Széchényi Lajos (mecénás)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sárvári és felsővidéki gróf Széchényi Lajos (Horpács, 1781. november 6.Bécs, 1855. február 7.) császári és királyi kamarás és valóságos belső titkos tanácsos, Széchenyi Istvánnak, a legnagyobb magyarnak a testvérbátyja[1].

Családja[szerkesztés]

Széchényi Ferenc gróf, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója és gróf Festetics Julianna fia, Széchenyi István gróf legidősebb bátyja, Széchényi Imre gróf (1858–1905) nagyapja. Első neje Clam-Galles Alojzia, második felesége Wurmbrand Francoise (1797-1873) volt.

Élete[szerkesztés]

Gyermekkorát Bécsben, Kőszegen, Horpácson és Nagycenken töltötte. 14 évesen Prágában ismerte meg Clam-Galles Alojziát, akit 1800 decemberében Prágában eljegyzett, és 1801. május 16-án Prágában feleségül vett. Jogot végzett és letette az ügyvédi vizsgát. 1803-ban Kőszegen lett királyi biztos. Rész vett a Napóleon elleni nemesi felkelésben, 1811-ben a bécsi kamara tanácsosa lett. 33 éves korában apjával és két fiútestvérével osztályos egyezséget kötött, és sorshúzással döntöttek az apjuk alapította három hitbizomány elosztásáról. Lajos mintegy 67 ezer katasztrális hold földre tett szert, majd ezután lemondott a bécsi kamarai tisztségéről és birtokára vonult. Miután édesanya elhunyt, 1824-ben megörökölte a nagydorogi uradalmat, ami, 8820 katasztrális holdat tett ki. Az 1830-as évek elejéig 32 ezer katasztrális holdat vásárolt még, s összesen 107 ezernél is több katasztrális hold volt ekkor a tulajdonában. Első feleségével között házasságukból két gyermek született, majd 1822-ben Lajos megözvegyült, így később újranősült, Bécsben, 1824. március 18-án feleségül vette Wurmbrand-Stuppach Franciskát. Az Országos Széchényi Könyvtár gyarapítására 10 000 forintos alapítványt tett.

Munkái[szerkesztés]

  • Külömbféle ájtatos énekek. Verschiedene fromme Lieder. Sopron, 1840. (Névtelenül 1826-30. Horpácson, »melyek u. ott 1820-40 közt az urasági kastélyban énekeltettek»; a magyar nemzeti múzeumi példányon följegyzés).
  • Figyelmezetetés korszakunkra. Angolbul ford. részint írta -ché-. Lipcse, 1844.
  • Kénytelen vélemény vadász tervényeinkről. Bécs, 1848.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., Magyar Országgyűlés, 2002.
  • SZÉCHÉNYI Lajos Mária. MAGYAR FŐNEMESSÉGI ADATTÁR (Hozzáférés: 2019. szept. 4.)