pergi járásában. 2025 januárjában 2879 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]
Waldhausen im Strudengau a tartomány Mühlviertel régiójában fekszik a Sarmingbach folyó mentén. Legnagyobb állóvize a folyó felduzzasztásával kialakított Badesee Waldenhausen. Területének 58,8%-a erdő, 34,4% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz tartozó 8 települést 2020-ban egyesítették.
A környező önkormányzatok: délre Sankt Nikola an der Donau, nyugatra Bad Kreuzen, északnyugatra Dimbach, északkeletre Dorfstetten, keletre Sankt Oswald, délkeletre Nöchling (utóbbi három Alsó-Ausztriában).
Története
[szerkesztés]Waldhausen eredetileg a Bajor Hercegséghez tartozott, a 12. század óta az Osztrák Hercegség része. 1147-ben Otto von Machland megalapította a waldhauseni ágostonos kolostort. 1428-ban az Ausztriába betörő husziták lerombolták az apátságot. Négy évvel később a részben helyreállított épületet a földdel tették egyenlővé; egyúttal felégették a települést és a templomát. A hercegség 1490-es felosztásakor Waldhausen az Ennsen túli Ausztriához került.
A kolostor fénykorát Laurentius Voss (1647–1680) apát kormányzása alatt élte. Ő nagyszabású újjáépítést kezdeményezett és ekkor fejezték be az apátsági templomot. II. József egyházreformját követően 1789-ben a kolostor irányítását átadja a St. Florian apátjának, majd 1792-ben az apátságot teljesen felszámolták. Épületeit az osztrák hadsereg 1800-1810 között jórészt lebontotta és az építőanyagot Laxenburgba szállította a franzensburgi kastély építéséhez. A napóleoni háborúk idején a települést többször is megszállták a franciák.
Az 1938-as Anschluss után Waldenhausen a Német Birodalom Oberdonau tartományának volt a része. 1945-ben Ausztria visszanyerte önállóságát, azóta ismét Felső-Ausztriához tartozik.
Lakosság
[szerkesztés]A Waldhausen im Strudengau-i önkormányzat területén 2025 januárjában 2879 fő élt. Lakosságszáma 1991 óta 2800 körül stagnál. 2023-ban az ittlakók 95,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti), 0,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 1% a volt Jugoszlávia (Horvátország és Szlovénia kivételével) vagy Törökország; 1,7% egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 96,6%-a római katolikusnak, 0,2% evangélikusnak, 1,1% mohamedánnak, 1,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német anyanyelvűeken (98%) kívül a magyarok alkották 0,4%-kal.
A népesség változása:
| Lakosok száma | 2903 | 2870 | 2853 |
| 2016 | 2018 | 2023 |
Látnivalók
[szerkesztés]- a volt waldenhauseni apátság
- az apátsági templom
- a Keresztelő Szt. János-plébániatemplom
Híres waldenhauseniek
[szerkesztés]- Josef Hader (1962-), színész
Források
[szerkesztés]- ↑ https://www.statistik.at/atlas/blick/. (Hozzáférés: 2023. június 24.)
- A település honlapja
- Waldhausen im Strudengau Statistik Austria
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Waldhausen im Strudengau című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
