Ugrás a tartalomhoz

Galántai György

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Galántai György
Született1941. június 17. (83 éves)
Bikács, Magyarország
Állampolgárságamagyar[1]
Nemzetiségemagyar magyar
Foglalkozásaképzőművész
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Galántai György témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Galántai György (Bikács, 1941. június 17. –) magyar képzőművész, érdemes művész (2007). A Balatonboglári Kápolnaműterem eseményeinek szervezője, az Artpool Művészetkutató Központ alapítója.

Munkássága

[szerkesztés]

Festészeti tanulmányai befejeztével grafikával kezdett foglalkozni, de hamar más kifejezési módok felé fordult, vasszobrokat, performanszokat hozott létre, kiadványokat szerkesztett. A magyar neoavantgárd egyik meghatározó személyiségeként és szervezőjeként ismert leginkább. Jelentős a hálózati művészet (mail art, művészbélyegek, pecsét, képeslap, művészkönyvek) irányzathoz köthető munkássága is. Szervezői tevékenységének egyik legfontosabb állomása a Balatonboglári Kápolnaműterem (1970–1973), amely egy illegális kiállítássorozat volt, és melyet a Kádár-rendszer hevesen támadott, majd erővel számoltatott fel.[2] Nevéhez köthető az AL (Aktuális Levél) című szamizdat kiadvány-sorozat (1983–1985) és az az Artpool Művészetkutató Központ és Archívum[3] alapítása és működetetése (1979 óta). Az 1990-es évektől weboldalakat szerkeszt és kiállításokat szervez.

A Balatonboglári Kápolnatárlat

[szerkesztés]

Galántai 1966 nyarán talált rá a boglári Kápolnadombon található épületre, melyet két évvel később, 1968-ban tizenöt évre bérbe vett tulajdonosától, a katolikus egyháztól. 1970 és 1973 között nyaranta számos alkalommal rendezett kiállításokat az épületben, amely a kortárs, neoavantgárd művészet egyik legjelentősebb magyarországi bemutatóhelyévé vált. A politikai, társadalmi kérdésekkel is nyíltan foglalkozó kiállítások hamar szemet szúrtak a hatóságokat irányítóknak, akik minden lehetséges eszközzel próbálták akadályozni őket.

1973 augusztusában a megyei pártvezetés, felülről érkező utasításra, mondvacsinált okokra hivatkozva felbontatta a bérleti szerződést, majd erőszakkal kilakoltatta a művészt.

Az Artpool megalapítása

[szerkesztés]

A kilakoltatás után Galántai évekre kiszorult a hivatalos képzőművészeti életből, ezért underground galériákban és kiállítási helyszíneken állított ki és aktív levelezésbe kezdett számos nemzetközi mail art művésszel. 1979-ben, feleségével, Klaniczay Júliával, létrehozott egy archívumot, amelyben a balatonboglári események óta felhalmozódott dokumentumok és mail art munkák kapnak helyett – az Artpoolt. Ugyanebben az évben a titkosszolgálat III/III-as osztálya dossziét nyitott tevékenységéről „Festő”[4] fedőnévvel. Szamizdat kiadványokat jelentetett meg, köztük az Artpool Levél (AL) 11 számát[5] 1982-1985 között.

1984-ben rendezte meg a „Magyarország a tiéd lehet”[6] című kiállítást a Fiatal Művészek Klubjában, melyen megjelent az akkori politikai ellenzék számos képviselője. Ez az utolsó képzőművészeti kiállítás, amelyet – politikai tartalma miatt – a rendszerváltozás előtt betiltottak.

A rendszerváltás után

[szerkesztés]

Az 1990-es évek elejétől Galántai elsősorban az Artpool tevékenységének keretében szervez fesztiválokat, eseményeket. Folytatja mail art és hálózatművészeti tevékenységét, majd 1995-ben létrehozta és azóta is fejleszti az Artpool weboldalát, amely a nemzetközi és hazai kutatók számára a korszak egyik legfontosabb művészettörténeti forrásává válik.

