Artpool

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Artpool Művészetkutató Központ egy avantgárd és kortárs művészeti archívum, kutatóhely, médiatár és szakkönyvtár, mely 1979-ben jött létre Budapesten. 1992-től 2020-ig a Liszt Ferenc téren működött, valamint 1997-től 2018-ig a Paulay Ede utcai helyszínén, az Artpool P60 művészeti térben rendezett időszaki kiállításokat, eseményeket. 2015 óta a Szépművészeti Múzeum önálló osztálya, az Adattári és Dokumentációs Főosztály része.[1][2][3] 2020-ban a Szabolcs utcai Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba költözött, és az itt létrehozott Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet (KEMKI) részeként működik tovább.

Az Artpool tevékenysége az Aktív Archívum koncepcióra épül, vagyis nemcsak archiválja a tőle független művészeti eseményeket, hanem “tevékenységével mintegy »előhívja« az archiválandó anyagot.”[4] Egyedülálló gyűjteménnyel rendelkezik elsősorban a hetvenes-, nyolcvanas évek képzőművészeti, zenei, irodalmi és kísérleti filmes underground kultúrája és a nemzetközi mail-art mozgalom dokumentumaiból.[5]

Történet[szerkesztés]

Előzmények, alapítás[szerkesztés]

Az Artpool első képeslap sorozatának egyik darabja

Az Artpoolt 1979. március 25-én alapította Galántai György és Klaniczay Júlia, de előzményei Galántai György 1970 és 1973 között működő balatonboglári Kápolnaműterméhez vezetnek vissza. Galántai már ekkor következetesen dokumentálta és archiválta a Kápolnaműterem programját, valamint nemzetközi címlistára kiküldte az éves programfüzeteket. A cserébe kapott katalógusok és a Kápolnaműterem kiállításainak dokumentációja alkotta az archívum magját. A Kápolnaműterem hatósági felszámolása után,[6] 1978-ban Galántai Könyvobjektek című kiállításának leporellójához kapcsolódik az Artpool alapítását megelőző és megalapozó első "kapcsolatművészeti" projekt. A Fészek Klubban rendezett kiállítást az épp Budapesten tartózkodó Anna Banana kanadai neo-dadaista művész nyitotta meg egy hangperformansszal (olyan módon, hogy Bán András magyar nyelvű megnyitószövegét olvasta fel, anélkül, hogy értette volna).[7] Az eseményt Galántai Klaniczay Júlia közreműködésével egy poszterkatalógus formájában dokumentálta, melyet “Please send me information about your activity” pecséttel kiegészítve elküldtek az addigra már több száz tételt tartalmazó nemzetközi címlistájukra.[8] A nagyszámú reakció és válasz-küldeményként érkezett kiadvány vezette arra Galántait és Klaniczayt, hogy műteremlakásukban egy archívumot hozzanak létre és azt az “Artpool” elnevezéssel és az első Artpool képeslap sorozat alkalmából megalkotott vizuális identitással “intézményesítsék”.[9]

1979-1992[szerkesztés]

Az Artpool 13 éven át Galántai György és Klaniczay Júlia műteremlakásán, underground intézményként működött. Az archívum gyarapításán, gondozásán túl, illetve ezzel összefüggésben a mail art hálózaton keresztül nemzetközi projekteket, és különböző kisgalériákban és klubokban kiállításokat szervezett, valamint kiadványokat és folyóiratokat jelentetett meg.[10] Az Artpool az alapítást követően két "művészeti utazás" projektet szervezett, 1979 nyarán Olaszországba[11] és 1982-ben hat Nyugat-Európai országba tettek körutazást.[12] Az Art Tourok során meglátogatták a mail art és fluxus hálózat segítségével megismert kollégákat és kiadványcserékkel gazdagították az Artpool gyűjteményét. A második utazási projektről az Artpool által kiadott Aktuális Levél művészeti szamizdat első négy száma[13] és az Artpool Rádió 5. alternatív rádióadása is tudósított.[14][15]

Artpool’s Periodical Space (APS) néven az Artpool 1979 és 1984 között különböző helyszíneken 14 kiállítást, eseményt, és akciót szervezett,[16] “az örök hálózat” (The Eternal Network)[17] szellemében. Az elnevezést Robert Filliou inspirálta.[18][19] Ebbe a sorozatba tartozott többek között a Fiatal Művészek Klubjában rendezett Küldött művészet és a G. A. Cavellini kiállítás (1980), a Mindenki Mindenkivel című pecsétakció (1982),[20] és az 1984-ben betiltott és 1989-ben, majd a rendszerváltás után többször újra rekonstruált Magyarország a Tiéd lehet! kiállítás és mail art projekt,[21] [22] az Újpesti Mini Galériában rendezett Art + Post (1981), az 1982-ben 35 ország 550 művészének részvételével megvalósuló World Art Post projekt bemutatója a Fészek Galériában,[23] és az 1983-ban Robert Adrian X közreműködésével zajló Telefonkoncert Budapest, Bécs és Berlin városa között az Artpool Stúdióban.[24]

Az Aktuális Levél első három számának borítója

Aktuális Levél (AL) címmel 1983-85 között az Artpool kulturális szamizdat folyóiratot adott ki, egyenként 300-500 fénymásolt példányban.[25] Előzménye a Pool Window az Artpool 1980-ban indított, összesen 30 számból álló hírlevele volt, melyben főképp nemzetközi mail art-felhívásokat osztott meg hazai művészekkel.[26]

Az Aktuális Levélnek összesen 11 száma jelent meg, a nemzetközi művészeti élet és a párhuzamos kultúra eseményeiről közölt fotókat, riportokat és interjúkat.[27] [28] [29]Az Artpool a félhivatalos művészeti és kulturális közeg több eseményét dokumentálta hangfelvétellel, melyek leiratai megjelentek az Aktuális Levélben, a hanganyagokból pedig Galántai György tematikus kazettákat szerkesztett Artpool Rádió néven. Ezeket csere útján terjesztették a nemzetközi mail art- és kapcsolatművészeti hálózatban.[30] [31]

Az Artpool további jelentős projektjei a rendszerváltás előtti időszakból: a Textil Textil nélkül (1979) című első magyarországi assembling, az Hommage à Vera Muhina (1980) performansz a Hősök terén, a Budai Fénysugár Egyetem (1982-1997), mely egy több éven át tartó nemzetközi kapcsolatművészeti projekt volt, és az 1987-es Marcel Duchamp Szimpózium. Az Artpool 1989-ben részt vett a Europe Against the Current amszterdami fesztiválon.[32]

1992-2015[szerkesztés]

Galántai György a háttérben az 1992-es Decentralizált Hálózati Világkongresszus Budapesti Ülésszakának és az Artpool első faxakciójának anyagából rendezett kiállítással az Artpool Liszt Ferenc téri helyszínén

A rendszerváltást követően az Artpool Művészetkutató Központ 1992-es megnyitásával a korábbi félhivatalos működést a nonprofit intézményi státusz váltotta fel (az Artpool Alapítvány[33] mint jogi személy létrehozásával). Az új intézmény művészeti archívumként, kutatóhelyként, szakkönyvtárként és könyvesboltként határozta meg magát, a korábbi tevékenységet új kulturális környezetben, önkormányzati támogatású intézményként folytatva.[34] Az Artpool számára a főváros egy Liszt Ferenc téri ingatlanban biztosított helyszínt, ahol a kutatótér, a könyvtár és az archívum jelentős része máig található.

A korábbi tevékenység folytatásaként és a nyilvánosság lehetőségére való reflexióként megkezdődött a hetvenes-nyolcvanas évek avantgárd képzőművészeti tevékenységének feldolgozása és bemutatása.[35] Emellett az aktuális kortárs művészet folyamatos dokumentálása, archiválása, művészeti projektek szervezése is folytatódott. A kilencvenes években a nemzetközi művészeti élet számos prominens szereplőjével folytatta az Artpool a korábban kezdett együttműködéseket, így vett részt többek között Ben Vautier,[36] John Held,[37] és Jean-Jacques Lebel [38] az Artpool budapesti eseményein.

Az Artpool kilencvenes és kétezres évekbeli tevékenységét Galántai György koncepciója nyomán éves tematikák határozták meg. A kilencvenes években az Artpool tevékenységi és gyűjteményezési körébe tartozó fontos művészettörténeti irányzatok (pl. 1993: fluxus, 1995: performansz, 1998: installáció, stb.) kerültek feldolgozásra, míg a kétezres évek programja az ezredfordulót követő évek számjegyeinek fogalmi jelentésére épült[39] (pl. 2000: A véletlen éve; 2001: A lehetetlen éve; 2002: A kétség éve; stb.).[40]

Az Artpool Művészetkutató Központ "BEN TÉR" című projektjének ünnepélyes megnyitása a Liszt Ferenc téren, Budapest, 1993. Fotó: Rosta József

Az Artpool a kilencvenes években számos köztéri eseményt szervezett a Liszt Ferenc térre, például az 1992-es Fluxus zászlók szabadtéri kiállítás, az 1993-as BEN (vauTiER) TÉR projekt, performansz és beszélgetés, vagy az 1994-es Laza szlogenek táblakiállítás.[41] Az Artpool 1997-ben megnyílt budapesti kiállítótere, az Artpool P60, lehetőséget biztosított rendszeres események, beszélgetések, kiállítások rendezésére.[42] [43] Az Artpool P60 olyan tárlatok és események helyszíneként szolgált, mint az 1998-ban az Installáció éve keretében Robert Filliou ötlete alapján rekonstruált Poipoidrom, a 2000-ben rendezett Pénz a pénz után című művészpénz-bemutató, vagy a 2001-es Lehetetlen realizmus kiállítás. Az Artpool projektjeinek új felületét jelentette az 1995 végén elindított Artpool website,[44] a korábbi hálózatművészeti és telekommunikációs tevékenység kiterjesztett online tere. A honlap Galántai György tervei alapján, a korai HTML-nyelvezet sajátosságai által meghatározott formában jött létre és fejlődik a mai napig, egyszerre képviselve az Artpool archívumi működésének dokumentációs felületét és a hypertextualitás lehetőségeivel való kreatív kísérletezés alkotói médiumát.[45]

Az Artpool 1991 óta szervez kiállításokat Kapolcson. Az 1991-től 1995-ig működő Újkapolcs Galéria[46] programjának folytatását 2009-ben a Galántai-ház (K55) vette át,[47] majd 2015-ben az 51-es körzettel[48] egy további helyszínnel bővült az Artpool kapolcsi jelenléte. Az Artpool kapolcsi programjainak láthatóságát a Kapolcsi Művészeti Napok, majd a Művészetek Völgye fesztivál programja biztosítja. A kapolcsi kiállítóhelyeken jellemzően Galántai György koncepciói alapján megvalósuló, az Artpool archívumára és gyűjteményeire támaszkodó audio-vizuális bemutatók és kísérleti kurátori projektek láthatók nyaranta.[49]

2015-[szerkesztés]

Az Artpool gyűjteménye 2015-ben a Szépművészeti Múzeum önálló egysége, az Adattári és Dokumentációs Főosztály része lett. Az integrációt az motiválta, hogy az Artpool nonprofit intézményként való működését már a 2000-es évek közepén nehéz volt pályázati forrásokból fenntartani, ezért elengedhetetlenné vált a finanszírozás új stratégiájának kidolgozása.[50] [51] Az Artpool és a Szépművészeti Múzeum kapcsolata a nyolcvanas évekig visszavezethető, Galántai már 1981-ben plakátot tervezett a múzeum számára. A két intézmény első komolyabb együttműködése az 1987-es Bélyegképek című művészbélyeg-kiállítás volt,[52] melynek húsz évvel későbbi újragondolása a 2007-es Parabélyeg – A művészbélyeg négy évtizede. A fluxustól az internetig című tárlat volt.[53] Az Artpool gyűjteményének a Szépművészeti Múzeumba való integrációjáról zajló tárgyalások 2005 környékén kezdődtek meg, az egyesülés 2015-ben valósult meg.[54] 2020 várhatóan újabb fordulópontot jelent az Artpool történetében: az Artpool ezév végére a Szépművészeti Múzeum új alintézményeként megalakuló Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet (KEMKI) részévé válik, a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum dokumentációs és archívumi egységeivel (adattár, könyvtár, dokumentációs részlegek) együtt.[55] [56]

Küldetés és tevékenység[szerkesztés]

Az Artpool küldetése a konceptuális és fluxusművészeti gyökerekből táplálkozó avantgárd képzőművészeti gyakorlatok dokumentálása, bemutatása, archiválása és feldolgozása. Emellett felhívásokkal kezdeményezi új művek, diskurzusok, reflexiók létrehozását, kutatási, oktatási együttműködésekben, nemzetközi kiállításokon vesz részt.

Aktív archívum[szerkesztés]

Az Artpool Galántai György 1979-es Aktív Archívum koncepcióját követve a hagyományos archívumoktól eltérően nem pusztán gyűjti, feldolgozza és megőrzi a dokumentumokat, hanem az “archívum növekedését projekt-kiírásokkal, kooperációval, cserével, a hálózat bővítésével és az információk hálózatban való áramoltatásával éri el.”[57]

Kutatás, oktatás[szerkesztés]

Az Artpool rendszeresen indít saját kutatási projekteket, emellett évente közel száz hazai és külföldi kutatót, egyetemi hallgatót, gyakornokot fogad, nemzetközi konferenciákon, kutatócsoportokban vesz részt.

Fontosabb nemzetközi kiállítások az Artpool részvételével[szerkesztés]

  • Europe Against the Current, Amsterdam, 1989[58]
  • Interrupted Histories, Moderna galerija / Museum of Modern Art, Ljubljana, Slovenia, 2006[59]
  • Museum of Parallel Narratives – L'Internationale, MACBA, Barcelona, 2011[60]
  • Grammar of Freedom / Five Lessons. Works from the Arteast 2000+ Collection, GARAGE Museum of Contemporary Art, 2015[61]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ↑ Az Artpool leírása a weboldalán. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  2. ↑ Német Szilvi (2015. november 22.). „"A legrózsaszínebb álmomban sem gondoltam volna" – Az Artpool jövőjéről”. Artmagazin Online.  
  3. ↑ Marton Éva (2015). „Rányomták a bélyegüket. Artpool: Ellenzéki gyűjtemény állami múzeumba”. HVG (49), 41–42. o.  
  4. ↑ Aktív Archívum koncepció az Artpool weboldalán.. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  5. ↑ Az Artpool Művészetkutató Központ a Courage - Gyűjtemények hálózata weboldalán.. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  6. ↑ Klaniczay Júlia - Sasvári Edit (2003)
  7. ↑ Könyvobjektek kiállítás oldala. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  8. ↑ Antecedents. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  9. ↑ szerk.: Galántai György – Klaniczay Júlia: Artpool: the experimental art archive of East-Central Europe: history of an active archive for producing, networking, curating and researching art since 1970. Budapest: Artpool Art Research Center, 16. o. (2013) 
  10. ↑ Események 1979-1991. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  11. ↑ Az Artpool első "művészeti utazás" projektje Olaszországba. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  12. ↑ Az Artpool második “művészeti utazás” projektje - európai körút. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  13. ↑ Klaniczay Júlia (1983). „Artpool’s Art Tour 1982. 1-4.”. Aktuális Levél (1-4).  
  14. ↑ ARTPOOL RÁDIÓ 5. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  15. ↑ Az EPER rádióadása az Artpool 1982-es Art Tourjáról és az Artpool Rádióról. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  16. ↑ ARTPOOL PERIODIKUS TEREI, 1979-1991. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  17. ↑ Robert Filliou: Az Örök Hálózat bemutatja…. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  18. ↑ Robert Filliou kérésére kiállított plakát a Fiatal Művészek Klubjában. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  19. ↑ Hunter, Roddy.szerk.: Katalin Cseh-Varga, Adam Czirak: Beyond "East" and "West" through The Eternal Network: Networked Artists’ Communities as Counter-Publics of Cold War Europe, Performance Art in the Second Public Sphere (angol nyelven), 22-26. o. (2018) 
  20. ↑ Mindenki Mindenkivel. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  21. ↑ MAGYARORSZÁG A TIÉD LEHET! / Nemzetközi Magyarország. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  22. ↑ Sándor Zsuzsanna (2001. november 29.). „Rekonstruált országimázs. Galántai György betiltókról és betiltottakról”. 168 óra, 39–41. o.  
  23. ↑ World Art Post kiállítás a Fészek Klubban. (Hozzáférés: 2002. június 15.)
  24. ↑ Telephone Music. Ein Telefon konzert, Wien-Budapest-Berlin. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  25. ↑ Aktuális Levél. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  26. ↑ Pool Window. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  27. ↑ Havasréti József (2009). „Aktuális Levél - Budapest: 1983–1985”. BUKSZ (tavasz), 43-55. o.  
  28. ↑ Havasréti József.szerk.: Sorozatszerkesztő: Szijártó Zsolt: Az Aktuális Levél esztétikája és (mediális) archeológiája, Széteső dichotómiák - Színterek és diskurzusok a magyar neoavantgárdban, Kommunikáció és Kultúratudományi Tanulmányok. Budapest–Pécs: Gondolat Kiadó – Artpool – PTE Kommunikáció- és Média-tudományi Tanszék, 43-74. o. (2009) 
  29. ↑ Sós Dóra (2011). „Az AL avagy a lernéi hidra”. Opus (4), 73–90. o.  
  30. ↑ (2011. október 13.) „Kazettáról az éterbe. Rádió – Megszólal a múlt”. Népszabadság, 15. o.  
  31. ↑ Az EPER adása az Artpool Rádióról. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  32. ↑ Tardos János (1989. szeptember 22.). „Európa az ár ellen. Alternatív fesztivál Amszterdamban”. Magyar Nemzet, 4. o.  
  33. ↑ Adjukössze – az adományozás portálja, ahol egy kis segítség nagyra nőhet (magyar nyelven). adjukossze.hu. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  34. ↑ Az Artpool Művészetkutató Központ megnyitása. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  35. ↑ Tranberg, Dan (2004). „Budapest Rising, Angle”. A Journal of Arts + Culture Vol.1. (No. 11.), 12-17. o.  
  36. ↑ Az Artpool vendége Ben Vautier. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  37. ↑ John Held, Jr. az Artpoolban. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  38. ↑ Jean–Jacques Lebel "A performance" című eseménysorozat keretében az Artpoolban. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  39. ↑ Hock, Bea (2002. augusztus). „Számok az Artpool jövőjéből. A jövő emlékei: a 10 éves Artpool dokumentum-kiállítása”. Új Művészet, 25-26. o.  
  40. ↑ Az Artpool Művészetkutató Központ programjai 1992-2009. [2020. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  41. ↑ Artpool programok a Budapesti Őszi Fesztiválokon. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  42. ↑ Artpool P60. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  43. ↑ Az Artpool P60 Művészeti Tér működési terve. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  44. ↑ Az Artpool weboldala. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  45. ↑ Barkóczi, Flóra (2019). „Az Artpool website mint integrál projekt”. Információs Társadalom XIX. évf. (3. szám), 60-68. o.  
  46. ↑ Artpool – Újkapolcs Galéria. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  47. ↑ Artpool – Galántai-ház, Kapolcs. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  48. ↑ Artpool – 51-es körzet, Kapolcs. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  49. ↑ Kürti Emese, László Zsuzsa (2019. szeptember 19.). „"Engem az információ érdekelt mindig". Évfordulós beszélgetés Galántai Györggyel”. Exindex.  
  50. ↑ Szőnyei, Tamás (2005). „"Nincs min spórolni, nincs mit elhagyni" - Az Artpool jövője”. Magyar Narancs (40), 34-35. o. [2020. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 17.)  
  51. ↑ 2004, az utolsó Artpool év? – Médiavisszhang az Artpool fennmaradásáért. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  52. ↑ Bélyegképek. Budapest: Szépművészeti Múzeum (1987) 
  53. ↑ Parabélyeg. A művészbélyeg négy évtizede a fluxustól az internetig. / Parastamp. Four Decades of Artistamps, from Fluxus to the Internet. Budapest: Szépművészeti Múzeum (2007) 
  54. ↑ Sajtótájékoztató az Artpool Szépművészeti Múzeumhoz való csatlakozásáról. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  55. ↑ Mesterházy, Fruzsina (2015. november 19.). „Artpool: tiltottból a mainstreambe, onnan a Szabolcs utcába”. Artportal.  
  56. ↑ (2018. május-június) „“Azt hittük, a fiatal művészettörténészek rávetik majd magukat”. Jankó Judit beszélgetése Klaniczay Júliával az Artpool élő archívumról”. Múzeumcafé, Budapest (65), 256-266. o.  
  57. ↑ Aktív Archívum. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  58. ↑ Europe Against the Current. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
  59. ↑ Kiss Zsuzsanna (2006). „Megszakított történelmek - Interrupted Histories / Historiae interruptae”. Balkon (5), 17-20. o.  
  60. ↑ Museum of Parallel Narratives: In the framework of L'Internationale. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
  61. ↑ Grammar of Freedom / Five Lessons: Works from the Arteast 2000+ Collection. (Hozzáférés: 2020. június 18.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Az Artpool honlapja
  • Artpool az Artportalon
  • Az Artpool Művészetkutató Központ a Courage – Gyűjtemények hálózata weboldalán
  • Az Artpool az ENSZ Tudományos és Kulturális archívumainak listáján
  • Mail art. Kelet-Európa a nemzetközi hálózatban. A Staatliches Museum Schwerin, az Artpool Művészetkutató Központ és a Műcsarnok kiállításának kísérő kiadványa; szerk. Beke László; Műcsarnok, Bp., 1998
  • Avantgárd: underground: alternatív. Popzene, művészet és szubkulturális nyilvánosság Magyarországon; szerk. Havasréti József, K. Horváth. Zsolt; Artpool Művészetkutató Központ–Kijárat–PTE BTK Kommunikációs Tanszék, Bp.–Pécs, 2003
  • Fluxus. Interjúk, szövegek, események – esetek; szerk. Klaniczay Júlia, Szőke Annamária; Artpool Művészetkutató Központ–Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Bp., 2008
  • Artpool. The experimental art archive of East-Central Europe. History of an active archive for producing, networking, curating and researching art since 1970; szerk. Galántai György, Klaniczay Júlia; Artpool, Bp., 2013
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Artpool&oldid=26637366”