Bikács
| Bikács | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Tolna | ||
| Járás | Paksi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Nyerges Ferenc (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7043 | ||
| Körzethívószám | 75 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 392 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 13,09 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 34,67 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 40′ 59″, k. h. 18° 40′ 00″46.683333°N 18.666667°EKoordináták: é. sz. 46° 40′ 59″, k. h. 18° 40′ 00″46.683333°N 18.666667°E | |||
 Bikács
Pozíció Tolna vármegye térképén
| |||
| Bikács weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bikács témájú médiaállományokat. | |||
Bikács (németül: Wiekatsch) község Tolna vármegyében, a Paksi járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A vármegye északi szélén fekszik, a járásszékhely Pakstól 15 kilométerre nyugat-északnyugatra, Simontornyától pedig 12 kilométerre délkeletre. Különálló településrésze a központjától másfél-két kilométerre keletre fekvő Kistápé .
A közvetlenül határos települések: észak felől Vajta, északkelet felől Németkér, kelet felől Paks, délkelet felől Györköny, dél felől Nagydorog, délnyugat felől Sárszentlőrinc, északnyugat felől pedig Pálfa. Észak-északkeleti irányban egy rövid szakaszon Cecével is határos, de e település távolabb fekszik tőle észak felé.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Közúton a Szekszárdot Székesfehérvárral összekötő 63-as főúton érhető el, amely keresztül halad a Vajta és Nagydorog között, e két falutól nagyjából azonos távolságra lévő településen; Kistápé településrészre a központból egy önkormányzati út vezet. A többi szomszédos településsel nincs kiépített közúti kapcsolata.
Vasúton 1989-ig elérhető volt a MÁV 46-os számú Rétszilas–Bátaszék-vasútvonalán is, de a vonal Bikács megállóhelyén a falutól való nagy (mintegy 2,5 kilométeres) távolsága és lakatlan külterületek közt való elhelyezkedése miatt megszűnt a forgalom.
Történelem
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Történelmi feljegyzések szerint a Tolna vármegye északi határán fekvő község és környéke, vagyis a Sió és a Sárvíz völgye, a mai Mezőföld vidéke már a honfoglalás előtti évszázadokban is lakott volt.
Az őskori népek által otthagyott és megmaradt tárgyak, leletek után kutatva Wosinsky Mór, Tolna megye nagy hírű archeológusa az 1890-es években ásatásokat végzett az akkor még meglévő külső majornál, a mára már megszűnt vasútállomás és a Sárvíz-csatorna között lévő Marhaállás-dűlő két dombján, s a kisebbik dombon többek között ujjnyi vastag szemcsés anyagú edénytöredéket, egy őrlőkövet és egy jáspis (féldrágakő) pengét talált, majd később római kori szürke edénytöredékeket, vastag abroncsos vagy lelapított és karcolatokkal díszített edényperemeket és római mázas edénytöredéket is.
A nagyobbik dombon végzett ásatások alkalmával emberi csontváz mellett egy korongon készült, nagyon jellemző kelta edényt és vaskarikát találtak. A régész szerint nagyon valószínű, hogy nagy kiterjedésű kelta sírmező van e helyen.
Bikácsról a Magyar Nemzeti Múzeumba került egy bronzból készült korongos csákány is, melyet a Vajta felőli akkori Felső-legelőn találtak. Ezen kívül egy rézvéső, egy bronz karperec töredéke, egy bronzból készült csüngődísz is előkerült. A Nemzeti Múzeumban őriznek egy Bikácson talált honfoglalás, illetve népvándorlás kori vaskengyelt is.
Az Újrét-dűlő külső végén, mely az előbb említett marhaállási dombok nyúlványa, még az 1930-as években is különböző régi pénzérméket lehetett találni, melyek ugyancsak a Gordianus-féle római pénzhez tartoztak. A falutól északnyugatra elterülő községi rét szélén emelkedő homokdomb oldalán – ahonnan régebben az építkezésekhez szükséges homokot szokták kitermelni – sok, állítólag a szabadságharcból származó emberi csontvázat, maradványt találtak. A földből előkerült tárgyak, leletek bizonyítják, hogy Bikács és környéke már az őskorban is lakott terület volt.
Az írott források azt mutatják, hogy a községet 1147-ben már hivatalosan feljegyezték.
A török hódoltság után 1720 és 1736 között települt újra. A német származású telepesek a Hanságból, Moson megye, vagyis a Fertő tó környékéről jöttek, ahova Nagy Károly német-római császár telepítette le őket a 800-as években. A bikácsiak tehát nem közvetlenül a német birodalomból érkeztek ide, nem sváb származásúak, hanem egy bajor-frank törzs utódai.
Az 1950-es évek elején a falunak még 1200 lakosa volt, de az 1970-es évektől folyamatos csökken a lakosságszám, s 2025-ben már a 400-at sem éri el. Ebből mintegy százan nyugdíjas korúak. Helyben munkahelyek sincsenek.
Három sikeres európai uniós pályázatnak köszönhetően 2005-ben négy jelentős fejlesztés is megvalósult Bikácson: felújították a Kistápé településrészre vezető utat, a kiszáradt tavat rehabilitálták egy tóparti sétány kialakításával, a falu központját és főutcáját parkosították, járdát, sétányt, kerékpárutat, szabadtéri színpadot és játszóteret építettek. E fejlesztéseknek köszönhetően megújult a falu arculata, a tó, a park és a felújított útszakaszok vonzóbbá tették a települést a turizmus számára is.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Ifj. Varga János (független)[3]
- 1994–1998: Varga János (független)[4]
- 1998–2002: Varga János (független)[5]
- 2002–2006: Varga János (független)[6]
- 2007–2010: Nyerges Ferenc (Fidesz-KDNP)[7]
- 2010–2014: Varga János (független)[8]
- 2014–2019: Varga János (független)[9]
- 2019–2024: Varga János (független)[10]
- 2024– : Nyerges Ferenc (független)[1]
A településen a 2006. október 1-jén megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, mert szavazategyenlőség alakult ki az első helyen. Aznap a község 375 szavazásra jogosult lakója közül 296 választó járult az urnákhoz, ketten érvénytelen szavazatot adtak le, az érvényesen leadott szavazatok közül pedig 120-120 érkezett az előző polgármesterre, Varga Jánosra és két kihívójának egyikére, a Fidesz-KDNP-s színekben induló Nyerges Ferencre.[11]
Az eredménytelenség miatt szükségessé vált időközi választást 2006. december 16-án tartották meg, majdnem teljesen azonos (minimálisan magasabb arányú) választói részvétel mellett, ez pedig az ezúttal már függetlenként induló Nyerges Ferencnek kedvezett.[12] Ezt azonban még nem lehetett végeredményként elkönyvelni, mert a Tolna Megyei Bíróság elrendelte a választás megismétlését,[13] még tisztázást igénylő okból. Erre 2007. január 14-én került sor, s az új választás ismét (az ezúttal megint pártszínekben induló) Nyerges Ferenc győzelmét hozta.[7]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 466 | 454 | 449 | 396 | 379 | 381 | 396 | 392 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 11,6% cigánynak, 4% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,7%, református 8,6%, evangélikus 11,2%, felekezeten kívüli 10,7% (23% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 87,3%-a vallotta magát magyarnak, 9,8% cigánynak, 2,6% németnek, 0,3% románnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,6% volt római katolikus, 9% evangélikus, 3,7% református, 0,3% görögkatolikus, 1,3% egyéb keresztény, 3,2% egyéb katolikus, 13,5% felekezeten kívüli (47,5% nem válaszolt).[15]
Nevezetességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A falu büszkesége barokk stílusú műemlék evangélikus temploma, amelyet a közelmúltban felújítottak. A jövőbeni tervek között tájház és sportcentrum kialakítása is szerepel.
Neves bikácsiak
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1941-ben Galántai György képzőművész, az Artpool Művészetkutató Központ alapítója.
- Itt született (Kistápén) Böröczky Kornél (1929-1994) nemzetközi hírű vadgazdasági és vadászati szakértő.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Bikács települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. október 2..
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
- ↑ "Ba települési választás eredményei" (txt). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
- ↑ "Bikács települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 1..
- ↑ "Bikács települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 2..
- ↑ "Bikács települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 2..
- 1 2 "Bikács települési időközi választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2007. január 14. Hozzáférés: 2020. május 31..
- ↑ "Bikács települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. október 16..
- ↑ "Bikács települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2016. február 11..
- ↑ "Bikács települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 25..
- ↑ "Bikács települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 2..
- ↑ "Bikács települési időközi választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2006. december 16. Hozzáférés: 2020. május 31..
- ↑ "2007. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2007. Hozzáférés: 2020. május 31..
- ↑ Bikács Helységnévtár
- ↑ Bikács Helységnévtár
