Nagydorog

	Nagydorog
; Nagydorog címere	; Nagydorog zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Tolna
Járás	Paksi
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Borbélyné Töttösi Ágnes (független)
Jegyző	Dr. Orova Dániel
Irányítószám	7044
Körzethívószám	75
	Népesség
Teljes népesség	2467 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	61,39 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	41,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Nagydorog Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 37′ 19″, k. h. 18° 39′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 19″, k. h. 18° 39′ 32″
	Nagydorog Pozíció Tolna vármegye térképén
	Nagydorog weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nagydorog témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk Nagydorogról szól. Hasonló címmel lásd még: Dorog (egyértelműsítő lap).

Nagydorog nagyközség Tolna vármegye Paksi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Tolna vármegye északi felén fekszik, Pakstól 20 kilométerre nyugatra, Cecétől 18 kilométerre délre. Áthalad rajta a Szekszárdot Székesfehérvárral összekötő 63-as főút és a Paks-Sárszentlőrinc közti 6232-es út; Györkönnyel a 6236-os út kapcsolja össze. A MÁV 46-os számú Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonala a település nyugati részén halad el, Nagydorog vasútállomás közúti megközelítését a 6232-es útból kiágazó 62 315-ös út biztosítja. Országos közútként számozódik még, mint öt számjegyű mellékút, a 62 902-es út is; ez az alig 200 méter hosszú útszakasz a 63-as főútból tér ki és a Kossuth tér háromszög alakú parkját határolja nyugat felől.

Története[szerkesztés]

A település első írásos említése 1397-ből származik. Zsigmond király ekkor adta a Kanizsai családnak a simontornyai várat és a hozzátartozó birtokokat, melyek közt Dorog is megtalálható. Később, a 15. század folyamán a falu a Garay család tulajdona lett, majd a török időkben többször cserélt gazdát. Ez idő alatt rövid ideig el is néptelenedett. A 16. század közepétől erős református közösség szerveződött Sztárai Mihály kezdeményezésére. Mária Terézia uralkodása alatt iskola épült Györkönyben. 1777-től a Széchényi család tulajdonába került a település. A család kastélyt, víztornyot, malmot, villanytelepet, szeszgyárat épített. 1883-ban épült meg a vasútvonal, mely bekapcsolta a községet a vasúti közlekedésbe.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Dr. Heidecker Péter (független)^[3]
1994–1998: Pinczési László (független)^[4]
1998–2002: Pinczési László (független)^[5]
2002–2006: Dobri István (független)^[6]
2006–2010: Dobri István (független)^[7]
2010–2014: Veres Imre (független)^[8]
2014–2019: Kovács György (független)^[9]
2019-től: Borbélyné Töttösi Ágnes (független)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 8% cigánynak, 0,2% horvátnak, 3,4% németnek, 0,7% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 38,5%, református 26,5%, evangélikus 4,7%, felekezeten kívüli 9,4% (14,1% nem nyilatkozott).^[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

Falumúzeum
Kalap- és Sipkamúzeum

Stockinger Artúr 20 évig — 1974-től 1994-ig — volt Nagydorog plébánosa. Szenvedélyes sapka- és kalapgyűjtő volt. Az ő hagyatéka a több mint száz darabból álló gyűjtemény a világ számos országából. Nemcsak gyűjtötte ezeket a kalapokat, de alkalomadtán hordta is őket.

A kastély 1821-ben került Széchényi Lajos (István testvére) tulajdonába, majd a 19. század végén - 20. század elején átalakították.

Víztorony (1891)

Híres szülöttei[szerkesztés]

Bánky Vilma (1898–1991) némafilmszínész
Benedek Mihály (1784–1821) református püspök, prédikátor, főjegyző^[11]

Községünk gasztronómiája a médiában[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Nagydorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 15.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ Nagydorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Nagydorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
↑ Nagydorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
↑ Nagydorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
↑ Nagydorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
↑ Nagydorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
↑ Nagydorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 15.)
↑ Nagydorog Helységnévtár
↑ Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. 66. o. ISBN 963-7030-15-8