Kilija

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kilija (Кілія)
Покровська (старообрядницька) церква - купол, Кілія.JPG
Kilija címere
Kilija címere
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületOdesszai terület
Járás Kilija
Rang város
Irányítószám 68303
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Népsűrűség117 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság5 m
Terület195 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kilija (Ukrajna)
Kilija
Kilija
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 45° 27′ 01″, k. h. 29° 16′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 27′ 01″, k. h. 29° 16′ 00″
Kilija weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kilija témájú médiaállományokat.

Kilija (ukránul Кілія; oroszul Килия, románul Chilia (Nouă) ukrán város a Duna-delta vidékén, a román határ közelében.

Fekvése[szerkesztés]

Odesszától délnyugatra fekvő település.

Története[szerkesztés]

Kilija fontos kereskedelmi város a Duna-delta vidékén, az északi torkolatnál (Chilia-ág) a Dunán, egy pár km-re a jelenlegi Chilia Veche (Ó-Kilia) falutól, megkülönböztetésként a románul Chilia Nouănak (Új-Kilia) nevezett Kilijától, ami a 14. század végén a bal parton alakult ki.

A 11. század óta Kilija néven bizánci város, melyet 1324-ben említettek először. 1360–1361 között Kilija görög fennhatóság alatt állt. Lakói görögök, örmények, oláhok, tatárokés Liguriansok voltak.

A város kiindulópontja volt a nagy kereskedelmi útvonalaknak (Magyarország, Moldávia, Lengyelország). Kilija a 15. században Magyarország, a román fejedelmek, Lengyelország és a Porta közötti vita tárgya volt. 1412-ben moldovai ellenőrzés alá került, Luxemburgi Zsigmond azt követően, Kiliját Magyarország részére szerette volna megnyerni, ami 1448-ban Hunyadi Jánosnak sikerült is.

1465-ben Nagy István fejedelem foglalta el a várost, de később visszafoglalták tőle, amellyel a konfliktusok sorozata indult meg Magyarországgal, Havasalföld és az Oszmán Birodalom között. Kiliját a törökök 1476-ban sikertelenül próbálták meghódítani, annak meghódítása csak 1484 július 14-én sikerült nekik.

1790-ben a várost az Ivan Gudovics vezette orosz csapatok hódították meg az Orosz Birodalom számára.

Galéria[szerkesztés]