Nagydorog

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagydorog
Nagydorog címere
Nagydorog címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeTolna
JárásPaksi
Jogállás nagyközség
Polgármester Kovács György (független)[1]
Irányítószám 7044
Körzethívószám 75
Népesség
Teljes népesség 2576 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség61,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület41,44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagydorog (Magyarország)
Nagydorog
Nagydorog
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 37′ 19″, k. h. 18° 39′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 19″, k. h. 18° 39′ 32″
Nagydorog (Tolna megye)
Nagydorog
Nagydorog
Pozíció Tolna megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagydorog témájú médiaállományokat.

Nagydorog nagyközség Tolna megye Paksi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Tolna megye északi felén, Pakstól 20 kilométer távolságra fekszik nyugati irányban, Cecétől pedig délre 18 kilométerre. Áthalad rajta a Szekszárdot Székesfehérvárral összekötő 63-as főút. A MÁV 46-os számú (Sárbogárd–Szekszárd–Bátaszék) vasútvonala a település mellett halad el.

Története[szerkesztés]

A település első írásos említése 1397-ből származik. Zsigmond király ekkor adta a Kanizsai családnak a simontornyai várat és a hozzátartozó birtokokat, melyek közt Dorog is megtalálható. Később, a 15. század folyamán a falu a Garay család tulajdona lett, majd a török időkben többször cserélt gazdát. Ez idő alatt rövid ideig el is néptelenedett. A 16. század közepétől erős református közösség szerveződött Sztárai Mihály kezdeményezésére. Mária Terézia uralkodása alatt iskola épült Györkönyben. 1777-től a Széchényi család tulajdonába került a település. A család kastélyt, víztornyot, malmot, villanytelepet, szeszgyárat épített. 1883-ban épült meg a vasútvonal, mely bekapcsolta a községet a vasúti közlekedésbe.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 8% cigánynak, 0,2% horvátnak, 3,4% németnek, 0,7% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 38,5%, református 26,5%, evangélikus 4,7%, felekezeten kívüli 9,4% (14,1% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Falumúzeum
  • Kalap- és Sipkamúzeum
Stockinger Artúr 20 évig — 1974-től 1994-ig — volt Nagydorog plébánosa. Szenvedélyes sapka- és kalapgyűjtő volt. Az ő hagyatéka a több mint száz darabból álló gyűjtemény a világ számos országából. Nemcsak gyűjtötte ezeket a kalapokat, de alkalomadtán hordta is őket.
A kastély 1821-ben került Széchényi Lajos (István testvére) tulajdonába, majd a 19. század végén - 20. század elején átalakították.

Híres szülöttei[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nagydorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Nagydorog Helységnévtár
  4. Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. 66. o. ISBN 963-7030-15-8  

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]