Dombóvár–Bátaszék-vasútvonal
A Dombóvár–Bátaszék vasútvonal a MÁV az 50-es számú, nem villamosított vonala a Dél-Dunántúlon.
Fekvése[szerkesztés]
A Völgységet átszelő vasútvonal összességét tekintve nyugat-északnyugat – kelet-délkelet fekvésű. Déli irányban hagyja el Dombóvár települést. A dombóvári delta mindkét ágáról, Dombóvár és Dombóvár-alsó (illetve Kaposvár) irányából is lehetséges vonat közlekedtetése a vasútvonalra. Csikóstőttős után északkeleti, majd délkeleti irányba fordul. Alsómocsolád után a domborzati viszonyok miatt számos ívvel, de tartja a nyugat-északnyugat – kelet-délkelet irányt. Többször is átlépi Tolna és Baranya vármegyék határát, de kezdő- és végpontja is Tolnában található.
Története[szerkesztés]
A vasútvonalat 1873. július 20-án adta át a forgalomnak a Duna–Drávai Vasút. Ekkor még két kanyarral küzdötték le a domborzat emelkedését a mőcsényi domb két oldalán, ezért a sínpár Szálka felé és Zsibrik felé is nagy kanyart írt le. A 607 méter hosszú alagutat 1911-ben adták át, jelenleg az ország 3. leghosszabb vasúti alagútja.[1] Későbbi legendák szerint olasz hadifoglyok építették, de ez nem igaz, hiszen még az első világháború előtt használatba vették. Elkészülte után módosult a vasút nyomvonala, a vonal hossza több kilométerrel rövidebb lett, az egykori töltés egy részén épült meg a zsibriki bekötőút, az északi hurkot pedig átvágták, és ma már horgászhelyként hasznosítják a később létrehozott Szálkai-tónál. Máig több áteresz és aluljáró maradt meg a hurkokból, habár állapotuk egyre jobban leromlik. Fénykorában a vasútvonalnak nagy jelentősége volt, hiszen a dunántúli forgalom erre haladt át Szeged és Nagyvárad felé, a trianoni békeszerződés és a bányászat visszaesése óta viszont csendes mellékvonallá szürkült.[2]
Forgalom[szerkesztés]
2008 és 2011 között Délkör néven közvetlen vonatok jártak a vonalon Kaposvár-Kecskemét viszonylaton, majd 2010-től InterRégió vonatok jártak Dombóvár és Kecskemét között 416-os (Uzsgyi) motorvonatokkal. 2011 óta Bz motorvonatokkal adják ki a napi 4-5 vonatpárt. A vonal utasforgalma nem jelentős.
A korábbi jelentős teherforgalom szinte megszűnt, csak áthaladó tehervonatok vannak, melyeket a dombvidéki szintkülönbségek miatt jellemzően 628-as (Szergej) dízelmozdonyok továbbítanak.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Mőcsény - Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei. www.vasutallomasok.hu. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Vasút a mőcsényi dombon át, egykor és ma (magyar nyelven). Honismeret. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
Források[szerkesztés]
- Magyarország vasúti személyszállítási térképe - Szerkesztette: ALAPPONT Mérnöki és Térképszolgáltató Kft., Budapest, 2002.
- Menetrend 2002–2003 - A Magyar Államvasutak Zrt. Forgalmi Szakigazgatóság Menetrendi Osztálya
- Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei
