Lajtasomorja
| Lajtasomorja (Sommerein) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Bruck an der Leitha-i járás | ||
| Irányítószám | 2453 | ||
| Körzethívószám | 02168 | ||
| Forgalmi rendszám | BL | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1947 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 197 m | ||
| Terület | 41,51 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
| Lajtasomorja weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Lajtasomorja témájú médiaállományokat. | |||
Lajtasomorja (németül Sommerein) osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Bruck an der Leitha-i járásában. 2022 januárjában 2162 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Lajtasomorja a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Lajta-hegység északi lejtőin. Északi határát a Lajta folyó alkotja. Legmagasabb pontja a Großer Berg (416 m). Területének 36,2%-a erdő, 54,4% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település és katasztrális község tartozik.
A környező önkormányzatok: nyugatra Mannersdorf am Leithagebirge, északnyugatra Götzendorf an der Leitha, északra Trautmannsdorf an der Leitha, északkeletre Bruck an der Leitha, keletre Királyhida, délkeletre Fertőszéleskút, délre Feketeváros (utóbbi három Burgenlandban).
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A mezőváros területén a régészek egy 7400 éves, újkőkori gyermeksírt találtak. A vaskorból a kelta La Tène-kultúra gödörházait és hosszúházait tárták fel.
A falu kezdetben Ausztriáé volt, majd 1399-ben, Zsigmond császár és magyar király idején Magyarországhoz került, ahol a Moson vármegyei sárfenéki uradalomhoz tartozott. 1517-ben Miksa császár visszacsatolta Ausztriához. Bécs első, 1529-es török ostroma idején a falu 260 lakóját megölték, 116-ot pedig elhurcoltak rabszolgának. Az újratelepített falunak 1565-ben elkészült a temploma. 1665-től császárnéi birtok. 1679-ben a lakosság harmadát elvitte a pestis; négy évvel később, Bécs második török ostromakor a járványt túlélők közül 280-at lemészároltak, a többieket elhurcolták, közülük csak egy tért vissza. Sommereint horvátokkal telepítették újra.
1700-ban felépült a barokk stílusú sommereini kastély. 1707-ben Rákóczi kurucai kifosztották a települést és négy házat felgyújtottak. 1736-ban az egész falut tűzvész pusztította el. 1745-ben Mária Terézia császárnő megvásárolta a kastélyt és egy ideiglenesen itt is lakott.
1830-ban mintegy 1400 lakost számláltak össze, valamint 438 lovat, 464 tehenet, 843 juhot; ekkor 13 kőbánya működött Sommerein határában. 1836-ban 24-en váltak az első kolerajárvány áldozatává. 1853-ban újabb tűzvészben 64 ház égett le.
Az első világháborúban 47 sommereini katona esett el. A második világháborúban a falut elkezdték kitelepíteni, mert területén katonai gyakorlóteret akartak létesíteni. A háború előrehaladtával a kitelepítést leállították és 630 sommereini az otthonában maradhatott. Helyzetének végleges rendezésére, a földek újraosztására csak a szövetséges megszállás után, 1960-ban kerülhetett sor.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A lajtasomorjai önkormányzat területén 2022 januárjában 2162 fő élt. A lakosságszám 1951 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 92,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,2% a régi (2004 előtti), 3,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,2% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 78%-a római katolikusnak, 8,1% evangélikusnak, 1,5% mohamedánnak, 10,1% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 12 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (95,9%) mellett a törökök (1,1%) alkották.
A népesség változása:
| 2016 | 1 967 |
| 2018 | 1 947 |
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- a Mária mennybevétele-plébániatemplom
- a lajtasomorjai kastély
- a Maria Biljan-Bilger-galéria
- a 16. századi Hampel-Haus
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018". Osztrák Statisztikai Hivatal. Hozzáférés: 2019. március 9..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A település honlapja Archiválva 2022. december 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- 30724 – Sommerein Statistik Austria
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Sommerein című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.