Művei közgyűjteményekben

[szerkesztés]
Jövő-bejárat szobor
Dunaújváros (1989)

Köztéri munkái

[szerkesztés]
  • Tárgyiasított életterv (vaslemez, 1975, Dunaújvárosi Szoborpark)
  • 1/2 X=V (Félix=Viktória) (vaslemez, 1979–82, Dunaújvárosi Szoborpark)
  • Jövő-bejárat (acél buga, 1987–89, Dunaújvárosi Szoborpark)

Válogatott kiállítások

[szerkesztés]
  • 1969: Pszicho-szimbolikus festmények és más kísérletek, Fiatal Művészek Klubja
  • 1989: Galántai György. Daadgalerie, Nyugat-Berlin; Galántai György kilenc szobra (1975–85), Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, Budapest
  • 1990: Prix Ars Electronica 90. "Computergrafik" szekcióban, Linz
  • 1993: Galántai György: Életmunkák, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1995: ”Mani e piedi”, Magyar Akadémia, Róma
  • 1996: Mail Art, Eastern Europe in International Network, Staatliches Museum, Schwerin
  • 1997: Kartográfusok, Kortárs Művészeti Múzeum, Zágráb, Varsó, Ernst Múzeum, Maribor (Szlovénia) Konszonancia (zene és kortárs képzőművészet), Szentendrei Képtár
  • 1998: Rózsa presszó, Ernst Múzeum
  • 1999: "Kontextus nullpontok – A monokróm és a semmi", Artpool P60, Budapest, Transmit – Fluxus, Mail Art, Net.works, Queens Library Gallery, Jamaica, New York, "Lábbeli dolgok", Artpool P60
  • 2004: "Szamizdat. Alternatív kultúrák Kelet- és Közép-Európában", Millenáris Park, Budapest
  • 2006: "AZ ÚT 1956–2006", Műcsarnok
  • 2006: "Mozart, Bartók és a harmadik szektor" – akusztikus térinstalláció, Artpool P60, Budapest
  • 2007: Fluxus East. Fluxus Networks in Central Eastern Europe, Künstlerhaus Bethanien, Berlin; Contemporary Art Centre, Vilnius
  • 2008: Fluxus East. Fluxus Networks in Central Eastern Europe, Bunkier Sztuki, Krakkó; Fluxus East. Fluxus hálózatok Közép-Kelet-Európában, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest

Díjak, elismerések (válogatás)

[szerkesztés]

További irodalom

[szerkesztés]
  • Galántai György kiállítása a Váci Görög templomban (kat.); bev. Esterházy Péter; Artpool, Bp., 1988
  • Egy betiltott kiállítás rekonstrukciója. Fiatal Művészek Klubja, 1989. december 9-21.; s.n., s.l., 1989
  • Szellőző művek; szöveg Szkárosi Endre, grafika Galántai György; Magvető, Bp., 1990 (JAK füzetek)
  • Galántai lifeworks / Életmunkák. 1968–1993; Artpool–Enciklopédia, Bp., 1996
  • Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. ISBN 963-8477-44-X Online elérés
  • Törvénytelen avantgárd. Galántai György balatonboglári kápolnaműterme 1970–1973; szerk. Klaniczay Júlia, Sasvári Edit; Artpool–Balassi, Bp., 2003
  • Artpool. The experimental art archive of East-Central Europe. History of an active archive for producing, networking, curating and researching art since 1970; szerk. Galántai György, Klaniczay Júlia; Artpool, Bp., 2013
  • The Mukhina Project. Interpretations of Being in György Galántai's Oeuvre / A Muhina projekt. Létértelmezések Galántai György életművében; szerk. Klaniczay Júlia; Vintage Galéria, Bp., 2018

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ https://www.galantai.hu/appendix/biography.html, 2024. december 9.
  2. ↑ Szabó László támadó hangvételű cikke a Kápolnaműteremről a Népszabadságban, Artpool Archiválva 2009. január 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
  3. ↑ Arpool Művészetkutató Központ. [2018. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
  4. ↑ Galántai 2004-ben közzétette a róla vezetett „Festő” dosszié anyagát. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
  5. ↑ Az AL honlapja. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
  6. ↑ "Magyarország a tiéd lehet kiállítás" honlapja. (Hozzáférés: 2019. december 6.)

Források

[szerkesztés]
  • Galántai György honlapja [1]
  • További bibliográfia a C3 központban [2]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Galántai_György&oldid=27228621”