Sulina
| Sulina | |||
| A város a Dunáról nézve | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Történelmi régió | Dobrudzsa | ||
| Fejlesztési régió | Délkelet-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Tulcea | ||
| Rang | város | ||
| Községközpont | Sulina | ||
| Polgármester | Aurel Dimitriu (PSD) | ||
| Irányítószám | 825400 | ||
| SIRUTA-kód | 159767 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 3118 fő (2021. dec. 1.)[1] | ||
| Magyar lakosság | < 3 (2011) | ||
| Népsűrűség | 326 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 4 m | ||
| Terület | 14,16 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Sulina weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sulina témájú médiaállományokat. | |||

Sulina kikötőváros Romániában, Tulcea megyében, a négy világítótorony városának is nevezik. Az ország legkeletibb és egyben legalacsonyabban fekvő városa.
Fekvése
[szerkesztés]A település az ország délkeleti részén található, a megyeszékhelytől, Tulcsától keletre, a Duna Sulina-ágának és a Fekete-tengernek a találkozásánál. A város szárazföldi úton nem érhető el, csak hajóval a Dunán, vagy a Fekete-tengeren keresztül. Tulcsa (Tulcea) városából rendszeres kompjáratok indulnak Sulinába.
Nevének eredete
[szerkesztés]A neve valószínűleg a szláv sol szóból ered, melynek jelentése: só.
Története
[szerkesztés]Első írásos említése VII. Kónsztantinosz bizánci császár De administrando imperio (magyarul: A birodalom kormányzásáról) című művéből származik, ahol a települést Solina néven említi. Később megjelenik a 14. és 15. századi olasz térképeken, például a Pietro Visconti 1327-es térképén.
A 18. században megindul a török hajózás a Dunán Konstantinápoly felé. Ebben az időben a Duna három ága közül egyedül a Sulina-ág volt hajózható. Régi török neve Sülne vagy Sünne. 1745-ben Besir aga adományából építettek világítótoronyot.
A hajdan virágzó kikötő és hajójavító város, amely 1856 és 1939 között a Duna Bizottság székhelye volt, ma hátrányos helyzetűnek számít. A 2004-es becslés szerinti 40%-os munkanélküliségi ráta a romániai átlag hétszerese.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosságának változása | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1900 | 1912 | 1930 | 1948 | 1956 | 1966 | 1977 | 1992 | 2002 | 2011 | |||||
| 5612 | 7347 | 6399 | 3373 | 3622 | 4005 | 4911 | 5484 | 4601 | 3663 | |||||
A nemzetiségi megoszlás a következő:
| 2002 | ||
|---|---|---|
| Románok | 3955 | 85,95% |
| Lipovánok | 504 | 10,95% |
| Görögök | 62 | 1,34% |
| Ukránok | 59 | 1,28% |
| Törökök | 7 | 0,15% |
| Olaszok | 6 | 0,13% |
| Magyarok | 2 | 0,04% |
| Örmények | 2 | 0,04% |
| Romák | 1 | 0,02% |
| Bolgárok | 1 | 0,02% |
| Lengyelek | 1 | 0,02% |
| Egyéb | 1 | 0,02% |
| Összesen | 4601 | 100,0% |
Éghajlata
[szerkesztés]| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 3,0 | 3,0 | 6,0 | 11,0 | 17,0 | 22,0 | 24,0 | 24,0 | 21,0 | 15,0 | 9,0 | 5,0 | 13,4 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 1,0 | 1,0 | 4,0 | 10,0 | 15,0 | 20,0 | 22,0 | 21,0 | 18,0 | 13,0 | 7,0 | 2,0 | 11,2 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −1,0 | −1,0 | 3,0 | 8,0 | 14,0 | 18,0 | 19,0 | 19,0 | 16,0 | 11,0 | 5,0 | 1,0 | 9,4 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 20 | 20 | 20 | 20 | 30 | 40 | 30 | 30 | 30 | 30 | 30 | 20 | 320 |
| Forrás: Weatherbase.com | |||||||||||||
Címere
[szerkesztés]- A két világháború között
- Jelenlegi
Címere pajzs alakú, melyet egy ezüst színű korona díszít, három torony formájú ága a település városi rangját jelzi. A pajzs alapszíne a kék, melyben középen egy ezüst színű világítótorony, alatta két fekete, szélein ezüst, hullámos vonal, jobb felső sarkában egy arany színű nap, a bal felsőben pedig egy hajókormány látható.
A világítótorony a hajózásban betöltött fontos szerepére utal, a hajókormány a város kikötői mivoltát szimbolizálja, a nap helyzete a címerben arra céloz, hogy Sulina az ország legkeletibb városa, a hullámos vonalak pedig magát a Dunát jelentik.
Látnivalók
[szerkesztés]

- A Dunai Bizottság világítótornya - 1869 és 1870 között épült. 17,34 méter magas. 1879-ben a Dunai Bizottság felügyelete alá került. 1995 és 1997 között felújították, 2000-től pedig a Dunai Bizottság Múzeuma működik benne. Építésekor a Duna és a tenger találkozásánál állt, a folyami hordalék lerakódása miatt jelenleg, mintegy két kilométerre van a tengertől. Fénye tiszta időben harminchat kilométerről is látszik. Jelenleg a Dunai Bizottság Múzeuma működik benne.
- A bal parti régi világítótorony - 13,7 méter magas. 1922-óta nem használják. A második világháború alatt német megfigyelőállomásként működött.
- A jobb parti régi világítótorony - 11,6 méter magas. 1922-ben, a Duna szabályozásakor lebontották, majd 1960-ban visszaállították régi helyére.
- Az új világítótorony - 1982-ben épült, ötvenkilenc méter magas.
- A Duna Bizottság volt székhelyének épülete - az 1856 és 1858 között épült, neoklasszikus stílusban.
- Szent Miklós görög templom - 1863 és 1868 között épült, 1923-ban felújították.
- Szent Miklós ortodox katedrális - 1933 és 1934 között épült bizánci stílusban.
- Római-katolikus templom - 1863-ban épült.
- Óhitű ortodox templom - 1991 és 1995 között épült.
- Víztorony - 1897-ben épült a holland királynő adományából.
- Tengerészeti temető
- Tengerparti strand - több mint négy kilométer hosszú, és akár száz méteres szélességet is elérő, finom homokos tengerparti szakasz.
Híres emberek
[szerkesztés]- George Georgescu (Sulina, 1887. szeptember 12. - Bukarest, 1964. szeptember 1.) - karmester, a Román Akadémia tagja volt.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet

