Hainburg an der Donau

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Hainburg an der Donau
A hainburgi templom
A hainburgi templom
Hainburg an der Donau címere
Hainburg an der Donau címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Rang Város
Járás Bruck an der Leitha-i járás
Polgármester Karl Kindl (ÖVP)
Irányítószám 2410
Körzethívószám 02165
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 6382 fő (2016. jan. 1.)
Népsűrűség227 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság161 m
Legmagasabb pont230 m
Terület25,05 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hainburg an der Donau (Ausztria)
Hainburg an der Donau
Hainburg an der Donau
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 08′ 52″, k. h. 16° 56′ 34″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 52″, k. h. 16° 56′ 34″
Hainburg an der Donau weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hainburg an der Donau témájú médiaállományokat.

Hainburg an der Donau kisváros Alsó-Ausztriában, a Duna jobb partján.

Földrajz[szerkesztés]

A Duna jobb partján, Bécs és Pozsony között fekszik, az ún. ipari negyedben, 20 km-re Bruck an der Leithától. Az I. világháború befejeződése óta Ausztria legkeletibb városának számít.

Történelem[szerkesztés]

A régi vár romjairól már a Nibelung-dalban szó van. (A várromot a Nibelungenliedben említett Heimburc romjainak tartják). A városházán egy római oltár látható. A legkorábban a kelták telepedtek meg a Braunsbergen. A Római Birodalom korában a település a Pannonia tartomány székhelye, Carnuntum keleti vonzásterületéhez tartozott, területén áthaladt a keleti irányban (Gerulata, illetve Ad Flexum felé) kiépített limesút, erődítésrendszerével együtt.

A mai Hainburg helyén az ókorban hatalmas erődítmények voltak, amelyek a régi kelta városhoz, Carnuntumhoz tartoztak és romjaik részben még ma is láthatók. A honfoglalás után magyar kézen volt. 1042-ben III. Henrik császár vette el Aba Sámueltól. 1108-ban a Babenbergek szerezték meg. 1278-ban, a dürnkruti csata után a vár a Habsburgok tulajdonába került.

Főtér
Utcakép
A Duna-híd

Ezután vesztett jelentőségéből. 1629-ben a vár a település tulajdonába került. 1482-ben Hunyadi Mátyás király ismét megszerezte a magyaroknak. 1683 júliusában a törökök egészen feldúlták. A túlélők egyike volt Joseph Haydn és Michael Haydn nagyapja.

A 19. század folyamán garnizonközpont volt, kiképzési iskolával. Fennállásának ezredik évfordulóját 1894. szeptemberben ünnepelte.

1984-ben az akkori DoKW (ma a Verbund-Konzern része) erőművet kívánt építeni a Hainbuger Auban. A tömegtiltakozás ugyan rendőri beavatkozást is kiváltott, ám végül a tervet ejtették (Ezután előtérbe került a Bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer).

Népesség[szerkesztés]

A 2000-es években számos szlovák állampolgár költözött Hainburgba, mivel az innen mindössze 12 km-re fekvő Pozsonyban a lakásárak akár egyharmadával magasabbak. Számuk 2007-ben 260 fő körül volt.[1]

Gazdaság[szerkesztés]

  • Dohánygyár
  • Tűgyár

Közlekedés[szerkesztés]

2009. március 21. óta a pozsonyi 901-es buszt, amely már 2008 májusa óta Wolfsthalig közlekedett, meghosszabbították Hainburgig.[2][3]

Turizmus[szerkesztés]

A város fő látnivalói:

  • Várhegy (németül Schlossberg)
  • Haydenbrunnen (a városközpontban)
  • Stadtkirche (a városközpontban)
  • Pranger
  • Donau-Auen Nemzeti Park
  • Hexenberg
  • Braunsberg (mit Aussichtsstraße)
  • Wienertor (Közép-Európa legnagyobb, épségben fennmaradt városkapuja)
  • Közelében van Németóvár. Hainburg és Németóvár között emelkedik az a tumulus, amelyet némelyek Attila, mások pedig (így Enea Lanfranconi is) Árpád fejedelem sírdombjának tartanak.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Teures Bratislava, billiges Hainburg (német nyelven). ORF, 2007. augusztus 4. (Hozzáférés: 2009. június 23.)
  2. New bus line connects Bratislava and Hainburg (angol nyelven). Wien International, 2009. április 8. (Hozzáférés: 2009. június 22.)
  3. Szombattól Pozsony-Wolfsthal-Hainburg buszjárat (magyar nyelven). Új Szó, 2009. március 19. (Hozzáférés: 2009. június 22.)

További információk[szerkesztés]